Előfordulhat azonban, hogy más szándékkal (rosszindulattal) rejtenek el információkat a "sütiben", így azok spyware-ként működhetnek. Emiatt a víruskereső és –irtó programok a "sütiket" folyamatosan törlésre ítélhetik. Mivel az internet böngészésre használt eszköz és a webszerverek folyamatosan kommunikálnak, tehát oda-vissza küldik az adatokat, ezért ha egy támadó (hekker) beavatkozik a folyamatba, kinyerheti a "sütik" által tárolt információkat. Ennek egyik oka lehet például a nem megfelelő módon titkosított internet (WiFi) beállítás. Ezt a rést kihasználva adatokat nyerhetnek ki a "sütikből". 8. A "sütik" kezelése, törlése A "sütiket" a használt böngészőprogramokban lehet törölni vagy letiltani. A böngészők alapértelmezett módon engedélyezik a "sütik" elhelyezését. Ezt a böngésző beállításainál lehet letiltani, valamint a meglévőket törölni. Fegyvernek balesetek 2019 results earnings call. Mindemellett beállítható az is, hogy a böngésző értesítést küldjön a felhasználónak, amikor "sütit" küld az eszközre. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezen fájlok letiltása vagy korlátozása rontja a böngészési élményt, valamint hiba jelentkezhet a weboldal funkciójában is.
3. Mire használhatók a "sütik"? A "sütik" által küldött információk segítségével az internetböngészők könnyebben felismerhetők, így a felhasználók releváns és "személyre szabott" tartalmat kapnak. A cookie-k kényelmesebbé teszik a böngészést, értve ez alatt az online adatbiztonsággal kapcsolatos igényeket és a releváns reklámokat. A "sütik" segítségével a weboldalak üzemeltetői névtelen (anonim) statisztikákat is készíthetnek az oldallátogatók szokásairól. Halálos baleset történt Fegyverneknél | PannonHírnök. Ezek felhasználásával az oldal szerkesztői még jobban személyre tudják szabni az oldal kinézetét és tartalmát. 4. Milyen "sütikkel" találkozhat? A weboldalak kétféle sütit használhatnak: - Ideiglenes "sütik", melyek addig maradnak eszközén, amíg el nem hagyja weboldalt. - Állandó "sütik", melyek webes keresőjének beállításától függően hosszabb ideig, vagy egészen addig az eszközén maradnak, amíg azokat Ön nem törli. - Harmadik féltől származó "sütik", melyeket harmadik fél helyez el az Ön böngészőjében (pl. Google Analitika). Ezek abban az esetben kerülnek a böngészőjében elhelyezésre, ha a meglátogatott weboldal használja a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokat.
Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít, hogy sem az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni – vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból – írják. A szervezet tehát "az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. (... ) A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket. " Mint írják, egyre több bizonyíték van arra, hogy "a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is. "
Március 26-án eldőlt, eltörlik az Európai Unióban a óraátállítást, a tagállamok jogkörébe utalva annak eldöntését, hogy a téli vagy nyári időszámítást választják. A hazai meteorológusok a téli időszámítást javasolják. Március 26-án viszonylag meggyőző különbséggel, 410:192 arányban az Európai Parlament megszavazta az óraátállítások 2021-es eltörlését, annak eldöntését, hogy egyes országok mely számítást választják, a tagállamokra bízta az EP. Ez alapján azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Köszi szépen, mondhatnánk, de akkor most melyik a jobb, melyiket válasszuk, adja magát a kérdés. Vannak országok, ahol kristálytisztán körvonalazódik a kérdés, hazánkban az eddigi visszhangok alapján a nyárit preferálják, az Országos Meteorológiai Szolgálat azonban inkább a téli időszámítást javasolja, az OMSZ ezt egy érdekes tényeket felsorakoztató Facebook-posztban indokolja.
Mint azt a írja, az eredetileg energiatakarékossági okokból bevezetett nyári időszámítás, illetve az ezzel járó évenként kétszeri óraátállítás mára okafogyottá vált, és a közvélemény többsége is a rendszer eltörlése mellett van. Az Európai Parlament 2019-ben elfogadta ugyan az óraátállítás törlését, de tényleges előrelépés azóta nem történt az ügyben. Leghamarabb talán 2024-ben kezdődhetnek tárgyalások a helyzet egységes uniós rendezéséről. Az egyik legfontosabb kérdés, amelyről meg kell állapodnia a tagállamoknak, hogy melyik időszámítást állandósítsák. Malow szerint a téli, azaz az eredeti időszámítás áll közelebb a természetes állapothoz, így egészségügyi szempontból ez jelentené az optimális választást. Ezzel szemben a nyári időszámítást természetellenesnek és egészségtelennek nevezi - és véleménye egybecseng például a Magyar Alvás Szövetség álláspontjával is.
Idén az Európai Bizottság bejelentette, hogy az unió területén egységesen eltörlik majd az óraátállítást, és a tagállamok választhatnak, hogy a télit vagy a nyárit tartják-e meg. Egyes hírek szerint már 2019-ben megtörténhet az eltörlés, ez azonban korántsem biztos, egyes tagállamoknak ugyanis időre van szükségük az átállás megszervezéséhez. A nyári időszámítás támogatói jellemzően a hosszú téli éjszakákat szeretnék elkerülni, annak ellenére, hogy ebben az esetben télen reggel 8 óra után kelne csak fel a nap. Azok, akik a télit részesítik előnyben, jellemzően azzal érvelnek, hogy ez volt az eredeti, ezért ezt kell megtartani. Ennek viszont az a hátulütője, hogy nyáron már hajnali négykor pirkadna, és este 8-kor már sötétedne. Horvátország – nem hivatalos információk szerint – a nyári időszámítást "tartósítaná", elsősorban a turizmus miatt. Ezzel szemben Magyarország és a V4-ek, úgy tűnik, a téli időszámítást választanák. Olvasóink a nyári időszámítást részesítik előnyben A Facebookon indított szavazásunk során kiderült, hogy olvasóink jelentős része jobbnak tartja a nyári időszámítást, a télit csak alig több mint 20%-a választotta.
Nagy szerint az állandó téli időszámítás egyáltalán nem előnyös Szlovákiának, hiszen így egy évben 170 helyett már csak 100 napon lesz este hét óra után világos és este nyolc óra után már soha nem sütne a nap. Ezt most egy évben még 100 alkalommal élvezhetjük. "Így kevesebb időt tudunk majd a szabadban tölteni, hiszen a munkaidő, az iskola ezután sem fog hamarabb végződni. A természetes fény az egészség alapja, hiányának káros hatásait nagyon jól ismerik a skandináv államokban. Nem csak többet rontjuk a szemünket a lámpa mellett, de gyakrabban kell majd bekapcsolnunk a fűtést - mert, amint lemegy a nap, hidegebb is van - télen is. Az pedig, hogy reggel majd 4-kor fog kelni a nap, szerintem nem sokunknak hiányzik. "Sokakat ismerek, akiknek nehézséget okoz az átállás, de a lakosság többsége a felmérések szerint semmiképpen sem szeretne lemondani a nyári délutánonként egy-egy óra napfényről pár nap kellemetlenség miatt" – tette hozzá. A jelentés javasolja egy ún. koordinációs mechanizmus felállítását, ami arra készteti a tagállamokat, hogy minden szempontot alaposan megfontoljanak.