Wigner Jenő (Az animációt a Color Plus Kft. készítette. ) Az egyik legismertebb Nobel-díjas magyar származású tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke, WIGNER JENŐ (Budapest, 1902. nov. 17. – Princeton. N. J., 1995. jan. 4. Wigner jenő nobel díj z. ) édesapja kívánságára vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a berlini egyetemen. Mivel az 1920-as években Berlinben bontakozott ki a modern fizika, érdeklődése ebbe az irányba fordult és rendszeresen járt Albert Einstein, Max Planck és Max von Laue óráira. Még Berlinben készítette el doktori értekezését; Polányi Mihály volt a témavezetője és az elkészült munka a kvantumkémia úttörő alkotása volt. Egy egyszerű kémiai reakciónak – két hidrogénatom molekulává alakulásának – a leírását adta a modern fizika módszereivel. A berlini évek után vegyészmérnöki képzettségét édesapja újpesti bőrgyárában hasznosította. Közben rendszeresen olvasott a fizika fejlődésének legújabb eredményeiről a külföldi szakfolyóiratokban. Amikor tudomására jutott, hogy Heisenberg és Bohr megteremtette a kvantummechanika alapjait, visszasietett Berlinbe és Göttingába.
A 3000 Ft névértékű, ovális érme Vékony Fanni alkotása, és a Magyar Nobel-díjasok sorozat tagja. Források Életrajz és idézetek: Major World, Wikipédia Idézetek: Egy magyar marslakó: Wigner Jenő válogatott írásai (Ropolyi László, Typotex kiadó, 2005), A tudomány határai (Wigner J., 1950) Képek: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Fizikai Szemle 2007/2-62. o. MNB: Emlékérme Wigner Jenő munkásságának tiszteletére Az oldalt összeállította Dovicsin-Péntek Csilla és Selmeci Béla
Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök, az atombomba egyik fejlesztője, 118 éve született. Wigner Jenő a Budapesti Műegyetemen kezdte vegyészmérnöki tanulmányait, majd a berlini Technische Hochschulén folytatta, doktorátust is itt szerzett 1925-ben. Wigner jenő nobel díj hotel. Ezt követően rövid ideig Budapesten dolgozott bőrgyári vegyészmérnökként, illetve 1928 és 1930 között a berlini műegyetemen tanított, majd 1930-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol a princetoni egyetemre került. A harmincas évek végén kiterjesztette kutatásait az atommagokra is, kifejlesztett egy fontos általános elméletet az atommag-reakciókra. Szilárd Leóval és Teller Edével együtt ő győzte meg Albert Einsteint és rajta keresztül az amerikai elnököt az atombomba-kutatások fontosságáról. A negyvenes évek elején az atomenergia békés felhasználásának úttörője lett: 1941-ben ő tervezte meg az első, kísérleti atomreaktort, és ő ajánlotta, hogy a neutronok lassítására vizet használjanak. A háború idején Fermivel dolgozott együtt az első láncreakció megvalósításán, és a kvantummechanika területén is fontos kísérleteket végzett, azonban nagyon letörte, amikor látta, hogy Hirosimára és Nagaszakira ledobták a bombát.
Ezt nem lehet eltitkolni; de azt, hogy aki nem nyerte meg, a második, harmadik vagy a negyedik mennyivel volt lemaradva, majdnem annyit ajánlott vagy jóval kevesebbet, azt nem lehetett tudni. Azt javasoltuk, hogy hozzák nyilvánosságra ezeket az adatokat és ezt meg is tették. Már az első aukción körülbelül tízszer annyi jövedelmet szedtek be, mint amennyi a múltban szokásos volt. Fő oka, hogy amikor az ember ajánlatokat tesz, mindig megtörténhet, hogy túl sok pénzt ajánl, mert azt gondolja, csak így nyerheti meg. Ha 1 dollárral többet ajánl, mint a legjobb ajánlat, akkor meg fogja kapni. Fontosnak érzi, hogy sokat ajánljon, de mindig megvan az esélye, hogy túl sokat ajánl. Lehet 800 ezret ajánlani, de valójában csak 500 ezer lesz a haszna, így 300 ezer dollár veszteséget termel. Wigner Jenő-díj – Wikipédia. Erre van egy nagyon jó kifejezés: a győztesek átka. Sok pénzt ajánlott, de túl sokat. Győzött ugyan, de ilyen feltételek mellett nem volt érdemes győznie. Az olajvállalatok ezt megpróbálják elkerülni, ezért használnak játékelméleti tanácsadókat.
