Az osztatlan ötéves oktatásokra – vagyis ahol nincs alap- és mesterképzés – tavaly bekerültek közül a jogászjelölteknek a 85, az orvos- és fogorvos-, gyógyszerészjelölteknek pedig a 95 százaléka abszolválta az emelt szintű vizsgát valamelyik felvételi tárgyból. Az idei évben az egészségügyieknél már a felvétel feltétele lesz az emelt szintű érettségi, ami a fenti adatok fényében nem jelent majd nagy változást. Az alapszakoknál, a hároméves képzésben is voltak olyan területek, ahol nem ártott az emelt szintű vizsga. A bölcsészeknél például az államilag támogatott helyekre felvettek háromnegyedének volt (bár ott a nyelvszakokra eleve kötelező), mint ahogy a gazdaságtudományi szakokra bejutott diákok kétharmadának is (lásd ábránkat a 62. oldalon). A vidéki érettségizetteknek azt is jól meg kell fontolniuk, érdemes-e budapesti képzésre jelentkezniük, hiszen ott nagy a tolongás. Szigorítanák az érettségit. Pedig a bolognainak nevezett rendszerben az első három évben nincs különbség abban, hol végzi valaki a szakot. Ha a munkaerőpiacon nem veszik figyelembe a képzés helyét, akkor ugyanannyit ér például a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakja, mint a Közgázé.
Ekkor már az ombudsmanokra hivatkozott, akik azon a véleményen voltak, hogy meg kell adni a kellő felkészülési lehetőséget a felvételizőknek. Vagyis, kellene adni egy kis türelmi időt, mielőtt életbe lép a változtatás. Hiszen a most végzős középiskolások az utóbbi két évben – elméletileg – már a felvételire készültek. Ezért tehát a miniszter újabb bejelentést tett: 2006-ban és 2007-ben marad a 20 pont, és majd csak 2008-tól csökkentik tíz pontra a nyelvvizsga értékét. A bejelentések most végre jogszabályi formában is testet öltöttek: múlt héten a kormány elfogadta a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítását. Ebben pedig 20 többletpont szerepel. Jövőre és azután tehát hét pontot ér a középfokú, tízet a felsőfokú nyelvvizsga, akármennyi papírja is van azonban valakinek, akkor is legföljebb csak 20 többletpontot zsebelhet be a nyelvtudását igazoló dokumentumokkal. Két év múlva pedig valóban csak legföljebb tíz nyelvi többletpont szerezhető. Megszűnik a 2005-ben legtöbbet bírált "pontösszesöprési" lehetőség is: csak azért az emelt szintű vizsgáért adható többletpont, amelyből kiszámolják a felvételi pontokat.
Márpedig a nyelvismeret nem érhet többet a szaktudásnál – érveltek akkor sokan. Ezt látta be, legalábbis erre hivatkozott a nyáron Magyar Bálint oktatási miniszter is, amikor bejelentette: jövőre már csak legföljebb tíz többletpontot ér majd a nyelvvizsga. Bejelentése azonban komoly felháborodást váltott ki a szülőkből és a diákokból, akik – a felvételi szabályok ismeretében – rengeteg időt és pénzt áldoztak nyelvtudásuk fejlesztésére. A tárca illetékesei ezért – a felsőoktatási szakmai szervezetekkel egyeztetve – változtattak álláspontjukon. Úgy döntöttek: nem a felére, hanem csak a háromnegyedére csökkentik a nyelvvizsgával megszerezhető pluszpontok számát. Azt közölték: 2006-ban és 2007-ben továbbra is hét pontot ér a középfokú, tízet a felsőfokú nyelvvizsga, de együttesen is legföljebb tizenötöt kasszírozhat érte a felvételiző. 2008-tól viszont valóban tíz pontra csökkentik majd a nyelvtudásért adható többletpontok számát. Pár héttel később ismét módosította álláspontját a miniszter.
Mivel a (további) tünetek kialakulását, súlyosbodását késlelteti, ha az ember "tornáztatja az agyát", azaz szellemi tevékenységet végez, gondolkozik, ez gyakorlatilag a kezelésnek is része. Sokat tehetnek idősebb hozzátartozóikért a családtagok, ha beszélgetnek velük, gondolkodásra késztetik őket, játszanak velük, bevonják őket a mindennapi tevékenységbe. A tévénézés nem helyettesíti mindezt! A leghatékonyabb antidementia-gyógyszerek, az acetilkolin-észteráz gátlók (AchEI) és az NMDA-antagonista memantin, jelenleg még havi adagjuk is sokaknak megfizethetetlen. Hogyan késleltethető az Alzheimer-kór 5 évvel? - IN. A Ginkgo biloba fa hatóanyagának alkalmazásáról is kedvező eredmények vannak. Az agy vérellátását és a gondolkodást serkentő, úgynevezett nootrop szerek alkalmazása több országban, így hazánkban is napi gyakorlat. Az állapot súlyosságától függően alkalmazhatók továbbá a pszichés tüneteket, magatartászavarokat, hallucinációkat, szorongásokat, agresszivitást, ingerlékenységet, depressziót enyhítő gyógyszerek. A napi ritmus felborulására és az alvászavarokra melatonin- és fényterápia adható.
