Amikor már mindkét szülő bruttóját 250 ezer forintnak vettük, az jött ki, hogy 19 ezer forint családi kedvezményt az anya jövedeleméhez kellene társítani, itt tehát ennyi mínuszt jelent a módosabb családhoz képest az szja-mentesség. A legtöbb plusztól abban az esetben esett el a család, amikor 200 ezer forintos bruttó bérrel számoltunk mindkét szülőnél, itt az anya béréből érvényesített adókedvezmény mértéke havi 35 ezer forint, míg az szja-mentességgel ennél kevesebbet, 30 ezer forintot nyerne (ez azért lehetséges, mert az alacsony jövedelműek járulékból is érvényesíthetik a kedvezményt). Négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentessége - MGI-BPO. Neki tehát nem is érné meg ezt az opciót választani, amíg a gyerekek eltartott státuszban vannak. Abban viszont különbözne az eddigiektől, hogy nem kizárólag családpolitikaként, de a sokgyerekes nőkre vonatkozó nőpolitikaiként is értelmezhető lenne egy ilyen javaslat. A három vagy több gyermeket vállaló nők egész életen át tartó könnyebbséget kapnának vele, ami a gyerekeik felnövése és a nyugdíj közötti időszakban is élne.
Szerző: 2021. 03. 09. A négy- vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-kedvezményével az édesanyák kettős – a munkahelyen és a családi teendők terén egyszerre tanúsított – helytállását ismerjük el. 2020. 4 gyermekes szja mentesség youtube. január 1-től minden anya, aki jelenleg legalább négy gyermeket nevel, vagy élete során négy vagy több gyermeket szült és felnevelt, élete végéig teljesen mentesül a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó megfizetése alól. Az adómentesség az összevont adóalapba tartozó, munkával megszerzett jövedelmekre vonatkozik, például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban megállapított jövedelme, őstermelői jövedelem, megbízásból, felhasználási szerződésből származó jövedelem. Ki jogosult az SZJA-mentesség érvényesítésére? Négy vagy több gyermeket nevelő anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a fent említett gyermekek száma a négy főt eléri.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Megjelent a Magyar Közlönyben a négygyerekes nők személyi jövedelemadó-mentességéről szóló törvénymódosítás – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán. A közlemény szerint az Országgyűlés július 12-én elfogadta az egyes adótörvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, így – a családvédelmi akcióterv részeként – jövő januártól azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek vagy neveltek fel, életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól kereső tevékenységből származó jövedelmük után. A kedvezmény a vér szerinti és az örökbefogadott, illetve a már felnőtt gyermekek után is jár, az adómentesség megállapításához pedig nyilatkozni kell a munkáltatónál. Reménykedhetnek a három gyermekesek, ők is megkaphatják az szja-mentességet - mfor.hu. A 15 százalékos szja alóli mentesség mellett az édesanya – valamint vele megosztva az édesapa – a családi adókedvezményt együtt is igényelheti – tették hozzá.
Fotó: Budapest Régi Képeken - Facebook A budapesti mozi története sátras előadásokkal kezdődött, később pedig kávéházakban, szállodákban is jegyet lehetett váltani egy-egy rövid előadásra. Az első állandó, eredetileg is mozinak épült budapesti filmszínház 1908-ban nyitotta meg a kapuit a mostani Blaha Lujza téren – onnantól pedig nem volt megállás. A kor legmodernebb, leglátogatottabb mozijainak tündöklése és bukása. Index - Fortepan - Néhány évtizede még így közlekedtünk Budapesten. Az első olyan mozi volt Budapesten, amely önálló épületben állt, és eredetileg is mozinak építették. Az 1908-ban, a Blaha Luja téren nyitott filmpalota korának legimpozánsabb mozija volt, egészen 1915-ig, mikor a Royal Szálloda épületébe költöztették – ekkor kapta a Royal Apolló nevet is. A mozi személyzetének saját, fehér kesztyűs egyenruhája volt. Az eredeti épületben a fennmaradó években kabarékat mutattak be, 1923-ig állt, akkor lebontották, helyére a Corvin Áruház került, amelyet 1926-ban adtak át a közönségnek. Fotó: Bauer Sándor - Fortepan Az Apolló Royal jogutóda.
2019. október 22. | Ha Budapest egy nő lenne, szerintem egy múlt századi kalapos úrilány volna, aki feltartott fejjel, egyenes háttal, hatalmas, gyönyörű kalapban valami elképesztő eleganciával libben végig a macskaköves utcákon. Imádom a századfordulós képeket Budapestről, talán pont emiatt képzelem őt egy igazi századfordulós Gibson lánynak. Az egyik hóbortom is ide kapcsolódik: órákat el tudok tölteni a Budapest régi képeken nevű Facebook-csoportban, akárcsak a Fortepanon. Már egy ideje terveztem, hogy foglalkozom ezzel a témával, és végre összejött: készítettem nektek egy kvízt az 1900–1930-as évek fotóiból. Budapest régi képekben – Felismered, melyik utcában járunk? Kvíz! - WMN. Kitaláljátok, hogy a mai Budapest mely utcáin, terein járhatunk? Szőcs Lilla kvíze. Ne maradj le a jó életről! Iratkozz fel a WMN hírlevelére! Neked ajánljuk Hogyan lettem vidéki lányból pesti nő? – El- és visszavágyódásaim WMN Life – 2019. január 18. – BG El tudod képzelni, mit érezhetett az alföldi kislány, aki addig Budapestet és annak elegáns nőit csak a padláson talált, régi, poros Nők Lapjából ismerte, amikor legelőször felutazott a városba, tele színes álmokkal?