Akkor nem is fogtam fel, micsoda útravalót kaptam azzal, hogy a szimmetriaelvek alkalmazásába a világ legkiválóbb szakembere vezet be. Elsősorban ezeknek az elveknek az univerzalitását érzékeltette velem, azt, hogy nem kell tekintettel lennünk a hivatalos tudományban követett diszciplináris felosztásra. A szimmetriaelvek így általánosabban hasznosíthatók. Alkalmazásukkal sok erőfeszítést, tanulást is megspórolhatunk. Kutatói pályám számos eredményében fellelhető Wigner tanítása. Beszélgettünk más dolgokról is, például költészetről. Wigner kedvenc költője Vörösmarty volt, akinek költészetével gimnazistaként ismerkedett meg. Vörösmarty inspirálta arra, hogy igyekezzen valami maradandót alkotni, amit majd hátrahagyhat a következő generációk számára. Erre tanúsággal szolgálnak Wigner összegyűjtött művei. Névadónk: Wigner Jenő | WIGNER Fizikai Kutatóközpont. Az ott közölt előadásokban gyakran szerepelnek Vörösmarty Keserű pohár című versének utolsó sorai: "Örökké a világ sem áll; / De amig áll, és amig él, / Ront vagy javít, de nem henyél. " Wignert érdekelte az újabb magyar költészet, beszélgetéseinkben főleg Radnóti ragadta meg a figyelmét, és mivel volt velem egy Radnóti-kötet, nekiajándékoztam.
Wigner 1946-tól Oak Ridge-be dogozott, ahol kutatási igazgatóként az atomerőművek építésének és fenntartásának lehetőségeivel, a hűtőanyagok megválasztásával és a hőelvonás problémakörével foglalkozott. Ezért nevezték a "világ első reaktor mérnökének". Ő javasolta a grafitos lassítás helyett – amelynek veszélyességét Csernobil is példázza – a vízzel történő lassítást és hűtést. Eredményeiért 1958-ban Fermi-díjjal tüntették ki. 1952-től 1964-ig az amerikai Atomenergia Bizottság tagja volt. 1959-ben megkapta az Eisenhover elnök által alapított az "Atom Békés Felhasználásáért" díjat. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban vehette át "az atommagok és az elemi részecskék elméletének fejlesztésért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezésért és alkalmazásáért". Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására első ízben látogatott Magyarországra 1971-ben. Wigner jenő nobel dit hotel. 1987-ben az Eötvös Lórand Tudományegyetem díszdoktorrá avatta, itt hangzott el utolsó hazai előadása. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, 1994-ben személyesen vette át itthon a Szilárd Leó-érmet.
Tavaly a Physical Review című igen rangos nemzetközi folyóirat közölte Pál Lénárdnak a hiszterézia folyamatának leírására kidolgozott valószínűségi módszerekre alapozott elméleti modelljét. Schiller Róbert a KFKI Atomenergia Kutatóintézet ma is aktív tudományos tanácsadója. Sugárkémiai folyamatokkal, vagyis a sugárzások által a kémiai átalakulásokra gyakorolt hatásoknak a kutatásával foglalkozik. A sugárhatásnak kitett folyadékokban zajló változások fontosságának felismeréséhez elegendő arra utalni, hogy a mai atomreaktorok többségében víz lassítja a neutronokat, és víz szállítja tovább a hőenergiát. A víz azonban nemcsak ezekben a folyamatokban játszik alapvető szerepet. Korróziót, vagyis lassú, káros változásokat is előidéz azokban a fémekben, melyekkel érintkezik. Schiller Róbert többek között reaktorfémek (rozsdamentes acél, cirkóniumötvözetek) korróziójával, a kiégett fűtőelemek tárolóiban fellépő korrózióval foglalkozott. Eredményei széles skálát fognak át az alapkutatástól az alkalmazásokig.