Feszültség Stabilizátor Kapcsolás

Vigyázz Magadra Kulcstartó

Stabkocka alapok A lehető legegyszerűbb feszültség stabilizátor építhető egy 3 lábú stabilizátor IC felhasználásával. Igen ám, de ezeket is el kell látni villannyal. Egy alacsony áramfelvételű kapcsolás tápellátása esetén lehet egy szárazelem, vagy akkumulátor is az áramforrás. Nagyobb fogysztású készülék esetében ez viszont nem gazdaságos, ezért ún. hálózati tápegység építése, vagy beszerzése szükséges. Ez lehet egy egyszerű hálózati dugasztáp, vagy egy komoly transzformátor - egyenirányító - pufferkondenzátor összeállítású táp is. Ezek kimeneti feszültségének pontos beállítása, stabil értéken tartása a fent említett stabkockák fő feladata. Kapcsolási rajzok vegyesen. A stab IC-k maximális bemenő feszültsége, terhelhetősége mindíg az adott eszköz adatlapjából deríthető ki. Azt viszont tudni kell ezekről az eszközökről, hogy nehezen viselik, ha a kimenetükön magasabb feszültség van mint a bemenetükön. Ezért az IC-k kimenetére soha ne kössünk nagy értékű kondenzátort. Ki és bemenetüket 1-1 100nF-os kerámiakondenzátorral illik szűrni.

Feszültség Stabilizátor Kapcsolás Wiki

Viszont a meghajtó IC típusára, aki tényleg jót szeretne, azt ajánlom, hogy az eredeti OPA552 IC-t tegye be, mert első körben NE5534-gyel próbáltam, és utána mindkét oldal IC cseréje után, hallható különbséget produkált a rendszer pozitív irányba. A kapcsolási rajz (kattints rá, hogy nagyobb méretben lásd egy felugró ablakban): A kapcsolás leírása: A kapcsolás annyira egyszerű, hogy nem szeretnék róla túl sokat írni. C9 becsatoló kondin keresztül jut a jel közvetlen az IC nem invertáló bemenetére. Az IC végzi a FET-ek meghajtását, majd azok közös source lábáról R7 ellenálláson keresztül visszacsatolás van a IC invertáló lábára. A nyugalmi áramot egy programozható Zener-diódával (VR1) és egy potméterrel (P1) lehet beállítani. Feszültség stabilizátor kapcsolás fogalma. A FET-ek közös source lába a kimenet, amire egy kicsatoló kondi és még egy jobb minőségű fólia kondi van csatolva párhuzamosan, ezek közös pontja lesz a pozitív kimenet, a másik a GND pont. A kicsatoló kondenzátor nem szükséges a kapcsolásba, azért került oda, mert az eredeti szerző betette, és azt írta, neki így jobban tetszik a hangja.

A transzformátor vasmagja speciális ötvözésű, hidegen hengerelt vaslemezből készül, és lemezelt kialakítású. A lemezelt kialakítás az örvényáramok miatt szükséges, és ezért a lemezek villamos ellenállása is nagy, ezt a szilícium ötvöző biztosítja (ami kb. 6%). A hagyományos transzformátorvasmag leggyakrabban E és I idomokból áll, anyaga transzformátor lemez. A transzformátor primer és szekunder feszültségeinek arányát menetszámuk aránya határozza meg. A transzformátor vesztesége örvényáramú veszteség rézveszteség A vasmag összerakása során keletkező légrés jelentősen növeli az üresjárati áramfelvételt. Egyenirányítók [ szerkesztés] Egyutas együtemű [ szerkesztés] A kapcsolás csak a szinuszjel pozitív (felső) részét engedi át a dióda miatt. Ezért együtemű. U ki =U 2 -U d Egyutas kétütemű [ szerkesztés] A kapcsolás az elektroncsöves egyenirányítók korában alakult ki. Alapáramkörök alkalmazásai | Sulinet Tudásbázis. Középkivezetéses, kettős szekunder tekercsű transzformátort igényel. Működése: a középkivezetéshez képest az egyik félperiódusban az egyik, másik félperiódusban a másik dióda kap nyitóirányú előfeszítést.