A Metro 700 ember befogadására volt alkalmas, a személyzetnek pedig itt is saját egyenruhája volt. A háború után visszaesett a hírneve, de a 60-as évektől ismét Budapest egyik kedvenc filmszínháza let t, ekkor már Szikra néven. A híres neonvilágítás alatt az esetek nagy többségében sorok kígyóztak, hogy jegyhez jussanak. 1978-ban két termessé alakították, 2000-ben bezárt, majd pár évig a Ruttkai Éva Színház működött itt. Jelenleg kávézó van a helyén. Az Atrium Házépítő Szövetkezet számára épült lakóházzal együtt épített mozit 1935 novemberében adták át – az épület első két emeletét és a telek udvarát foglalta el. Ezek voltak Budapest régi mozijai. A gyönyörű, Bauhaus belsejű mozit már úgy építették, hogy akusztikája a legideálisabb legyen egy filmszínház részére. A mozi színvilágát a fekete, a vörös és a narancs határozta meg - az előcsarnok ma is hűen tükrözi az eredeti koncepciót, a nézőtér sajátosságai viszont eltűntek az átalakítások során. A mozi a második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a MAFIRT kezelésébe került, és 1947 elején, Május 1 Mozi néven nyitott újra.
A körútnak ezen a szakaszán akkoriban még csak a ma Kino-Café néven ismert ELITE várta a mozirajongókat, a gyorsan kiépülő, értelmiségi lakókosokkal benépesülő Lipótvárosnak szüksége volt még mozikra. A Lloyd nyitásakor 500 vendég fért el a nézőtéren. A mozi fűtéséről és szellőztetéséről egy egyedi, modern, külön álló gépi berendezés gondoskodott, de ami igazán különlegessé tette, hogy a Metro Mozi mellett ez volt az egyetlen olyan mozi az országban, aminek a teteje mozgatható volt, így jó időben a közönség szabad ég alatt élvezhette az előadást. A Lloyd hamar az újlipótvárosi közönség kedvencévé vált, bár miután Magyarország a második világháborúban hadat üzent Amerikának, az angolszász hangzású nevet Dunára cserélték. A háború után a pártok felosztották egymás között a mozikat, a korábban a Lipótvárosi Mozgókép Rt. tulajdonában lévő Lloyd átkerült a szociáldemokratákhoz, 1949-ig ismét Lloyd, majd 1949 után megint Duna néven futott. A 60-as években a Duna a XIII. kerület bemutatómozija volt, és gyakran vetített matinékat, délelőtti előadásokat is.
Megjelentek a Fortepan digitális közösségi fotóarchívumban Kereki Sándornak, a Magyar Televízió későbbi operatőrének 1970-es években készült streetfotói, amelyeken többnyire groteszk jelenetek elevenednek meg a szocializmus Budapestjének mindennapjaiból. A Fortepan egy online digitális fotóarchívum, amely 1990 előtt készült fényképeket, elsősorban privát fotókat gyűjt. Az archívumot önkéntes szerkesztők működtetik, és lelkes amatőrök fejtik meg a sokszor minden információ nélkül érkező képek készítésének helyét, az ábrázolt eseményt, személyeket és más részleteit. Kereki Sándor fotói Budapestről A honlap 2000-ben ötezer főként budapesti lomtalanításokon talált fényképpel indult. Mára 700 adományozó család csatlakozott a kezdeményezéshez, de több cég dokumentációs fotóanyaga és professzionális fotósok életműve is bekerült a gyűjteménybe, így már 145 ezer képet tartalmaz az archívum. Nézz meg tízet Kereki Sándor legjobb képei közül, a teljes gyűjteményért pedig kattints ide!
Az épülő Erzsébet híd pesti hídfője a zajló Dunával 1903-ban. Fortepan/Schoch Frigyes 1907. Deák Ferenc tér az evangelikus templom felől nézve. Szemben az Erzsébet tér, jobbra a Kemnitzer ("Két török") ház. Vörösmarty (Gizella) tér, jobbra a Haas palota, szemben a Váci utca torkolata. Fortepan/Schoch Frigyes 1907 régi Városház tér. Háttérben a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom a Kígyó utca felől nézve. Oktogon. Fővám tér, a Szabadság (Ferenc József) híd pesti hídfője, balra a Fővámpalota. Fortepan/ Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Nos igen, 1908-ban még annyira nem volt forgalom az utakon, főleg ilyen viszonyok között, hogy a budai oldal meredek utcái a világ legjobb szánkópályáváivá válhattak, amint leesett a hó. Itt a Szemlőhegy utca látható, a Rómer Flóris (Zárda) utca torkolatától az Áldás utca felé nézve. Nyakkendőben, keménykalappal és monoklival szánkózni, igazi klasszisok. Fortepan/Magyar Bálint Ez pedig a mai napig a leghamarabb befagyó Duna-szakasz, az Újpesti-öböl 1917-ben.