Mivel azonban nem tudta, hogy milyen gonosz állattal van dolga, nem félt tőle. – "Jó napot, Piroska", köszönt rá a farkas. – "Neked is, kedves farkas. " – "Hová igyekszel ilyen korán, kedves Piroska? " – "A nagymamámhoz. " – "Aztán mit viszel a kötényedben? " – "Kalácsot és bort. Tegnap sütötte édesanyám; a nagymamám beteg is, gyenge is, jót fog tenni neki az étel-ital, egy kicsit erőre kap majd tőle. " – "Piroska, hol lakik a nagymamád? " – "Körülbelül még egy negyedórányi járásra innen, benn az erdő sűrűjében, a három nagy tölgyfa alatt áll a háza. Mogyorósövény veszi körül, biztosan ismered te is", magyarázta gyanútlanul Piroska. A farkas azt gondolta magában: "Ez a zsenge fiatal lányka finom falat, sokkal jobban ízlik majd, mint az öregasszony. Furfangosan kell hozzálátni, hogy mind a kettőt meg tudjam kaparintani. " Egy darabig szótlanul poroszkált hát Piroska mellett, majd így szólt: – "Piroska, észre sem veszed, mennyi szép virág virít körülöttünk? Miért nem nézel szét egy kicsit?
Ki is ugrott a kislány, és így kiáltott: – "Jaj, de féltem! Olyan sötét volt a farkas gyomrában! " Utána előkerült a szegény nagymama is, még élt, de már alig szuszogott. Piroska gyorsan nagy köveket hozott, megtömték velük a farkas hasát. Amikor felébredt az ordas, el akart menekülni, de a kövek olyan nehezek voltak, hogy lehúzták a földre, lerogyott, és elpusztult. Mind a hárman elégedettek voltak: a vadász lenyúzta a farkas bundáját, és hazavitte; a nagymama megette a kalácsot, megitta a bort, amit Piroska hozott neki, és meg is gyógyult tőle; Piroska pedig megfogadta magában: "Soha többé nem térek le az útról, és nem szaladgálok be az erdőbe, ha egyszer édesanyám megtiltotta. "
– Mondtam, hogy nem menekülsz, te vén gonosztevő! A nagymama megette a kalácsot, megitta a bort, és új erőre kapott tőle. Piroska pedig megfogadta, hogy soha többet nem tér le a járt útról.
Én a helyedben bizony szednék egy szép csokrot a nagymamámnak! Piroska szétnézett: valóban, a fák alja tele volt szebbnél szebb erdei virággal, a lombok közt meg úgy csicseregtek a madarak, hogy öröm volt hallgatni. "Igaza van ennek a farkasnak – gondolta a lányka -, nem is hittem volna róla, hogy ilyen figyelmes jószág! Korán van még, nem kell sietnem; nagymama biztosan örülni fog a virágnak. " Azzal letért az útról, és tépegetni kezdte a sok tarka virágot, egyik szálat a másik után, előbb csak az út mentén, aztán egyre beljebb; mert valahányszor egyet leszakított, mindig úgy találta, hogy odább az a másik még sokkal szebb. Odafutott, azt is leszedte, és így mind mélyebbre és mélyebbre került az erdőben. A farkas megvárta, míg a lányka eltűnik a bozótban, akkor aztán szaladt egyenest a nagymama házához, és bekopogtatott. – Ki az? – kérdezte a nagymama az ágyból. – Én vagyok, Piroska – felelte a farkas olyan vékony hangon, amilyet csak ki tudott szorítani magából. – Nyisd ki az ajtót, hoztam neked friss kalácsot, finom bort!
