Sokaknak ismerős lehet a " disznóölő Szent András " nap, hiszen a disznóvágás kezdő időpontja hagyományosan november 30-a, azaz András nap. Már szeptember legelején elkezdték hizlalni a sertést, amit a téli időszakban vágtak le. Az esemény mindig hajnalban kezdődött, és általában az egész család részt vett benne, sőt, a teljes rokonságot és barátokat is szokás volt meghívni. Nem véletlenül tartották vidéken az esküvőket sem ilyenkor, hiszen így mindig volt hús a lakodalomba. Nem volt mindig ilyen egyszerű a disznóvágás, az 1950-es években a "fekete vágás", azaz az engedélynélküli vágás volt jellemző, amikor az ínséges idők miatt nehéz volt engedélyt szerezni, ezért inkább titokban a pincékben történt a disznótor. Népi hiedelmek, szokások Az sem volt mindegy, hogy melyik nap történik a disznóvágás. A néphiedelem szerint az újholdkor levágott állat férges, míg a kedd, a péntek és a vasárnap sem túl szerencsés, mert akkor megromlik a hús. Tor közben gyakran megemelték a poharukat, hogy szerencséjük legyen a jövő évi disznóval.
A disznóölést követő vacsora, a disznótor a magyar nyelvterületen mindenütt jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. András-naptól (nov. 30. ), Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek: Megdöglött-e az a disznó, akit megöltek? Maradt-e a hurkájából, adjanak egyet! Mer holnap péntek lesz, a maradék nem jó lesz. Fülét, farkát a papoknak, Hurkáját a diákoknak, adjanak egyet! (Gönyey 1938: 227) Orosházán a következő kántáló versikével kérték a bebocsátást: Eljöttem én kántálni Nem szabad engem bántani. Én fogtam meg fülit, farkát, Adjanak egy darab hurkát! (Beck 1974a: 102) Cigánykák nak nevezik a bekormozott arcú kántálókat. Turán lányok mentek maskarának öltözve kántálni. Ha kaptak, akkor így köszönték: Áldja meg az isten e háznak gazdáját, Töltse meg az isten mind csűrét, kamráját.
Felvételeink ízelítőt adnak, hogy milyen volt egykor a falusi disznótor. H. Szabó Sándor felvételei Néha azonban a hurka tréfából fűrészporral van töltve" (Réső Ensel 1867: 337). Az egész magyar nyelvterületen szokás volt a disznótori maskarázás. A kántálók, nyársdugók is többnyire valamilyen módon felismerhetetlenné igyekeztek magukat tenni. Macskaréven menyasszony nak és vőlegény nek öltöznek. A menyasszony (egy legény) arcát fátyollal bekötik, a fejére kukoricaháncsból készítenek koszorút. A kezében üres kosarat és főzőkanalat visz. Vőlegény nek egy leány öltözik, aki a kezében üres demizsont vagy üveget visz. A házhoz egész csapat kíséri őket, de csak ketten mennek be. A háziak kérdezgetik őket, de nem beszélnek, csak mutogatva adják tudtul, hogy ha a cigány húz egy nótát, táncolnak. Tánc után mutogatva kérnek enni, inni. Bubok nak hívják a párt. Az enni-innivalót azután közösen fogyasztják el. A békési falvakban a cigánykák néha egész jeleneteket is előadtak és nemcsak kántáltak. Például Csorváson a böllér és a cigányok párbeszéde énekkel, tánccal, megvendégeléssel végződött.
Volt, ahol a pörzsölést követte a forrázás, azonban a végső mozzanat mindenhol megegyezett: a bőrt tisztára, fehérre dörzsölték, majd megbontották. Némely helyeken hasra fordítva, a gerincénél kezdték el bontani, máshol egy állványra akasztva, a hasánál bontották meg, és ha ilyenkor hangos kacarászásba kezdtek, a mondás szerint vastag lett a szalonna. A férfiak bontották a disznót, feldolgozták, töltötték a kolbászt és a disznósajtot, valamint sózták a szalonnát – de utóbbit csak szótlanul, nehogy megromoljon a hús. Közben az asszonyok fokhagymát pucoltak, belet mostak, rizst főztek a hurkához, majd meg is töltötték, abálták a húst, kisütötték a tepertőt, és a szalonnából a zsírt, amit egész évben használhattak a sütéshez, főzéshez. A lányok, asszonyok készítették az ételeket is a vendégeknek. Ebédre orjaleves, frissen sült pecsenye, paprikás hús és hájas tészta illatozott az asztalon. Ha volt eladósorba került lány a háznál, ő készítette a hájas tésztát, amiről úgy tartották, hogy ha szépen megemelkedett, nem volt messze a menyegzője.
Az ólomöntés, vagy a főzésre szánt gombócokba rejtett férfinév szintúgy a jövő reménybeli kifürkészését szolgálta. Szent András apostol, az ősi keleti egyház védőszentje és mártírja a legenda szerint különös módon szenvedett ki: ellenlábasai átlósan ácsolt keresztet készítettek, azon történt a kivégzés. A vasúti átjárókban látható figyelmeztető eszköz, az andráskereszt elnevezése innét származik. Várkonyi Balázs
LIDO HOME - INGATLANOK EGY ÉLETEN ÁT!
Balatonkenese Eladó lakás, társasházi öröklakás, lakóparki lakás, Penthouse lakás, Garzonlakás, Manzárdlakás, Szuterénlakás, Loft lakás, Műteremlakás, Stúdiólakás Balatonkenesén, Balatonkenese közelében Nincs megfelelő ingatlan!
Mindegy, hogy konkrét elképzelésekkel rendelkezünk, vagy egyszerűen csak nézelődünk a balatonkenesei ajánlatok között.