A Szőlő Metszése - Jó Gazda

Nem Félek A Haláltól Idézetek

A szőlő metszésekor a vesszőt különböző hosszúságúra vágjuk vissza: az egy-, kétrügyesre meghagyott vesszőrészt rövidcsapnak, a három-, ötrügyeset hosszú-csapnak, a hat-nyolc rügyeset félszálvesszőnek, az ennél hosszabbat pedig szálvesszőnek nevezzük. E megkülönböztetés azért fontos, mert a cseren levő csap rügyei minden esetben termékenyebbek, mint a sima csapé. Rendeltetés szerint megkülönböztetünk: termő-, ugar- és biztosító csapot. A termőcsap a cserrészen helyezkedik el, különböző hosszúságú lehet. Elsősorban a terméshozás a feladata. Az ugarcsap – amely cser- és sima csap is lehet – legtöbbször kétrügyes rövidcsap. Ezen fejlődnek a következő évi termővesszők. Vissza lehet-e metszeni a magasra nőtt cseresznyefákat? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. Az ugarcsap is ad termést, elnevezését tehát csak a rendeltetése adja. A biztosítócsap – amelyet legtöbbször alsóbb helyzetű fattyúvessző visszavágásával kapunk – a felmagasodott, idősebb tőkerészek felváltására, ifjítására szolgál. Ez is rövidcsap. Fagyjárta vidéken intenzív művelésű tőkén – pl. kordonművelésűn – a tőke tövén évről évre hagyunk – legtöbbször cseren – ilyen biztosító csapot.

Öreg Szőlő Metszése

Hiszen nem mindegy, hogy mikor jön el a babérmeggy metszési ideje. E növény metszési ciklusait tekintve, ha kora tavaszi (március-április táján) tervezünk metszést, akkror a babérmeggy visszavága célszerű, amely segítségével növekvő hajtásait tarthatjuk kordában, míg a nyári-őszi metszésekkel a formára vágására fektethetjük a hangsúlyt. Szőlő metszése a lugason. Öreg tőke felújítása! - YouTube. Babérmeggy metszése tavasszal A babérmeggyet a gyorsan növekvő cserjék között tartjuk számon, hajlamos kinőni a kertben megtervezett helyét, azonban pozitívumként szól mellette, hogy a drasztikusabb megmetszést is jól viseli, így nem kell tartanunk attól, hogy nem tudjuk megszelídíteni növényünket. Főképpen idősebb növények esetében jellemző, hogy csak alapos metszéssel tarthatjuk meg szépségét, alakját, erre a radikális metszésre a legalkalmasabb a tavasz beköszönte. A babérmeggy a metszést követően hihetetlen gyorsasággal kezd ismét hajtani, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy rendszeresen formára nyírjuk. A megfelelő eszközök megválasztása nagyban segíti a metszési munkálatokat.

Vissza Lehet-E Metszeni A Magasra Nőtt Cseresznyefákat? - Bálint Gazda Kertje | Bálint Gazda Kertje

Az ezen fejlődött vesszőket "biztosítékul" télre takarjuk. Ha a szabadon álló tőkerészek elfagynak, akkor a biztosítócsap takart vesszőjéből várhatunk termést. Ezért ezt a csapot még "fagycsapnak" is nevezik. A tőkén jól látható világos és alapi rügyek, valamint nem látható rejtett rügyek vannak. Ezek eltérő fejlettségűek és értékűek. Metszéskor legtöbbször csak a világos rügyeket vesszük számításba. Ezek a legfejlettebbek és a legtermékenyebbek. A rügyben már az előző nyáron kialakulnak azok a fürtkezdemények, amelyek a következő évi termést adják. Öreg Szőlő Metszése. A tudomány és a szakemberek mai álláspontja szerint a fürtök száma és nagysága az előző évben, a fürtön levő virágok száma pedig a fakadás után alakul ki. A világos rügy termékenysége számos tényezőtől, így pl. a fajtától, a tőkén való helyzetétől, a környezeti viszonyoktól, és a tőkeművelésmódtól függ. A termékenységet a hajtáson fejlődő fürtök száma és nagysága határozza meg. Vannak termékeny fajták (pl. Rizlingszilváni, Olaszrizling, Cirfandli) és kevésbé termékenyek (pl.

Szőlő Metszése A Lugason. Öreg Tőke Felújítása! - Youtube

Az ifjító metszés tovább bontható aszerint, hogy milyen mértékű, illetve mire irányul a beavatkozás. Eszerint megkülönböztetünk: Teljes ifjítást, Részleges ifjítást, Termőrész ifjítást. A teljes ifjításra rendszeresen gondozott gyümölcsösben nincs szükség. Ez egy annyira drasztikus beavatkozás a növény életébe, hogy nem is viseli el mindegyik gyümölcsfajta. Vannak olyan fajták, melyeknek az életükben is kerülhet, ezért esetükben nem számolhatunk ezzel. Másokat annyira visszavet a fejlődésbe, hogy nem éri meg a beavatkozás, egyszerűbb új növényt telepíteni helyettük. Igazából csak a metszést jól viselő, a sebeket gyorsan hegesítő, kiváló erőnlétben álló, alapos gondozásban részesülő fák esetében érdemes ehhez a metszéshez nyúlni. A teljes ifjítás során a korona vázágait, és termőrészeit erőteljesen visszavágjuk, ez a visszavágás gyakran meghaladja az 50%-os csonkolást, de nem ritkán eléri a 2/3-os szintet. Tulajdonképpen nagy mérlegelésre nincs szükség hisz a beavatkozás minden ágat érint.

A fentiek alapján a termesztők között a szőlő metszésével kapcsolatban két fogalom terjedt el, illetve vált ismeretessé: az idősebb tőkerészek kialakítását és fenntartását "tőkeművelésmódnak", a tőkerészeken fejlődött vesszők visszavágását pedig "metszésmódnak" nevezzük. A tőkeművelésmód és a metszésmód – előbbi elkülönítésük ellenére – szorosan összefügg, kiegészíti egymást, hiszen minden tőkeformát csak bizonyos metszésmóddal tudnak a szőlőtermesztő gazdák kialakítani. A szőlőtőke alakját – a fás részek nagyságát, terjedelmét és térbeli elhelyezését – más szóval a tőkeművelésmódot számos tényező befolyásolja, határozza meg. Ezek között a legjelentősebb a környezeti viszonyok. Fontos tényező még a fajta, és a termesztési cél is. A környezeti viszonyok közül az éghajlat és a talaj szerepét kell hangsúlyozni. Az éghajlati elemekből a hőmérséklet, pontosabban a téli fagy erőssége és gyakorisága hat legjobban a megválasztható tőkeművelésmódra. Mivel a szőlő fagyérzékeny növény, csak takarással termeszthető ott, ahol a hőmérő higanyszála gyakran süllyed -15 C fok alá.