2009. 09. 25. A névvel vállalt közérdekű bejelentés rendszere hatékony eszköz lehetne a korrupció elleni küzdelemben, ám nálunk még mindig a "szivárogtatás" és a névtelen feljelentés dominál ezen a téren – legyen szó a BKV-botrányról, vagy az APEH vagyonosodási vizsgálatairól. Pedig az anonim "felnyomás" – azon túl, hogy nem túl pozitív nemzeti hagyományokra épít – a hatóságok számára sem hatékony eszköz. Névtelen közérdekű bejelentés online. "Az idei év első felében mintegy 9500 közérdekű bejelentés érkezett hozzánk, vagyis vélhetően el fogjuk érni a 2008-as nagyságrendet, amikor 21 ezer bejelentést kaptunk – mondta érdeklődésünkre Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője. Az adóhatóságnál 2007 óta éreznek erőteljesebb bejelentői aktivitást. Erre valószínűleg az akkoriban indult vagyonosodási vizsgálatok jelentik a magyarázatot, vagyis az informátorokat "megihlették" a környezetükben tapasztalt irreálisnak tűnő vagyongyarapodások. Azt viszont nem tudni, hogy ennek hátterében adott esetben irigység, bosszú, vagy a lelkiismeretes adózó felelősségérzete áll-e. Ezt az APEH nem is vizsgálja.
Csőtörés a Vár utcában 2022. 07. 04. Szegeden ma reggel a Vár utcában meghibásodott egy ivóvízvezeték. A Vízmű szakemberei megkezdték a hiba… Ivóvízvezeték-felújítási munkálatok kezdődnek a Veres Ács utcában 2022. 06. 28. 2022. július 4-től ivóvízvezeték-felújítási munkálatok kezdődnek több ütemben a Veres Ács utcában, a… Aknafedlapok cseréje a Csongrádi sugárúton 2022. 27. 2022. július 1. és 15. között aknafedlapok (és víznyelők) tervezett cseréjére kerül sor a Csongrádi… Párakapuk és ivócsapok Szegeden A hőség miatt a Szegedi Vízmű a mai napon kihelyezi a párakapukat a városban, a Mars térre, illetve… A Kálvária térnél víz- és csatornabekötési munkát végez a Vízmű 2022. 22. Névtelen közérdekű bejelentés 2021. Víz- és csatornabekötési munkálatokat végez a Szegedi Vízmű Zrt. a Kálvária tér 23. előtt, a munkálatok… Hálózat tisztítási munkálatok Szőreg területén 2022. 09. A Szegedi Vízmű Zrt. 2022. június 13-tól 15-ig hálózat tisztítást végez Szőreg területén, 09:00 és 14:00… 2022. június 24-én az Ügyfélszolgálati Iroda zárva tart 2022.
Közérdekű bejelentése vagy panasza van? Így tehet bejelentést. Kormányablak - Feladatkörök - Állatvédelmi bejelentés. MI SZÁMÍT KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSNEK VAGY PANASZNAK? Ha az ügyfél bemutatja a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát vagy ügyfélkapun keresztül küld bejelenést, vagyis megfelelően és hitelt érdemlően azonosítja magát, akkor a megkeresését közérdekű bejelentésként vagy panaszként kell kezelni Közérdekű bejelentés: beazonosított személytől érkező bejelentés, mely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja, melynek kivizsgálása és megválaszolása a Panasztörvény előírásai szerint történik. Panasz: beazonosított személytől érkező, a Panasztörvény előírásai szerint kivizsgálandó és megválaszolandó bejelentés, illetve kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A Panasztörvényt itt éri el: Milyen csatornákon és hogyan lehet közérdekű bejelentést, panaszt tenni?
Most megjelent munkája, a Forradalom a hátsó udvarban "öt történészi mese" egy előszóval, egy epilógussal és a felhasznált levéltári dokumentum- és szakirodalom-jegyzékkel kiegészítve. Kollektív erőszak Apor a tárgyát világosan rögzíti rögtön a bevezető (A történész meséje) második bekezdésében: "Ennek a könyvnek a Magyarországon 1945 őszén, illetve 1946. február és augusztus között kirobbant erőszakos tömegmegmozdulások története a témája. " Talán nem felesleges rögzíteni, hogy pontosan milyen támadásokra utal a szerző – megkockáztatva, hogy az első világháború utáni 1918-as "forró" őszi vidéki paraszti és katonai megmozdulásokhoz képest a második világégést követő (nagyrészt hasonló motivációjú) tömegerőszaknak a kollektív emlékezetben elfoglalt helye sokkal kisebb. Gondoljuk ezt még úgy is igaznak, hogy Závada Pál nagy sikerű regénye, az Egy piaci nap 2016-os megjelenése sokat tett a kunmadarasi – és részben a miskolci – pogromok újbóli köztudatba emeléséért (a kötetre Apor a jegyzeteiben hivatkozik is).