A tanulmány eredményei szerint - amelyeket az Alzheimerrel foglalkozó londoni nemzetközi konferencián, az Alzheimer's Association International Conference-en mutattak be - minél több trauma ért valakit, annál rosszabbul teljesített a teszteken. Minden egyes negatív életesemény hatása átlagosan négyévnyi agyöregedésnek felelt meg. Összességében a résztvevők agya átlagosan 1, 5 évvel volt öregebb, mint kellett volna. Az afro-amerikaiak körében mindazonáltal 60 százalékkal több stresszes életesemény történt, mint egy fehér életében, így a kutatók szerint etnikai körükben nagyobb lehet az elbutulás esélye. Alzheimer kór okai vs. Sok országban azonban igen drága egy-egy ilyen vizsgálat. Forrás: Daily Mail Online
Bár a kutatók szerint a gyulladás hamarabb jelen van, mint ahogy a plakkok teljesen kifejlődnének, nem tudják pontosan, hogy hogyan befolyásolja a gyulladás a betegség előrehaladását. Vita van továbbá azzal kapcsolatban is, hogy a gyulladásnak van-e károsító hatása az idegsejtekre, vagy pedig ez inkább jótékony hatású azáltal, hogy a plakkokat eltakarítja. Forrás: A teljes cikk a oldalon
A kéz remegése, reszketése gyakori jelenség, mely számtalan külső vagy belső hatás miatt bekövetkezhet. A kézremegés súlyos betegségek tünete is lehet. A kézremegés a kezünk izmainak akaratlan, ritmikus összehúzódása és elernyedése. Bár a legtöbb ember számára a kézremegés a Parkinson-kórhoz köthető tünet, valójában az esetek csak kis százalékában áll ez a gyógyíthatatlan neurológiai betegség a hátterében. Kézremegés oka: ebből tudhatja, hogy pszichés vagy szervi baj okozza - EgészségKalauz. Valójában sokkal gyakrabban remeg a kezünk, mint azt észrevesszük, tudatosítjuk, de a mozgás ilyenkor annyira apró és olyan gyorsan elmúlik, hogy nem is nagyon vesszük azt észre. A kézremegés okai A kézremegést sokszor okozzák intenzív érzelmek, feszültség vagy stressz, például könnyen lehet, hogy valakinek a haragtól, a félelemtől vagy az izgatottságtól kezd el remegni a keze (gondoljunk csak vissza egy-egy vizsgahelyzetre, vagy az esküvőnk napjára, amikor alig tudtuk aláírni a nevünket). Ezekben az esetekben a kézremegés általában rövid időn belül magától is elmúlik, és ezt a folyamatot akár meg is gyorsíthatjuk azzal, ha megtanuljuk kezelni a stresszt, például egyszerű, bárhol végezhető légző- vagy mindfulness-gyakorlatotokkal.
Ezért kerül sor keringési és vérvizsgálatokra, EKG-ra, mellkasi röntgenre, a cukorbetegség, vérszegénység, veseelégtelenség, a pajzsmirigy-funkció vizsgálatára, vitaminhiányos állapotokat, alkoholizmust, fertőzéseket is ki kell zárni. Az agyi képalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazásával pontosabban felállítható a diagnózis, kizárhatók más betegségek, többek között az agydaganat lehetősége. Ha a mentális zavarok oka, az Alzheimer-kór nem állapítható meg egyértelműen, a vizsgálatokat 6-12 hónappal később megismétlik. Az említetteken kívül további vizsgálatokat is előírhat az orvos. Az Alzheimer-kór tünetei, kórlefolyása A betegek eleinte csak feledékenynek tűnnek. Az első gondolkodásbeli zavarok akár már 40 éves kor körül is jelentkezhetnek, a tünetek a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. Alzheimer kór okai video. A lehetséges tünetek: a rövid távú emlékezet zavara (A beteg a kicsivel korábban hallott információt - például új telefonszámot - nem tud elismételni. Gyakran kiesik neki, hova tett le valamit, amit előtte még a kezében tartott.
Ezek a tevékenységek akár 5 évvel is késleltethetik a demencia kialakulását. Az olyan szellemi tevékenységek szimulálása, mint a kártyajátékok, a levélírás, a rejtvények készítése és az olvasás, öt évvel késleltethetik a demencia kialakulását egy tanulmány szerint. A vizsgálatban részt vevő személyeknél, akik hetente néhányszor részt vettek ilyen típusú tevékenységekben, 94 éves korukig nem alakult ki demencia. Azoknál azonban, akik csak évente néhányszor végezték ezeket a tevékenységeket, átlagosan 89 éves korukban alakult ki ugyanez az állapot, írja a Psyblog. A kutatás hangsúlyozza, hogy az időskorban is fontos, hogy az agy aktív maradjon. Az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésének egyéb módjai közé tartoznak: Minőségi étrend, például a MIND-diéta fogyasztás A dohányzás abbahagyása – még 60 éves kor után is – jótékonyan hat a fizikai és kognitív egészségre. Testmozgás: 150 perc mérsékelt vagy erőteljes testmozgás a jó heti cél. Az Alzheimer-kór meglepő okai | Házipatika. Az alkoholfogyasztás korlátozása enyhe vagy mérsékelt mértékre.