Említette bár Kölcsey a rabló mongolt, a töröktől vett rabigát, a magyart pusztító magyart, olvasója számára nem volt kétséges, hogy miféle rablót, milyen rabigát kell még a leírthoz hozzágondolnia. A Himnusz kezdő és záró szakaszának variációval megismételt könyörgése történeti szemlét fog közre. Himnusz mikor íródott a 2. Ez a szemle két egyenlő részre oszlik. Két strófa mintegy emlékezteti az "áldó Istent" kegyelmének eredményeire: a honfoglalásra, az új hazában élvezett dús természeti ajándékokra, a magyarok hadi sikereire. A következő nagyobb rész – négy strófa – Isten haragjának következményeit festi meg: a mongol és a török pusztításait a meghasonlott magyar haza önemésztő csatáit, a hontalanság állapotát, a küzdelmek reménytelenségét, az értékek felfordult világát, melyben az erőfeszítés nem nyeri el jutalmul a legfőbb jót, a szabadságot. Kölcsey a haragvó Isten előtt elismeri, hogy a szenvedések sorozatát a magyarság bűnei okozták, de a bűnhődés mértéke immár meghaladja a vétkek mértékét. A konzekvencia pedig az – Kölcsey szerint –, hogy az egyensúlyt a szánó Istennek kell helyreállítania.
Az 1. és 8. strófája, az invokáció és a lényegében azonos tartalmú rekapituláció, Istent szólítja meg: hozzá könyörög áldásért. A 2. és 3. versszakot magában foglaló rész Isten jótetteinek felsorolása: általa hazára talált, ételre és italra lelt a magyar, naggyá vált a nemzetek között. A harmadik rész (4. -7. Online Erzsébet-játékok – Déryné program: Mit jelent? Himnusz - Erzsébet-táborok. strófa) a bűnök megvallása: bűn és bűnhődés. A régi dicsőség képe itt azért villan fel, hogy kontraszthatásával mélyítse a tragikus jelen-kép vigasztalanságát. E mélypontról emelkedik a vers a befejező strófa magasságába: Isten színe elé, "víg esztendőt" könyörögve. A Himnusz a versszakok és "jelenetek" mesteri beosztása és megformálása. A második jelenet – strófáinak számát tekintve – kétszerese az elsőnek, a harmadik jelenet kétszerese a másodiknak, a negyedik pedig, a drámai mélypont – és egyben tetőpont – után, variált visszatérése az elsőnek. Mesteri forma, szimmetriának és asszimmetriának virtuóz kombinációjával. A Himnusz zenetörténeti és zeneelméleti háttere Ahhoz persze, hogy Kölcsey költeménye, a szó teljes értelmében néphimnusszá legyen, az kellett, hogy a verssorokat szárnyára vegye a muzsika.
Korának magyar olvasója tudta: bárhol-bármikor "játszódik" is valamely históriai mű, az mindenhol őt illeti, itt és most. Ehhez csaknem annyi idő pergett le a 19. század homokóráján, mint a századkezdettől a vers megírásáig: huszonkét esztendő. Akkor viszont – 1844-ben – nem kevesebb, mint tizenhárom megzenésítése született Kölcsey Himnuszának. Tizenkét kísérlet és egy remekmű: Erkel Ferenc kompozíciója. 1844 márciusában ugyanis Bartay Endre (1799-1854) zeneszerző, zenetanár, népdalkiadó, tankönyvíró, a Nemzeti Színház igazgatója – aki egyike volt a reformkori magyar művelődés maradandó hatású mindeneseinek – pályázatot tett közzé Kölcsey Ferenc versének megzenésítésére. A Regélő Pesti Divatlap 1844. Székely Himnusz - Székelyekről. március 3-ai számában többek között ezt olvashatjuk: "…Miként taval, ugy ez idén is meggyőződése az, hogy a nemzeti szinház` köréhez tartozik, költőink` jelesebb lyrai költeményeinek becsét minél inkább emelni, terjedését és életbe jutását a` nemzetben elősegíteni, `s ezt leginkább elérhetőnek véli, ha az illy költemények ének- és zenére tétetnek, `s ezt évenként tenni szándékozván, ez évben ismét 20 arany pálya díjt tűz ki a` legjobb népmelodiáért – KÖLCSEY FERENC KOSZORÚS KÖLTŐNK HYMNUSÁRA` ének és zenekarra téve. "
A másik súlyos büntetés a nyomor, a szegénység. A történelmi fordulópont Kölcsey szerint Mohácsnál következett be (addig Isten csupa jót adott a magyaroknak, onnantól kezdve csupa rosszat). Ezt a nézetet, amely a 19. században általános volt, ma se vitatja a történettudomány, hiszen a független magyar állam valóban ekkor szűnt meg. Himnusz mikor íródott en. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12