Már kétezer éve velünk élnek A múlt században a mezőhegyesi királyi ménesbirtokon, majd a mezőhegyesi állami gazdaságban több ízben vettek nagyobb létszámban nyilvántartásba magyar parlagi típusú szamarakat. Bár ezek a dokumentumok nem tekinthetők törzskönyvnek, azt mindenesetre bizonyítják, hogy már a múlt századi ménimportokat megelőzően létezett homogén magyarországi szamárállomány. A magyar parlagi szamár végül 2004-ben lett államilag elismert fajta, korábban nem volt általános, egységes elnevezése sem. 2006-ban, az első felülvizsgálatkor 75 jelölt kancát és 17 jelölt mént tartottak nyilván. Ez a szám 2008-tól kezdett emelkedni, de a gazdák csak azután vették komolyan a tenyésztési előírásokat, hogy a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére elkülönített keretből rendszeres támogatást igényelhettek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. 2016-tól az azonosítási feladatokat és a fedeztetési dokumentumok nyilvántartását az egyesület végzi, ám még mindig ott tartanak, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján csupán az a kevés tenyészállat sorolható a főtörzskönyvi részbe, amelynek ismert a származási vonala.
A szamár hirdetési kategóriában igavonásra használt haszonállatokkal találkozhatunk. A szamarak az emberek hű társaként régóta segítségünkre vannak a mindennapi életben, hiszen már a Bibliában is megjelennek teherhordó szállítóeszközként, a lovaknál jóval strapabíróbb módon kiszolgálva akár a kor személyszállítási igényeit is. A szamarak tartásának a mai napig vannak hagyományai hazánkban, így nem véletlen, hogy az apróhirdetések mezőnyében is megjelenik ez a patás állat. A hirdetéseket böngészve találkozhatunk szamár csődörökkel, kancákkal és csikókkal (csacsi) is. Ami a fajtákat illeti, összeakadhatunk magyar parlagi szamarat, szürke és fekete szamarakat, óriás és törpe szamarat kínáló ajánlatokkal. A kategóriában a keresleti oldal is képviselteti magát, hiszen általában nem csak eladásra, hanem megvételre is keresnek szamarakat. Olvasson tovább
megőrzés 2021. 11. 07. 07:00 Volt rá esély, hogy a következő generáció csak képről fogja ismerni. Haszontalanná vált – minek tartanák? A magyar parlagi szamár azonban szerencsésen megmenekült. Egyetlen dolga, hogy egyre szebb legyen. Kaposszerdahely – Nem buta, csak más a vérmérséklete – mondja Ernst Mihály. – A lónál erőszakkal bármit el lehet érni, a szamár viszont, ha már nem bírja, megáll. Erre mondják tévesen, hogy csökönyös. Biztos léptű, nagy teherviselésű, mégsem tudott kitörni a szerényebb málhás állat kategóriából. A lónak, amikor nem volt már rá szükség a munkában, találtak új szerepet. A szamárnak nem volt ilyen szerencséje. Nem kell dolgoznia, mégis jól tartják, és csak annyit várnak el tőle, hogy egyre szebb legyen Kaposszerdahelyen egy vödör almával baktatunk lefelé a völgybe. Keressük a szamarakat. Mályva, Natasa, Barbara Rossa, Csontos és Albina, az öt kanca, meg a három, még nevesincs szamárcsikó a vödör hangját meghallva hamar előkerülnek. Ernst Mihály mutatja, mekkora a völgyben az ő földrésze, és mekkorákat kapott a szomszédoktól.
Új!! : Magyar parlagi szamár és Kárpát-medence · Többet látni » Kelták A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt. Új!! : Magyar parlagi szamár és Kelták · Többet látni » Lófélék A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja. Új!! : Magyar parlagi szamár és Lófélék · Többet látni » Mezőhegyes A mezőhegyesi ménesbirtok Mezőhegyes város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban. Új!! : Magyar parlagi szamár és Mezőhegyes · Többet látni » Páratlanujjú patások A páratlanujjú patások (Perissodactyla) az emlősök osztályának (Mammalia), a Laurasiatheria öregrendnek egyik rendje. Új!! : Magyar parlagi szamár és Páratlanujjú patások · Többet látni » Vadszamár A vadszamár vagy afrikai vadszamár (Equus africanus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
A magyar parlagi szamár színe lehet egérszürke, barna, fekete. Jellegzetes jegye a szíjaltság és a vállkereszt, a lábakon pedig az esetenkénti haránt irányú zebroid csíkok. Mindegyik színváltozatban gyakori a világos hasalj (fecskehas). Spontán mutációként eseteként pigmentszegény (leucizmus), fehér szőrű és rózsaszín bőrű, viaszolt patájú egyed születik. Ezek az egyedek csak részleges albinók, mert a szemük világoskék (csókaszem). A fehér egyedeket F. B. Altmann "barokk" változatnak nevezi.
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Tagjainak száma évről-évre növekszik. Az Egyesület a fajta 2004-ben történt elismertetése után kezdte meg a törzskönyvezési munkát. Ennek a munkának az alapja, az egyedi azonosítással ellátott egyedek tenyészbírálata, melyet az Egyesület évente 3-4 alkalommal szervez meg. Év Szamarak száma 1895 11124 1911 7994 1935 3932 1950 5830 1960 3446 1972 3184 1980 3813 1991 3946 A tapasztalat szerint az állomány nagysága, a négyezer körüli egyed, változatlan. Egyre számottevőbb a hobbicélból tartott szamarak számának növekedése, különösen a tanyai lakóházak tulajdonosainak körében. Sajátos hangulatot teremtenek és hasznot is hajtanak ezek a szamarak a kisebb munkák elvégzésével, s a tanya körüli gyomok pusztításával. A gyerekek állatok iránti szociális érzékének kifejlesztésére, az állatokkal való bánás-, nemegyszer használati mód megtanulására a szamár az egyik legalkalmasabb gazdasági háziállatunk.