Tisztességgel köszönt, nyájasan szólt hozzám, de a szeme semmi jót nem ígért. Ha nem nyílt úton történik a dolog, biztosan bekapott volna! – Akkor jó lesz bereteszelni az ajtót, nehogy ránk törjön! – mondta a nagymama. Csakhamar kopogtatott is a farkas. – Nyiss ajtót, nagyanyó, én vagyok itt, a kis unokád, friss kalácsot, finom bort hoztam! Hanem azok odabent egy mukkot sem szóltak. A farkas egy ideig kapargatta, feszegette az ajtót, de hiába: a retesz jól tartott. Bosszúsan odébb ment hát, aztán megint visszajött, bekémlelt az ablakon, kódorgott a ház körül, végül pedig fölkapaszkodott a háztetőre, hogy majd ott kivárja, míg Piroska este hazaindul; akkor – gondolta – majd utána lopakodik a sötét erdőben, és fölfalja. De a nagymama kitalálta a szándékát, és túljárt az eszén. Azt mondta Piroskának: – Fogd a vödröt, kislányom, hurkát főztem tegnap, mit álljon itt a leve, hordd ki a házból, öntsd oda az eresz alá, abba a nagy kőteknőbe! Piroska nekiállt, hordta a hurkalevet, egyik vödörrel a másik után, míg tele nem lett vele az öblös kőteknő.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A farkas megnyomta a kilincset, kinyílt az ajtó, és ő anélkül, hogy egy szót szólt volna, egyenesen odalépett az ágyhoz, és bekapta a nagymamát. Ezután felvette a ruháit, fejére tette a főkötőjét, befeküdt a helyére az ágyba, és behúzta az ágyfüggönyt. Piroska meg azalatt a virágszedéssel volt elfoglalva. Csak amikor már olyan nagy volt a csokor, hogy tartani is alig tudta, akkor jutott megint eszébe a nagymama, nosza sietett is hozzá. Nagyon elcsodálkozott, hogy az ajtót tárva-nyitva találta, és amikor belépett a szobába, olyan furcsán érezte magát, hogy azt gondolta: "Érdekes, hogy milyen szorongás vett erőt rajtam ma, pedig máskor olyan szívesen jövök a nagymamához! " Mindenesetre szép hangosan így köszönt: – "Jó reggelt, nagymama! " Válasz azonban nem érkezett. Akkor odament az ágyhoz, és széthúzta a függönyt: ott feküdt a nagymama, a főkötője mélyen a szemére volt húzva, és olyan furcsa volt. – "Jaj, nagymama, milyen nagy a füled! " – "Hogy jobban halljam, amit beszélsz! " – "Jaj, nagymama, milyen nagy a szemed! "
1. 3. A görög-római hitvilág Erdé | hitvilág Római Római katolikus Bemutatás Ez a lap azért készült, hogy áttekintő képet adjon az emberiség múltbeli és jelenlegi ismereteiről, elképzeléseiről, hitéről arról, ami valamennyiünkre vár a 'küszöbön túl'. A lapot böngészve megtudhatjuk, hogyan képzelik a halál utáni létet a különböző vallások, ezoterikus tanítások, illetve, hogy mit állít erről a tudomány. Milyen hatások formálták a római vallást? A latin istenek ( Janus: kezdet és vég, Mars: a háború) mellett kezdetben etruszk ( Minerva, szertartások, béljóslás) és görög hatások (hasonló istenek összeolvadása: Jupiter/Zeusz, Héra/Junó, Poszeidón/Neptunus, Athéné/ Minerva) érvényesültek, jellemző volt a totemizmus Hogyan jutalmazták az olümpiai játékok győzteseit? Csak az első helyezett kapott a szent olajfa ágából készült koszorút, és hősként ünnepelték, Olümpiában pedig szobrot állíttathatott magának. Magyarázd meg a mítosz fogalmát! ( görög eredetű szó) a beszéd, elbeszélés, üzenet, párbeszéd szóból származik, az emberi kultúrák és vallások a mítoszaikban magyarázzák meg a világ keletkezésével, lényegével kapcsolatos elképzeléseiket.
