Trianon következményei: – területvesztés – lakosság csökkenése Megszorítások: – a magyar haderő létszámát 35000 főre korlátozták – nem volt légierő – jóvátételt kellett fizetnünk, mivel az I. Világháborúban a vesztes oldalon álltunk. Gazdasági következmény: – népesség vesztés, amely piacvesztéssel is járt, a Kisantant gyakorlatilag elzárta Magyarországot. – infrastruktúra megváltozása (a külső gyűrű elvesztése, központosított lett a maradék ország vezetése) – bányák elvesztése — az utódállamok (id. Románia, Szlovákia, stb…) réz, vas, olaj, só, arany, ezüst — kezére kerültek. – legjobban termő földek — Bácska, Bánát — ezeket mind elvették tőlünk, leginkább Romániához csatolták. – Kárpát medence szerves összefüggése a központi alfölddel, és a perifériás területek közötti szétszakadás. – Az utódállamokból túl sokan érkeztek Budapestre — megoldatlan nehézségek, mint pl. : Lakás, munkahely, energia, stb… Túl nagy lett Budapest súlya Magyarország gazdaságában. I világháború magyarország összes akciós szállása. A trianoni békeszerződés tragédia volt a magyar nép életében.
Magyarország története ismeretterjesztő filmsorozat 2009 rendező: M. Nagy Richárd, Varga Zs. Okostankönyv. Csaba forgatókönyvíró: Nagy György operatőr: Reich László, Ángyán András, Szobrász András, Nemescsói Tamás, Kilián Attila szerkesztette: Véber Franciska műsorvezető: Nagy György A nagyívű sorozat 46 részben dogozza fel Magyarország történetét. A Magyar Televízió izgalmas szellemi kalandot kínál, nem iskolás ízű ismereteket. Történész szakértőik és Nagy György műsorvezető segítségével felfedezővé akarják tenni a Nézőt, hogy ő maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már korábban is ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan. Ajándéknak is tökéletes:
Ezzel egy időben a románokat kötelezték, hogy vonuljanak ki a Duna-Tisza közéről. Augusztus 24-én megalakult a Huszár Károly vezette nemzeti koncentrációs kormány, ami magába tömörítette valamennyi jelentős politikai irányzat képviselőit. 1920. januárjában Apponyi György vezetésével elutazott a magyar békeküldöttség Párizsba. A magyar delegáció bemutatta az ún. vörös térképet, mely a térség nemzetiségi viszonyait ábrázolta, de a győztes hatalmak terveiken már nem voltak hajlandóak változtatni. Választások, az államforma kérdése 1920 januárjában tartott választáson Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja szerezte meg a győzelmet, néhány mandátummal megelőzve a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. 1920. február 16-án ült össze az új nemzetgyűlés, melynek első feladata az államforma és az államfői tisztség kérdésének megoldása volt. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | Sulinet Tudásbázis. A köztársaság államformáját nem fogadták el, így maradt a királyság visszaállítása. A király személyét illetően nem tudtak döntést hozni, ezért megállapodtak, hogy az államfői feladatok ellátását a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóra bízzák.