Ha ez a visszaélésszerű magatartása a munkavállaló különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a munkáltató elmaradt felmondó nyilatkozatát ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Megítélésem szerint azonban erre – rendeltetésellenes joggyakorlás hiányában – nem kerülhet sor, ha a munkavállaló alkalmatlanná válása nem függ össze a munkaviszonnyal. Elképzelhető azonban, ha az egészségügyi alkalmatlanság üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés – azaz a munkáltató érdekkörébe vonható – ok következménye. Egészségügyi Alkalmatlanság Miatti Felmentés – Közalkalmazott Egészségügyi Alkalmatlansága. A munkavállalónak sem lehet feltétlenül érdeke a munkaviszony egyoldalú megszüntetése. Például, bízhat a saját felgyógyulásában, vagy számíthat arra, hogy előbb utóbb adódik olyan feladat a munkáltatójánál, amelyet el tudna látni. A munkaviszony fennállása egyébként – mint már fent említettem – önmagában semmilyen előnnyel nem jár, legfeljebb az évente ismétlődően járó 15 munkanap betegszabadságot lehet kihasználni. A helyzet megoldása lehet még, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a munkavállaló munkaszerződését egy másik munkakörre, amelyet el tud látni.
45. ]; jellemzően ez a munkavállaló háziorvosa lesz. Az... […] 6. cikk / 26 Egészségügyi alkalmatlanság kérdései Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania? Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti alkalmassági nyilatkozat valóban nem jogszerű. Egészségügyi alkalmatlanság miatti munkavégzés alóli. A munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatban a munkáltató csak arra jogosult, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolásában foglaltakat megismerje.
Nem is Magyarországon lennénk azonban, ha időnként nem ez a megoldás jutna a munkáltató eszébe. Ha ugyanis valakit egészségügyi alkalmatlanság miatt bocsátanak el, akkor őt végkielégítési is megilleti, ha legalább 3 éve az adott munkáltatónál dolgozik. A végkielégítés kifizetését régebben több munkáltató úgy próbálta elkerülni, hogy az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása után az érintett munkavállalót nem foglalkoztatta, de a munkaviszonyát sem szüntette meg. Ezzel az volt a céljuk, hogy a munkavállalónak fogyjon el előbb a cérnája, mondjon fel, és akkor nem jár neki végkielégítés. HRBLOG.hu - Munkaiszony vagy munkaviszony blogja blog - Egészségügyi alkalmatlanság – ki rántja el előbb a kormányt?. 2017 előtt a bíróságok több döntésben is arra jutottak, hogy egészségügyi alkalmatlanság esetén (ha a munkavállaló nem keresőképtelen), a munkaviszony szünetel és a munkáltatónak nem kell bért fizetnie. A Kúria döntése A Kúria egy 2017-ben közzétett döntésében azonban – szerintem nagyon helyesen – fordított az ilyen helyzetek megítélésén. Megállapította, hogy ha a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörben egészségi alkalmatlanság miatt nem foglalkoztatható tovább, de nem keresőképtelen (azaz nincs betegszabadságon vagy táppénzen), és a munkáltató fenntartja a munkaviszonyt, akkor a foglalkoztatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
Ilyen esetben a munkaadó a dolgozó alkalmatlansága miatt - írásban - rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Főszabály szerint - a vezető munkaviszonyát kivéve - a munkáltató köteles megindokolni a felmondást. Csak a valós és okszerű indokokon nyugvó felmondás minősül jogszerűnek. Az indokolásból világosan ki kell tűnnie a felmondás okának. A felmondással kapcsolatos esetleges munkaügyi jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmondás indokául megjelölt tény vagy körülmény megfelel a valóságnak, s hogy abból okszerűen következik a munkaviszony megszüntetése. Nem elégíti ki a világos indokolás követelményét, ha a munkáltató pusztán általánosságban hivatkozik a dolgozó alkalmatlanságára, ám nem derül ki az a konkrét körülmény, mely az alkalmatlanságot kiváltotta. Ennek az utóbbinak a megjelölése viszont további részletezés nélkül is világossá teszi az indokolást. A gyakorlat szerint elegendő például annak leírása, hogy az anyagkönyvelő rendszeresen elemi számítási hibákat követ el, de nem feltétlenül szükséges ismertetni, hogy melyek voltak azok, s hogy mikor, milyen körülmények között történtek.
A döntés tiszta helyzetet teremtett, az alapbér a munkaviszony megszüntetéséig jár az egészségügyi okból munkavégzésre képtelen dolgozónak. Ha a dolgozó mond fel, akkor a végkielégítés már nem jár számára, ha a munkáltató mond fel, a végkielégítést ki kell fizetnie – zárja friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.
Ezért ha kollégájuk kéri a fentiek szerint a munkakör-felajánlást, ajánlat tehető számára kinevezésében a munkakör módosítására, a kérdés szerint ápolónői munkakörre. Amennyiben a közalkalmazott az Önök ajánlatát elfogadja, jogviszonya megszakítás nélkül fennmarad - ezért a felmentése és ennek folytán a végkielégítésre való jogosultsága fel sem merülhet. Ugyanakkor a Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése alapján a végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a fentiek szerint ismertetett munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, különösen haa) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló […]
Kérdés Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4. ), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28. ) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság?