1 Mi a jazz? - Gonda János FIX 200 Ft Állapot: használt Termék helye: Budapest Eladó: BookselfAntikvarium (4154) Hirdetés vége: 2022/07/14 16:40:28 Gonda János - Vonzások És Választások 1 300 Ft Bács-Kiskun megye virunis957 (2549) Hirdetés vége: 2022/07/11 08:22:08 5 Gonda János: Jazz (*87) 3 600 Ft GnozisAntikvarium (1205) Készlet erejéig 3 Gonda János: Mi a jazz? 400 Ft Pest megye vegyenkonyvet (5627) Hirdetés vége: 2022/07/10 05:26:45 9 Zene szakirodalom - JAZZ - Gonda János - Történet-elmélet-gyakorlat 1 990 Ft 3 990 Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megye SOE943 (5552) Hirdetés vége: 2022/07/17 23:21:57 Legyél Te az első licitáló Nincs minimálár 4 Gonda János: Mi a jazz? (*11) Konyvgyorsan (28775) Hirdetés vége: 2022/07/13 17:26:59 GONDA JÁNOS JAZZ 2 000 Ft lernigo888 (9568) Hirdetés vége: 2022/07/20 22:49:03 Gonda János: Jazz 1 900 Ft PulayAntikvarium (1537) Hirdetés vége: 2022/07/22 15:37:50 1 500 Ft BeersandBooks (3734) Hirdetés vége: 2022/07/22 18:34:41 Mi a véleményed a keresésed találatairól?
Gonda János Született 1932. január 11. Budapest [1] Elhunyt 2021. március 10. (89 évesen) [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása zenepedagógus dzsesszzenész zongorista zeneszerző Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1953–1958) Kitüntetései Erkel Ferenc-díj (1974) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1992) Budapestért díj (2001) a Magyar Érdemrend középkeresztje (2002) Széchenyi-díj (2012) Louis Armstrong-emlékdíj (2015) IMDb Gonda János ( Budapest, 1932. január 11. – 2021. március 10. ) Széchenyi - és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár. Élete [ szerkesztés] 1932. január 11 -én született Budapesten Gonda László (1897–1977) szállítmányozó és Lichtmann Erzsébet (1905–1975), a Lichtmann cipőgyár egyik tulajdonosának gyermekeként. [3] Szülei 1936-ban elváltak. [3] Édesapja a háborút követően Svédországban dolgozott kereskedelmi attaséként, majd a kommunista hatalomátvétel után Ausztráliába emigrált. 1952–1958 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt zenetudomány szakon Szabolcsi Bence és Bartha Dénes tanítványaként.
Leírás Gonda János, a neves jazz-zongorista, zeneszerző és tanár átfogó zenepedagógiai munkája a rögtönzés titkaival ismerteti meg a muzsikusokat. Amíg a háromkötetes munka második és harmadik kötete javarészt a jazz műfajával foglalkozik, ez az első kötet a zenei rögtönzés legalapvetőbb módszereit mutatja be. Kifejezetten a zeneiskolai tanároknak és a klasszikus zenével ismerkedőknek íródott. Elsősorban, de nem kizárólagosan zongoristáknak szól, tehát használhatják más hangszeresek és énekesek is. A Művelődési Minisztérium által ajánlott tankönyv. Értékelések Még senki nem írt értékelést ehhez a termékhez.
Elhunyt Gonda János Széchenyi- és Erkel-díjas zenepedagógus, zongoraművész, zeneszerző, a magyar dzsesszélet meghatározó alakja – közölte a Magyar Jazz Szövetség szerdán. A szervezet közleménye szerint alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke hosszan tartó, évekig méltósággal viselt súlyos betegség következtében 89 évesen hunyt el szerdára virradó éjjel. Halálhírét fia tudatta a szövetséggel. Személyének elvesztése hatalmas fájdalom az egész magyar dzsessztársadalom számára. A hazai dzsesszélet és dzsesszoktatás meghatározó alakja 1932. január 11-én született Budapesten. A zeneművészeti főiskolán előbb zenetudományi, majd zongoraművészi diplomát szerzett. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakát, amely a műfaj elismerésével 1990-ben főiskolai, majd egyetemi szintre emelkedett. 1965-ben ő írta az első magyar nyelvű dzsesszelméleti- és történeti munkát, két évtizeden át szerkesztette a Jazz című szaklapot, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet.
