Az Adatmegőrzési Irányelv érvénytelennek nyilvánítása Az Európai Unió 2006-ban fogadta el az Adatmegőrzési Irányelvet, amelynek a célja az volt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók (például a mobilszolgáltatók) bizonyos hívásforgalmi adatokat (például a hívó és a hívott szám, a hívás ideje) nemzetbiztonsági és bűnüldözési célból megőrizzenek. Az Adatmegőrzési Irányelv rendelkezéseit Magyarország 2008-ban ültettet át az elektronikus hírközlésről szóló törvénybe. 2014-ben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az adatkezelési irányelv nincs összhangban az Alapjogi Chartával. A Bíróság az adatmegőrzési irányelvet a magánszférához való jog és a személyes adatok védelméhez való jog szempontjából vizsgálta meg a szükségesség és arányosság mentén. Info törvény módosítása windows 10. Vagyis, hogy szükséges-e az adatmegőrzés és arányosan korlátozza-e az alapvető jogokat. Az Unió bírósága azt találta, hogy szükségesség szempontjából elfogadható az Irányelv, de nem arányos - tekintve, hogy adatmegőrzési korlátlanság jellemzi, nincs engedélyezés, sem kellően objektív időkorlátok, sem kellő adatbiztonság a tárolás tekintetében.
Az Info. törvény ennek megfelelően, a GDPR részletszabályainak mintegy kiegészítéseként mondja ki, hogy az adatvédelmi tisztviselő ezen jogviszonyának fennállása alatt és azt követően is köteles titokként megőrizni a vonatkozó tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott azon személyes adatot, minősített adatot, törvény által titoknak minősített adatot, illetve minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet az őt alkalmazó adatkezelő vagy adatfeldolgozó törvény előírása alapján nem köteles nyilvánosságra hozni. Bírósági jogérvényesítés Az Info. törvény a GDPR vonatkozó rendelkezésével összhangban biztosítja a jogot az érintettek számára, hogy a felügyeleti hatósághoz történő panasztétellel párhuzamosan bírósági jogorvoslatot is igényeljenek, amennyiben megítélésük szerint valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó a személyes adataiknak kezelése során megsértette adatvédelemre vonatkozó jogaikat. Az Info. Info törvény módosítása elemre. törvény által korábban is tartalmazott közvetlen bírósági jogérvényesítésre vonatkozó részletszabályok ugyan nem változtak gyökeresen a GDPR nyomán, azonban egyrészről a most elfogadott törvénymódosítás néhány helyen pontosítja és kiegészíti a korábbi rendelkezéseket, másrészről pedig a vonatkozó jogosultságokra és kötelezettségekre mindenképpen érdemes ismételten felhívni a figyelmet.
Azonban okirat hiányában sem kell a jövőben tétlenül néznünk a túlvilágról az adatainkkal való visszaélést, ugyanis az Info. törvény bizonyos jogokat biztosít az érintett közeli hozzátartozóinak is, amely jogok szintén az érintett halálát követő öt éven belül lesznek gyakorolhatók. Jut is, marad is Láthatjuk, hogy megkésve bár, de az Info. törvény második módosítása révén mégis megtörtént a GDPR implementálásával kapcsolatos legfontosabb kérdések rendezése. Infotörvény módosítása - GDPR - Okosan. Ez azonban így is csak a jogalkotói munka első lépésének tekinthető, ugyanis van még legalább egy fontos terület, aminek (újra)szabályozásával továbbra is adós maradt a jogalkotó. Ez pedig a szektorális jogszabályok GDPR-nak megfelelő módosítása. Az Info. törvény most elfogadott módosításának egy korábbi tervezete még tartalmazta a legfontosabb ágazati jogszabályok módosítását is, azonban a végül a Parlament elé kerülő javaslatból ezek kimaradtak. Így tehát számos szektorális jogszabály (pl. a biztosítási törvény, a munka törvénykönyve vagy a vagyonvédelmi törvény) tartalmaz továbbra is olyan adatvédelmi vonatkozású rendelkezéseket, amelyeket jóval a GDPR hatályba lépése előtt fogadtak el, és amelyek így egyáltalán nem állnak összhangban a GDPR alapelveivel, struktúrájával vagy éppen követelményeivel.
Az Info. törvény által korábban is tartalmazott közvetlen bírósági jogérvényesítésre vonatkozó részletszabályok ugyan nem változtak gyökeresen a GDPR nyomán, azonban egyrészről a most elfogadott törvénymódosítás néhány helyen pontosítja és kiegészíti a korábbi rendelkezéseket, másrészről pedig a vonatkozó jogosultságokra és kötelezettségekre mindenképpen érdemes ismételten felhívni a figyelmet. Info törvény módosítása 2021. Fontos szabály, hogy az érintett által kezdeményezett bírósági eljárás során nem az érintettnek kell bizonyítania adatvédelemmel kapcsolatos jogai megsértését, hanem az adatkezelő vagy adatfeldolgozó köteles bizonyítani azt, hogy az érintett ezen jogai nem sérültek. Fordított tehát a bizonyítási teher, így az adatkezelők számára a gyakorlatban is rendkívül fontos lehet annak biztosítása, hogy valóban csak olyan adatkezelési tevékenységeket végezzenek, amelyek jogszerűségét akár bíróság előtt is képesek bizonyítani. Amennyiben a bíróság az érintett keresetének helyt ad, alapvetően a jogsértés tényének megállapítására, a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésének elrendelésére, kártérítés vagy sérelemdíj megállapítására jogosult, illetve kötelezheti az adatkezelőt valamely meghatározott magatartás tanúsítására is.
Az újdonságok közül kiemelendő, hogy a jövőben a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára tartalmazza majd a jogszabálytervezetek indokolásait "az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon". március 15-ei hatállyal többek között az előzőekben említett változásokkal összefüggésben került sor a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29. ) Korm. rendelet módosítására is, amely szerint a Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet biztosítanak az Indokolások Tárában közzétett indokolások számára. Joganyag: 2010. évi CXXX. Info Törvény Módosítása. törvény a jogalkotásról Módosította: 2019. évi II. törvény Megjelent: MK 2019/41. (III. 13. ) Hatályos: 2019. 03. 15. Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás