A mintegy 1 milliárd forint értékű energetikai felújítás és az uszodafejlesztés után hivatalosan is átadták az adyvárosi Fekete István Általános Iskola kültéri kézilabdapályáját. A beruházás a Magyar Kézilabda Szövetség és Győr város összefogásával készült el, egy országos pályázat keretében. A 70 millió forint értékű modern pálya mostantól a verseny- és a tömegsportot, illetve a mindennapi mozgást segíti az intézményben. A pályaavatón ott volt a polgármester, az országgyűlési képviselő, az alpolgármester és a kézilabda szövetség megyei elnöke is. Szép, színes, modern és biztonságos az adyvárosi Fekete Iskola új, kültéri kézilabdapályája. Az országos pályázat keretében megvalósuló, mintegy 70 millió forint értékű fejlesztést az intézmény igazgatója köszönte meg mindenkinek, akik segített benne. "Köszönjük ezt a csodaszép pályát, ami alkalmas a verseny- és szabadidősportra, a mindennapi testnevelésre és természetesen a mindannyiunk által nagyon kedvelt kézilabdára is, mi már egy ideje használjuk a pályát, ami tökéletes terep a gyerekek számára" – mondta Németh Péter, a Győri Fekete István Általános Iskola igazgatója.
Óvodánk a Fekete István Általános Iskola óvodai egysége. Saját készítésu nevelési programmal dolgozunk, kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a játéknak és az érzelmi nevelésnek. Hét csoportban vizuális és informatikai nevelés, valamint játékos idegen nyelvi ráhangolás, egy csoportban a beszédfejlődésben megkésett gyermekek nevelése folyik. Óvodánk Győr városában elsők között építette ki az óvoda teljes köru minőségirányítási rendszerét és muködteti is azt. Szakmailag jól felkészült közösség foglalkozik a gyermekekkel. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyanyelvi nevelésre, egészségmegőrzésre, tehetséggondozásra. A mindennapi óvodai tevékenységek mellett változatos programokat biztosítunk gyermekeink számára, arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek boldogan éljék mindennapjaikat. Horváth Pálné Óvodavezető Telefonszám: 424-824 E-mail: Hozzáadás a kedvencekhez
Bízom benne, hogy honlapunk segítségével sikerül bepillantania iskolánk életébe! Szilágyiné E. Katalin Intézményvezető
Ankara ugyanakkor állítása szerint nem tudott egyelőre Oroszországgal egyeztetni a búzát szállító hajók konvojaival kapcsolatosan – idézte fel az Infostart. Nyitókép illusztráció. Fotó: Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg
A váci fehérek temploma és a múmiák története A váci Fehérek templomának építése 1699-ben kezdődött, Szűz Mária tiszteletére 1755-ben szentelték fel. Eredetileg a domonkos renddé, az ún. "fehér barátoké" volt. A templomhoz két kripta tartozott a díszes fakoporsókra festett évszámok szerint a kriptákban 1731 és 1808 között temetkeztek. A magyar múmiák 1994-ben a templom felújítása során végzett statikai vizsgálatok alkalmával egy falat kopogtatva, kongó hangra lett figyelmes az egyik munkás. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak. A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét – hiszen a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat – szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva mumifikálódott holttesteket találtak. Fehérek temploma vacances. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig.
Fehérek temploma - Vác A Fehérek temploma (Március 15. tér 22. ) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. Vác - Vác Belváros Turisztikai Térkép. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon (Memento Mori) ismerheti meg az érdeklődő egy közeli ház (Március 15. tér 19. ) kőpincéjében. 1 / 5 Vác A Dunakanyar kapujaként ismert Vác Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, 32 ezer lakossal.
A Fehérek temploma a váci Főtér leglátványosabb épülete. Az 1994. év szenzációja volt a templomtorony alatt, kívülről nyíló kripta feltárása. A templom felújításakor véletlenül bukkantak rá, s amikor felnyitották, kiderült, hogy a katakombaszerű helyiségek 262 koporsót rejtenek. Kiszáradva, természetes módon mumifikálódva, de megmaradtak díszes halotti öltözetükben a holttestek is. Fehérek temploma vacaciones. A Március 15. tér 19. szám alatti ház pincéjében kiállítás (Memento Mori) készült a leletekből. Ez a lelet együttes Közép-Európában egyedülálló.