1963 és 1999 közt tíz albumot vett fel. A nyolckötetes Modern Jazz antológiával a műfaj hazai elfogadtatása, népszerűsítése volt a célja. Az avantgárd stílusú Sámánének című albumot 1980-ban a Vonzások és választások című szólózongora-lemez, öt évvel később pedig a Keyboard Music követte. Az 1999-es Képek, Emlékek szóló- és Berkes Balázzsal közös duódarabokat tartalmaz. Amellett, hogy mindvégig aktívan zenélt, Gonda János megszervezte a konzervatórium jazztanszakát, amelyet 1965-ben hozott létre – az állami zeneoktatásban ez volt az első alkalom, hogy helyet kapott a jazz műfaja –, és több mint harminc éven át, egészen 1998-ig vezetett. Eközben a tanszak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékévé alakult át: Gonda tevékenységének köszönhetően 1990 óta lehet felsőfokú képzésben jazzt tanulni Magyarországon. Gonda János íróként is rengeteget tett a jazz népszerűsítéséért. Nyolc könyvet adott ki. 1965-ben jelent meg az első: Jazz. Történet, elmélet, gyakorlat első kiadása, és azonnal nem várt, nagy sikert aratott.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár kulturális középdíjakat adott át március 15-e alkalmából a Pesti Vigadóban. Bejegyzés navigáció
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is. 2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján. 2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
A hagyományos műfaji szerkezetet ugyanakkor nemcsak Bagaméri burleszkbe illő jelenetei színesítik, de egy húszperces cirkuszi előadás is a fináléban, amellyel visszakanyarodik a történet a kiindulópontjára. A Keménykalap és krumpliorr egyik különlegessége, hogy a gyerekszereplők mellett olyan kiváló színészeket vonultat fel, mint Páger Antal, Bánhidi László, Haumann Péter vagy Rajz János, de a pályája során főként epizódszerepeket alakító Markos József is – az Én vagyok Jeromos című vígjáték mellett – itt kapta meg a legnagyobb teret a kibontakozásra. Az Alfonzó művésznéven dolgozó színész egyedülálló alakja volt a magyar szórakoztatóiparnak. Fiatalon táncosként és artistaként bejárta egész Európát és Ázsiát, dolgozott Vittorio De Sica és Jacques Tati mellett, később pedig saját televíziós show-műsora volt. A mindig újabb és újabb álruhát öltő Bagaméri figurájával komikusi vénáját és improvizációs tehetségét is bemutathatta, a fináléban pedig egy magánszámot is előadhatott. A magyar ifjúsági és gyerekfilmek aranykora Hogyan készült?
A hetvenes évek egyik legnépszerűbb hazai ifjúsági sorozata a Keménykalap és krumpliorr volt, melynek négy epizódját 1973-ban forgatta le a Magyar Televízió, majd egy évvel később mutatta be kirobbanó sikerrel. Eltérően alakult a későbbi pályájuk A Csukás István azonos című könyvéből készült remek szériában az évtized két ismert magyar gyerekszínésze, Kovács Krisztián és Berkes Gábor is szerepelt, a Bagaméri Elemért alakító Alfonzóról és Lópici Gáspár megformálójáról, Szilágyi Istvánról nem is beszélve, akiknek a neve szintén örökre összeforrt ezzel a sorozattal. Habár az egész ország imádta a bűbájos gyerekszínészeket, későbbi pályájuk nagyon eltérően alakult, többen örökre hátat fordítottak a kameráknak. Nézd meg, hogy néznek ki most a Keménykalap és krumpliorr színészei, és tudd meg azt is, hogy mi történt velük az elmúlt több mint négy évtized során!