NEMZETKÖZI FOCI Spanyol foci A japánoknak nem kell a szomszédba menni hülyeségért. Most éppen a Barcelona klasszisát kérték fel, hogy játsszon büntető párbajt egy robotkapus ellen. Az első kettő sikertelen büntető után igencsak ledöbbent az argentin. 2013-04-07 19:00:00 Szerkesztő: Tamásy Szabolcs
A mérkőzést a wolverhamptoni Molineux Stadionban rendezik, amely látott néhány meglepő gólt az elmúlt napokban. Egyébként sokkal jobb értékmérő is lesz ez a meccs az angolok számára, mint volt a vb-selejtezők, hiszen ott akadt több 10-0-s és egy 20-0-s meccsük is, így egy belgák elleni 90 perc már egy fokkal érdekesebb összecsapás lehet. Noha a belgák nem tartoznak az Eb-favoritok közé, igen jó eredményeket szállítottak az elmúlt hónapokban, hiszen a vb-selejtezős csoportjukban a második helyen állnak a norvégok mögött, a 8 meccsen szerzett 49 gól pedig azt mutatja, a pálya első harmadában sem ijednek meg. A két csapat utoljára 2019-ben találkozott egymással, akkor barátságos meccsen 3-3-at játszottak egymással, amely eredményt most is elfogadnánk. Spanyol foci élő eredmények. Különösen azért, mert a Bet365 igen erős, piacvezető oddsot kínál arra, hogy mindkét csapat szerez gólt. A Beten még arra is @2. 37-es szorzóval fogadhatunk, hogy az angolok kapnak gólt, amely odds önmagában is magasabb még, mint a nemzetközi fogadóirodák átlagszorzója a BTS-re.
CPAC Hungary - élőben a HírTV műsorán Európában először Budapesten, május 19-20-án rendezik meg a Conservative Political Action Conference-t (CPAC, konzervatív politikai akciókonferencia). Az előadásokat a HírTV, a Facebook-oldalunk és a Youtube-csatornánk élőben közvetíti. Sport365.hu - Spanyol foci: tv-s szempontból szörnyű döntés született. Kapcsolódó tartalmak Beismerte tettét Abe Sindzó gyilkosa 3-D-s nyomtatóval készített fegyverrel lőtte le a merénylő Abe Sindzó volt japán miniszterelnököt. A moszkvai hadvezetés célja a következő hónapokban a donyecki régió felszabadítása lehet. Nem tudni mikor lesz új miniszterelnöke a szigetországnak A részletekről Londoni tudósítónk, Heckenast László számolt be.
Írta: Dr. Demeter Andrea – ügyvéd, munkajogi szakjogász A szabadság kiadására vonatkozó lényeges rendelkezések Az Alaptörvény alapvető jogként rendelkezik arról, hogy munkavállalónak joga van az éves fizetett szabadsághoz [XVII. cikk (4) bekezdés]. A munkáltató tehát köteles a munkavállaló részére az éves szabadságot kiadni, a munkavállaló szabadsága felett csak bizonyos korlátok között rendelkezhet. Az Mt. Az éves szabadság kiadása. rendelkezése szerint a fizetett éves szabadságot (alap-és pótszabadság) az esedékesség évében a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló előre jelzi, hogy mikor, mely napokon kíván szabadságot igénybe venni, azt a munkáltatónak tudomásul kell vennie és a munkaszervezési szempontból biztosítani a szabadság kiadását.. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Ilyen eset maximum 3 alkalommal és az alapszabadság egynegyedének terhére valósulhat meg. Természetesen a munkáltatónak is időben kell tájékoztatnia munkatársait, hogy mikor mehetnek a jól megérdemelt pihenésre. Ezt a szabadság kezdete előtt 1 hónappal kell megtennie. Meddig adható ki az éves szabadság? Fő szabály, hogy a szabadságot mindig abban az évben kell kiadni, amikor az jár. Nagyon elaprózni sem lehet, mert a törvény azt is előírja, hogy kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. 2007. március 31-ig a jogszabály lehetőséget adott arra, hogy a munkáltató meghatározott esetben a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig – kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-ig – adhassa ki, ha az esedékesség éve letelt. A szabadság kiadása és megszakítása – BAJUSZ & DEMETER. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 2007. március 31-től megsemmisítette. Ma a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatja ki.
Nyár közepe van, ilyenkor mindenki szabadságra szeretne menni. Kinek mennyi szabadság jár? 5 tévhit, mely a fejekben él a szabadság kiadással kapcsolatban! 1. A ki nem vett szabadság átvihető az új munkahelyre? Nem ritka, hogy valaki év közben lép be új munkahelyére. Ilyenkor az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat új állásában. Mindegy, hogy előző munkahelyén igénybe vette-e az összes arányosan járó szabadságát, vagy nem vette azt ki. Ami ott megmaradt, nem vihető át az új munkahelyre. A szabály az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a megmaradt szabadságot pénzben kell részére megváltani, kifizetni. 2. Részmunkaidős munkavállaló = kevesebb szabadság? Ez egy tévhit, mellyel nagyon sok esetben találkoztam már. Az általános munkaidő a napi 8 óra, van azonban aki ennél kevesebb időben, napi 6 vagy 4 órában dolgozik. Ezt részmunkaidős foglalkoztatásnak hívjuk. Szabadság év végi kiadása – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. Tévhit azonban, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkatársnak kevesebb nap szabadság járna, mintha teljes munkaidőben dolgozna.
Abban az esetben, amennyiben a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében a szabadságot kiadni pl. hosszan fennálló keresőképtelenség, az ok megszűnséétől számított hatvan napon belül ki kell adni a munkáltatónak a "bentmaradt" szabadságot. A munkáltató és a munkavállaló az adott naptári évre kötött megállapodásban rögzíthetik, hogy a munkáltató az életkor alapján járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Szabadság igénybevétele rendkívüli esetben A munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan előre nem látható esemény, illetve személyi, családi körülmény, amikor a munkavállalónak nincsen módja arra, hogy a törvény által előírt a 15 napos határidő figyelembevételével jelezze a munkáltatónak a szabadság igényét. Ekkor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie az Mt. átalános magatartási követelményeire, ezen belül a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, kölcsönösen együtt kell működni és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a munkavállaló jogát, jogos érdekét sérti.
E munkáltatói intézkedésnek általában csak a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyonsan érintő ok, vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehet hely, attől függetlenül, hogy a munkavállaló a lakóhelyén tartózkodik-e. " A munkáltatónak tiszteleten kell tartani azt, hogy a fizetett szabadsághoz a munkavállalónak alapvető joga fűződik. A szabadság nyilvántartása A fizetett éves alap- és pótszabadságot munkanapokban kell nyilvántartani, A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a kezdő és befejező időpontja és a munkavállalót rendszeresen tájékoztatni kell a rendelkezésére álló szabadságnapok mennyiségéről. A munkáltatónak a szabadság nyilvántartására vonatkozó törvényi előírásokat azért is kell szem előtt kell tartania, mert amennyiben a nyilvántartás nem átlátható vagy nem naprakész, úgy egy esetleges munkaügyi ellenőzés során az ellenőrzést végző hatóság munkaügyi bírságot szabhat ki a munkáltatóval szemben.
Ugyanakkor a munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén az előre nem látható körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A szabadság kiadásának módosítása, megszakítása A munkavállaló szabadságának tartama alatt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekét vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, illetve kollektív szerződésben rögzített rendelkezés alapján a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Nincsen arra konkrét meghatározás, hogy mi minősül fontos gazdasági érdeknek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak, erre a kérdésre az ítélkezési gyakorlatban találjuk a választ. Fontos gazdasági érdek lehet például egy nagy jelentőségű projekt határidőre történtő teljesítése, amelynek elmulasztása komoly bevétel kiesést eredményezne a munkáltatónál, de ilyen lehet például, ha a munkavállaló olyan speciális szakértelemmel rendelkezik, amely más munkavállalóval nem pótolható, például egy technológiai gép karbantartásához (javításához) is értő munkavállaló, de ilyen lehet az, amikor kiemelt társadalmi érdek fűződik – például az egészségügy területén – egy adott szolgálatatás folyamatos biztosításához.