2017. július 03. 18:02 Előzmények: - Tarcal: Áldó Krisztus szobor és bányató; - Tokaj-környéki geoládák, látnivalók; - Mádi Disznókő és filagória, Erdőbénye kincsei; - Esőnapok: Pálházi és Lillafüredi kisvasutak. Az Aranyásók útja tanösvény Telkibánya közeléből (Telkibányát Pálházával összekötő út mellett) indul. Közvetlen közelében (az úttest másik oldalán) található még a Mátyás király kútja (vagy Király-kút) forrás, Szép Ilonka sírja, valamint a Jégbarlang is. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. A legenda szerint itt találkozott Mátyás Szép Ilonkával, ennek emlékét őrzi a jelképes sírbolt. Pihenő Telkibánya környékén: háttérben a jégbarlanggal (archív fotónk, 2014. ) Mátyás király kútja (archív fotónk, 2014. ) Szép Ilonka sírja (archív fotónk, 2014. ) Jégbarlang bejárata (archív fotónk, 2014. ) Magát a tanösvényt korábbi túráink során már végigjártuk, így ezúttal csak rövidebb szakaszát tettük meg (melyet az esős időjárás is indokolt), ezáltal viszont alkalmunk nyílt egy kis "aranymosásra", valamint a természet képződményeinek megcsodálására is.
Az erdészet jóvoltából bejutottunk a csak kutatási céllal látogatható "barlangba", ahol sokszor a nyár hónapjaiban is a fagy az úr. Méteres jégformákat nem is, de sok különlegességet találtunk. Hatszáz éves aranybányák nyomában A Telkibánya és Pálháza közti országúton ma minden irányban több kilométernyi erdős hegyvidék látszik; itt még egy fali Magyarország-térképen is tenyérnyi zöld közepében, a Zempléni Tájvédelmi Körzetben járunk, színtiszta természettel körülvéve. Ez alapján nem gondolnánk, hogy a környék a középkorban az ország gazdaságának egyik olyan fontos motorja, és egyben egyik leggazdagabb vidéke volt, mint ma például a győri vagy a szombathelyi ipari parkok. A 17. században vágott kutatótáró közel eredeti állapotát látva, egyszerre a régi idők bányászatának sötét világában találjuk magunkat. Aranyásók útján - Kiránduló, túrázgató, geoládász. A járat összesen 23 méter hosszú Fotó: Gulyás Attila A vágatot, számos más társához hasonlóan, a föld alatti érctelérek kutatásához vágták a 17. században. Itt végül nem bukkantak jelentős ásványkincsre, így a 23 méter hosszú alagút magára maradt.
Az 1367-ben alapított ( és csak nemrég, 1997-ben felfedezett, majd helyreállított) ispotály elsősorban a város nyomorultjainak lelki ápolásával foglalkozott és mellette növelte a város rangját is. Az Érc- és Ásványbányászati Múzeumban nagyon jó kis gyűjtemény található: makettek mutatják be a bányászat középkori technikáját, ásványgyűjteményt láthatunk, és gyűjteményt a neves telkibányai kőedényekből. Magyarországon Telkibányán, éppen ebben az épületben gyártottak először porcelánt, a gyár 1825-ben létesült. Kaolinra itt helyben, érckutatás közben bukkantak, de rossz minősége miatt áttértek a kőedény gyártásra, majd 1926 után Hollóházán folytatódott a termelés. Telkibánya nagyon szép helyen fekszik, tökéletes túrakiindulópont, és mint az eddigiekből kitűnt, látnivaló is bőven akad. Az egykor virágzó zempléni aranybányák egyik utolsó képviselője ma is tartogat olyan kincset, amiért megéri sokat utazni. Hazánk egyetlen "jégbarlangjában" jártunk. Pálosok útján. Megközelíteni sem könnyű, bejutni pedig publikus látogathatóság híján még nehezebb, mégis érdemes szó szerint és átvitt értelemben is alaposan körüljárni, mi is található a hegyvidék egyik legeldugottabb sarkában.
A kiállítás épülete egykor Magyarország első kerámia és kőedénygyára volt. A kertben is bátran nézz szét, és keresd meg a bányamanót. A kiállítás területén egy ércőrlő malomkő- park, az úgynevezett Szent Katalin emléktáró és egy bányászatot bemutató fa szoborcsoport is megtalálható. Szent Katalin-ispotály és kápolna Telkibánya A főúton haladva talán észre sem vennéd, mi mindet rejt a Községháza feletti domboldal. A Szent Katalin kápolna mellett álló ház volt Magyarország egyetlen eredetileg is ispotály céljaira emelt épület. Innen letekinthetsz az alattad elnyújtózó településre is. Pár száz méterre pedig a temető parkjában II. világháborús emlékeket is felfedezhetsz. Amadé várrom A 13. században épült várból már csak az egykori sánc és az öregtorony maradványai maradtak fenn. Néhány évszázados történelmében Aba Amadé család birtokához tartozott, és később királyi tulajdonba került, de a 15. századból fennmaradt emlékek már csak romként említik. Pálos kolostor A kolostort a 14. században kezdték építeni, Gönc és Telkibánya között félúton, az erdőben található, 320 méter magasságban.
Szemünket leginkább a kristályokra, ásványokra, valamint az ilyenkor (áprilisban) nyíló vadvirágokra hegyeztük ki.
A Csodahelyek Magyarországon facebook csoportban minden héten tematikus hetet tartunk és arra kérjük a tagokat, hogy ajánljanak másoknak is jól bevált, szeretett csodahelyeket. Ezúttal a kedvenc családi tanösvények kerültek összegyűjtésre, így született meg ez a szuper lista. Jó szemezgetést kívánunk! Izgalmas tanösvények az egész család számára Gyadai tanösvény Ezen az izgalmas és kalandos tanösvényen a rengeteg ismeretszerzési lehetőségen túl egy igazi kihívás vár ránk: egy mély árkon átívelő impozáns függőhídon, Magyarország leghosszabb gyalogos függőhídján kelhetünk át. A katalinpusztai kirándulóközpont területén több, más-más korosztályt megcélzó tanösvényt is kedvünkre felfedezhetünk. Tatai fényes tanösvény A varázslatos fényes tanösvény családunk minden tagjának érdekes látnivalókat és élményeket tartogat. A 18 állomásos cölöpsétányon a láperdők és a karsztforrások világát ismerhetjük meg. A tavirózsákkal borított tó környékén a szemfülesek még hódokat is felfedezhetnek. A kilátótoronyból pazar kilátás nyílik a lápvidék területére.
A falu színvonalas szálláshelyekkel rendelkezik, a csend, a nyugalom, a környező táj alkalmassá teszi mind a tökéletesen passziv, mind az aktiv pihenésre. Ha ásványgyűjtésre támad kedve, megnézne belülről is egy középkori tárót, vagy nemcsak a kisszámú turistaúton kívánja a környéket bejárni, forduljon Bartók József túravezetőhöz Tel: 30-855-7860. forrás: Geocaching adatok Aranygombos Telkibánya (GCARAN) Szélesség N 48° 30, 188' Hosszúság E 21° 23, 675' Magasság: 424 m Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Nagyobb térképért klikk a képre!