Állandó papi testület csak bizonyos szentélyekben alakult ki, amelyek többnyire jóslással vagy gyógyítással foglalkoztak. A leghíresebb jósdák: Delphoi, Apolló tiszteletére, Dodona Zeuszéra jött létre. Az istenek tiszteletére rendezett szertartásokból, eseményekből fejlődtek ki különféle ünnepi játékok. Színház a Dionüszosz kultuszból, s a színház szerepe később nemcsak kulturális, de politikai tartalommal bírt. Önálló művészeti ággá fejlődött, politikai és nevelő célzatú tartalma sokáig megmaradt. A görög versenyszellem itt is tetten érhető, mert versenyeket rendeztek belőle. Kezdetben az agórán tartották az előadásokat, később épültek a szabadtéri színházak, általában domboldalba, hegyoldalba vágva. Félkör alakú, kitűnő akusztikájúak még ma is, és hatalmasak – több ezer néző. Színész csak férfi lehetett, maszkokat használtak – felerősítette a hangot és kiemelte a szereplő jellemét. Olimpiai játékok, sportversenyek a Zeusz tiszteletére rendezett ünnepségekből. A görögség egészét érintő sport eseményre 4 évente került sor, Olimpiában.
(Az első feljegyzés i. e. 776-ból maradt. ) Csak egyéni versenyek voltak, minden szabad görög férfi részt vehetett rajta, nők még nézőként sem. Sportágak: kezdetben csak futás, majd ötpróba (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás), ökölvívás, pankráció, kocsi- és lóverseny. Nincsenek súlycsoportok, a küzdelmek győzelemig tartanak. Csak az első helyezést díjazták, a győztes saját poliszának is dicsőséget szerzett. A játékokat a háborús időkben is megtartották, a játékon részvevők sérthetetlenek voltak. Kezdetben 1 napig tartott, később egy hétig, az első napon volt a megnyitó ünnepség, az áldozás az isteneknek, öt nap verseny, majd az ünnepséget lezáró kultuszesemények a 7. napon. A hellenizmus időszakára a görög istenek kiüresedtek, s a misztériumvallás vált népszerűvé. Az istenekben csalódó emberek számára a gondoktól való megszabadulást, a túlvilági hitet hirdette. A misztikus beavatási szertartások révén kerültek az istenség oltalma alá, s egyben megszabadultak az eddigi életük során elkövetett bűneiktől.
Ma nevéhez kötődik az orvosi eskü. Fizika: Arkhimédész – pl. fajsúly, minden vízbe mártott test…. Csillagászat: Ptolemaiosz – geocentrikus világkép és térkép; Arisztarkhosz heliocentrikus világkép. Történettudomány: Hérodotosz, (a történetírás atyja) fő műve a görög-perzsa háború megírása. Időrendben és földrajzi egységben tárgyalja az eseményeket, elszakad a mitologikus magyarázatoktól és valós mozgatórugókat keres a történésekhez. Thuküdidész fő műve a peleponnészoszi háború, ő összefüggéseket, okokat kutat a történelemben. Irodalom: líra – Anakreón, Szapphó, dráma – Szophoklész, eposz – Homérosz. A színháznak a görögöknél nevelő, közéleti szerepe is volt. ÉPÍTÉSZET, SZOBRÁSZAT Építészet: A görögök nagyszerű középületeket emeltek, magánházaik kevésbé emlékezetesek. A görögök életének legfőbb színtere az agóra, a piac, környezetében helyezkedett el számos fontos középület. A középületek közé tartoztak az üzletkötésre alkalmas oszlopcsarnokok, a tornacsarnokok ( gümnaszion – gimnázium), a versenypályák ( stadion), kocsiversenyek (hippodrom), a félkör alakú színházak ( teátrum), és a szentélyek, templomok.
Kiépítették a limes-t is, védelmi okok miatt. Pannónia területén még ma is találhatóak amfiteátrumok, fürdők, utak és vízvezetékek maradványai.