>>> Fejléckép: Závada Pál (fotó: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház)
Az Apfelbaum című verses regény filozófiai utalásairól és kötődéseiről beszélget Szegő János, a Magvető szerkesztője, Radnóti Sándor irodalomtörténésszel április 21-én 18 órától a Magvető és a Líra Könyv Facebook oldalán. Závada Pál: Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin (Fotó/Forrás: Líra Zrt. ) Závada Pál új könyvének hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, '44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp. A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer "árnyvezérként" – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie.
Závada Pál: Rossz látni, hogy a soraim aktuálisabbak, mint gondoltam A Kossuth-díjas íróval nemrég megjelent verses regénye, az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin kapcsán beszélgettünk. Szóba került Az ember tragédiájához fűződő viszonya, a sűrítés kényszerének felszabadító ereje, a Závada-univerzum átjárhatósága, a záró jelenetsor lehetséges Orbán-párhuzama és Vlagyimir Putyin is. "Akárhogy is vonszoljuk, a 20. század mögöttünk van" – Závada Pál verses regénye "A 20. század számos történeti szín megírására lehetőséget ad, túl nagy a választék. Az érdekelt, hogyan választhatnék olyat, amelyikből nem lehet kihagyni a fasizmust, a kommunizmust és a magunk életét sem. " Závada Pál Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című könyvét telt ház előtt mutatták be a Puskin moziban. A szerzővel Karafiáth Orsolya író…
Nádasdy-vár 2021. július 31. szombat 17:00 Beszélgetés Irodalom és történelem. A történeti regények nemcsak romantikus és kalandos események elmesélésre alkalmasak, hanem gyakran nehéz kérdéseket is feltesznek az olvasónak. Závada Pál a történeti regények egyik megújítója is vendégünk lesz. Závada Pált egy tavaly megjelent történeti tanulmány úgy jellemzi, hogy a magyar jelenkortörténeti regények egyik úttörője, aki az elmúlt évtizedek, sőt korábbi időszakok nehéz kérdéseinek cselekményeken keresztüli újrafogalmazója. Első regénye épp 35 évvel ezelőtt, 1986-ban jelent meg, a Závada család háború utáni sorsát bemutató Kulákprés. A sztálinista parasztpolitika következményeit bemutató szociográfia már akkor felkeltette egy szűk olvasókör figyelmét, az igazi sikert azonban a bő egy évtizeddel később, 1997-ben megjelent Jadviga párnája hozta el. A regényből 2000-ben film is készült. Az elmúlt két évtizedben sorra jelentek meg regényei, melyek egy-egy korszakot tematizáltak és személyes sorsokon keresztül mutatják be nemcsak magát az eseményt, a történelmi tényeket, hanem egyben szembesítik az olvasót morális kérdésekkel.
A második világháborút követő másfél évben tömeges erőszakhullám söpört végig az országon, különösen vidéken. 1946. február 23-án Ózdon, március 2-án Békéscsabán, március 7-én Szegváron, március 9-én Mindszenten és Szegeden is. Ezeknek a pogromoknak, "népítéleteknek" és tüntetéseknek az áldozatai molnárok, kereskedők, rendőrtisztek, tanárok vagy épp papok voltak, a tömeges erőszak leghírhedtebb eseményei a május 21-i kunmadarasi és július végi miskolci antiszemita pogromok. Apor e szomorú példákra alapozva ugyan, de elemelkedik a konkrét tárgyától, és kutatásai fókuszába a társadalmi helyzet, a jellemző testi tulajdonságok és az erőszak viszonyát emeli be, ezek egymásra hatására keres válaszokat. Az egész kötet talán leginkább gondolatébresztő és legfontosabb szakmai újdonsága ez a fajta, a különböző erőszaktörténetek megszokott narratíváitól való elrugaszkodás. Aport ugyanis nem az erőszaknak megágyazó előzetes motivációk érdeklik, vizsgálódásának fókusza "az erőszak elkövetésének közvetlen, konkrét helyzeteire" irányul (15. oldal), általánosságban pedig arra, hogy a hétköznapi erőszak honnan eredt és hogyan vált (válhatott) a háborút követő magyar társadalomban a hatalom szereplői által is többé-kevésbé legitimnek tekintett (ideig-óráig tűrt) tömeges eszközzé.