Legismertebb festménye a Magányos cédrus. Összesen 127 ismert alkotásának nagy része Pécsett, néhány képe a Nemzeti Galériában látható. Egy maga által kevert, anilinalapú speciális festéket használt. Az anilin gondoskodik róla, hogy a festék évek múlva is megőrizze a színtartósságát. A három alapszín (kék, vörös, sárga), valamint a két kontrasztegység (fekete és fehér) vegyítésének köszönhető a képeiről visszaköszönő különös hangulat. Képein nagy hangsúlyt fektet a napszakok színvilágának bemutatására. Be akarta bizonyítani: a levegő és a fény sziporkázó játéka a vásznon is festői tüneményt eredményez. Magát a " Napút festők" közé sorolta, plein air festőnek tartotta magát. Két nagy műve a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. 1908-ban festette meg a Mária kútja Názáretben című kompozícióját és a Marokkói tanító t. 1912-től írta filozófiai töltetű írásműveit, röpiratait; előadásokat tartott és brosúrákat jelentetett meg. 1919. június 20-án halt meg a budapesti Új Szent János Kórházban.
Természeti szépségén túl a liget különlegessége nekünk magyaroknak, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt festette 1907-ben a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményeit. Erre a tényre a bejáratnál magyar nyelvű tábla emlékeztet. Magányos cédrusként a liget egyik legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry. A vastag törzsű, kiálló gyökerű fa 3 különálló ágat növesztett, melyek különböző nézőpontból más-más asszociációra adnak lehetőséget. Csontváry Önéletrajzában így ír a fáról: "a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot. " Lamartine fája az 1960-as években kiszáradt. A 20. század végén Rudy Rahmen faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik.
Még ma is vitatkoznak a lélekbúvárok azon, hogy skizofrén volt-e Csontváry? 1919-ben egy kérdőívben azt írta, hogy ő a világ "legnagyobb érzés plein air festője"; ezt a választ az Est című lap ki is figurázta. Csontváry a kommunista Tanácsköztársaság alatt halt meg, szegényen, köztemetőben hantolták el – pedig annak idején vagyonos ember volt. Jellemző, hogy festményeit kapzsi rokonok kocsiponyvaként akarták elárvereztetni (mert mindig jófajta belga vászonra festett, saját maga által kikísérletezett temperával). A fuvarosok helyett azonban egy Gerlóczy nevű építész vette meg a képeket – megmentve őket az utókor számára. A magányos cédrus A képen a fát a tomboló viharok megtépázták, de nem tudták megtörni erős törzsét... Kissé különösnek tetszhet, hogy miért éppen a libanoni cédrust festi meg egy látomásos magyar festő? Pedig erre is van magyarázat. Csontváry saját bevallása szerint hazáját nagynak akarja látni, ezért lemond a kényelemről és a bőségről, s útnak indul, hogy ecsettel a kezében "a világ megújhodásáért" küzdjön.
Az eredeti szakmája szerint gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar jogot is tanult, maradandót még is a festészetben alkotott. A különc, magányos, sokat utazó művészt a kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel tehetségét. Két híres festményét a libanoni cédrusligetben festette, ahol pár éve saját magam is megcsodálhattam az ihletet adó múzsáit. Ezt láttam a Magányos cédrus nyomában Libanonban! Libanon szimbolikus növénye a libanoni cédrus, az ország zászlajában is megjelenik. Évszázadokkal ezelőtt az egész Libanoni-hegységet cédruserdők borították. A hajó és vasútépítések alapanyagaként kedvelt fából mára azonban már igen keveset találunk Libanonban. Az utolsó fennmaradt cédrusliget az "Úr cédrusai" liget (Horsh Arz el-Rab) többezer éves fáival is csak töredéke már a régi, kiterjedt cédrus- erdősségnek. A megmaradt cédrusokat 1876-tól kőfallal kerítették be. A liget kiemelten védett terület, az UNESCO Világörökség részét képezi. A legmagasabb fa meghaladja a 30 métert, a legnagyobb átmérőjű cédrus közel 14 méter.
A Nap útjának színeivel a természetfelettit akarja megfesteni. Önéletrajzi írásában azt írja: nem érti, mi célja van az embernek a háborúkkal, hisz így a mennyországba nem juthat be... "Istentelenül pedig, kérdem, mi célja van az embernek a földön? " A cédrusról Évszázadokkal ezelőtt az egész Libanoni-hegységet cédruserdők borították. Az újkor leghíresebb hajósai, a föníciaiak (ők voltak, ugye, Libanon őslakosai) is cédrusból építették 30 méter hosszú hajóikat. A cédrus fáját a gyanta ellenállóvá teszi a vízzel szemben, ezért házépítésre is használták, mert földbe ásva is jól tűri a nedvességet; később pedig a vasútépítés alapanyaga volt. A cédrusról a Biblia is említést tesz, Salamon király palotáját is ebből építették. Máig sokra tartják, mert szívós fa, és hosszú ideig él. Kétségtelenül a libanoni cédrusok a leghíresebbek, Libanon címerében is cédrus szerepel. Ma már azonban alig találni ott cédrust, szinte teljesen kipusztították. Azonban egy ligetben – az Úr cédrusai ligetben – még él pár ezeréves példány, kettő 3000 évnél is idősebb.
Sőt, ma is áll az a cédrus, amelyet Csontváry megfestett: a kiálló gyökerű fa három különálló ágat növesztett, s kitüremkedik a földből. ("Egyik ága kardot ránt, s fenyegeti a világot... " – írta róla később a festő. ) A fa ugyan a hatvanas években kiszáradt, de még ma is meg lehet nézni; és magyar nyelvű tábla emlékeztet a bejáratnál Csontváryra, aki róla az egyik leghíresebb magyar festményt festette. Újabban pedig a liget melletti kis kertben a magyar látogatók a festő emlékére cédrusfát ültethetnek. A képet a Magyar Nemzeti Galériában nézhetjük meg Budapesten.
Egyesek szerint verőérgyulladásban hunyt el, mások szerint éhen halt.