Hamarosan két új harang érkezik a Fehérek templomába, mindkettőt 1953-ban öntötték, a nagyobbik 520 kilogramm, a kisebbik pedig 230 kilogramm súlyú. A harangok a németországi Niederkassel egykori Szent Anna-templomából származnak, ezt az Isten-házát 2021-ben sajnos lebontották (lakópark épül a területen), de az ottani közösség szerette volna, ha a zengők továbbra is imára szólítanak. A kisebbik harangot (értéke 3. 400. 000 forint) öt magánszemély anyagi támogatásával megvásárolta a felsővárosi plébánia, a nagyobbik (6. 900. Vác - Hetedhétország . 000 forint) teljes egészében a német egyházközség ajándéka, a templom ezáltal egy 9, 5 millió forint értékű ajándékban részesült. A harangok toronyba emelését és üzembe helyezését a hívek adományaiból szeretné megvalósítani az egyházközség, ezzel is kifejezve megbecsülésüket és hálájukat a kapott ajándékért. A Fehérek temploma hírlevelében ez is olvasható: "Biztatjuk a kedves testvéreket, hogy további felajánlásaikkal segítsék templomunk meglévő harangjainak felújítását.
Annyi biztos, hogy a nővér előrehaladott TBC-ben szenvedett és egy hosszú utazást követően, Vácott érte a halál. Szintén kérdéses, hogy mi történt Tridentin Rozáliával, akinek bal kezéről hiányzik a gyűrűs- és a kisujja. A teste mellett, egy cseh nyelvű írást hordozó papírba csomagolva találták meg az ujjait, de azt, hogy miért vágták le, senki nem tudja. A kripta egyik "leghíresebb" és legfélelmetesebb múmiája Tauber Antónia, egykori tanító. Fehérek temploma - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A szája azért áll sikításra, mert a temetést végzők nem kötötték le az állkapcsát, ami kinyílt, amikor az izmok elernyedtek. Miután feltárták a kriptában a testét, kutatásokat végeztek rajta, és kiderítették, hogy a bárónő súlyos gerincferdülése nem csupán oldalirányú volt, de hát-hasi homorulatot és púposságot is okozott. Halálát valószínűleg ez a betegség okozta. A mumifikálódott testek és a koporsók felbukkanása természetesen nem csak a kutatókat és szakértőket vonzotta, hanem a lakosságot is, hiszen nem mindennapi látványt nyújtanak. Aki többet szeretne megtudni a múmiákról, az megtekintheti a lelet együttes néhány darabját, számos koporsót és kegytárgyat a Memento Mori című kiállításon Vácott, a Március 15. tér 19. szám alatt, keddtől vasárnapig 10:00-18:00 óráig.
A lelet együttes néhány darabját, számos koporsót és kegytárgyat a Memento Mori című kiállításon, Vácon a Március 15. tér 19. szám alatt, keddtől vasárnapig 10:00-18:00 óráig lehet megtekinteni. Templom nyitva tartása: folyamatosan Elérhetőségek: Vác, Március 15. tér 22, 2600, Tel: (27) 311 275 ( útvonalterv) Megközelíthető révvel Tahitótfalu felől, vonattal Budapest és Szob irányából, valamint távolsági busszal és autóval a 2. -es számú főútról. A templom Vác belvárosában, a Március 15. Fehérek temploma val d'oise. téren található, a vasútállomástól 10, a közeli parkolóktól 5 perces sétára.
Mivel a szövetminták elemzése után a múmiák 89 százalékában találtak a szakemberek TBC fertőzésre utaló bizonyítékokat, miközben csak 35 százalékuknál volt ez a közvetlen halálok. Az évszázados leletek nagyszerű lehetőséget biztosítanak a kutatók számára egy olyan gyógyszertörzs kifejlesztésére, amellyel a tüdőbajban szenvedő betegek rövidtávon hatékonyan tudják felvenni a versenyt a gyilkos kórral szemben. Mivel nem volt védőoltás és antibiotikus kezelés, a múmiák fennmaradó 65 százaléka valószínűleg genetikai ellenálló képességgel rendelkezett. Néhány elhunytnál arcrekonstrukciót is végeztek. Az egyik ilyen személy Borsodi Terézia, akinek a teste kiválóan megőrizte a rajta elvégzett császármetszés nyomait. Jól látható, hogy a szeméremcsont felett kezdődő 14 és fél centiméteres műtéti metszésvonal egészen a köldök magasságáig húzódik. Egy szerzetesnő, Sándor Terézia múmiáján jól látható, hogy a szívét eltávolították, emiatt egy nagy lyuk tátong a mellkasán. Senki sem tudja, miért vágták ki a szívét a halála után: talán csak meg akartak bizonyosodni arról, hogy az apáca valóban meghalt-e, de az is lehet, hogy végakaratának megfelelően szülőföldjébe temették, valamikor az 1700-as évek vége felé.