Általában a használatával kapcsolatos legsúlyosabb problémák a kezelés megkezdését követő első 24-72 órában jelentkeznek, és bármikor, amikor az adagot növelik. Nyilvánvaló, hogy a súlyos mellékhatások kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy a kezelés alatt ne igyon alkoholt és ne szedjen más gyógyszereket. Mint már mondtuk, a morfin olyan gyógyszer, amely gyorsan függőséget okoz függőség, amely általában 1-2 hetes terápiás dózis beadása után jelentkezik (és néha már 2-3 nap alatt megjelenik). Morfium Rákos Betegeknél. Ezért fontos, hogy pszichésen és fizikailag felkészüljünk erre a függőségre. Fontos, hogy ne hagyja abba hirtelen használatát, mivel ez tipikus elvonási tünetekhez vezethet, mint például szorongás, gyomorgörcs, kitágult pupillák, gyengeség, könnyes szemek, izzadás, álmatlanság, hányás, hasmenés, gyors szívverés és légzés, orrfolyás, hát- és ízületi fájdalom stb. Az orvos utasítja a beteget, hogyan kell fokozatosan csökkenteni az adagot. a lehető legnagyobb mértékben elkerülni ezt az elvonási szindrómát, és a lehető legkisebb mértékben leküzdeni azt a függőséget, amelyet a morfium viszonylag hosszú kezelése okozhat.
Ha viszont a kutatások sikerrel járnak, akkor az számos rákbeteg életét teheti könnyebbé.
Mikor végeznek morfiumkezelést? A morfin egy illegális gyógyszer, amelyet legálisan használnak gyógyászati célokra. Ez egy erős fájdalomcsillapító, amelyet kórházi körülmények között fel lehet írni olyan betegségek kezelésére, amelyek mérsékelt vagy súlyos fájdalommal járnak, és amelyek nem enyhíthetők más fájdalomcsillapító szerekkel. Ebben az értelemben a morfiumkezelés fontolóra vehető a végtelenül szenvedő betegeknél, akik fájdalomtól, fájdalmat okozó csontbetegségektől, fájdalommal járó rákos esetektől, ütésekkel járó fájdalomtól, akut miokardiális infarktusban szenvedő fájdalomtól, műtét utáni fájdalomtól és végül bármilyen súlyos fájdalomtól szenvednek. fájdalom (akut vagy krónikus) mérsékeltől súlyosig, amely korlátozza a beteg életét, és amelyet más gyógyszerekkel nem lehet enyhíteni. Nobel-díjat is kaphatott volna a fiatalon elhunyt magyar gyógyszerész - Dívány. A kezelés megkezdése előtt fontos áttekinteni a kórtörténetet ezeknek a különleges helyzetet igénylő helyzeteknek a keresése során: agyi sérülések, supraventrikuláris tachycardia, prosztata hipertrófia, epehólyag -diszfunkció, gyógyszerfüggőség, hipotenzió, krónikus asztma, akut légzésdepresszió, hasnyálmirigy -gyulladás, veseelégtelenség, súlyos bélmozgás, hypothyreosis, és fokozott koponyaűri nyomás.
Ez a teljesen jogtalan, de hallgatólagos gyakorlat évek óta jellemző néhány kórházban, és régóta megosztja a szakmát. Kedden az Indexnek egy neve elhallgatását kérő onkológus azt mondta: nehéz ezt kívülről megítélni és ebben a kérdésben nem érdemes álszentnek lenni. Az orvos csak a beteg, illetve hozzátartozók beleegyezésével kezdheti el a kezelést, illetve emelheti a későbbiekben a dózist, amennyiben erre szükség van. "Olyan mennyiséggel kezdünk, amelynek még nem lehetnek mellékhatásai, majd fokozatosan emeljük, mindig annyira, amelynél a beteg fájdalommentes – sokszor ez a dózis egy egészséges embert már megölne, míg az adott betegnél ez kell, hogy ne szenvedjen. Rákos Beteg Morfium. " Egy végső stádiumban lévő rákos betegnek hatalmas fájdalmai vannak, és jelenleg ez az egyetlen olyan – OEP által támogatott – injekció formájában adható szer, amivel elviselhetőbbé teszi a beteg számára a fájdalmas véget. Az onkológus elismeri, hogy vannak más fájdalomcsillapító szerek tabletta, illetve tapasz formájában, ám azokon nincs támogatás, illetve az alkalmazásuk sem feltélenül kivitelezhető.
A cikk végül idén áprilisban jelent meg, a szerkesztőség pedig hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél. Kerestük az ügyben az ETT titkárságát, de ott azt mondták, csak a Nemzetierőforrás-minisztérium nyilatkozhat az ügyben. Az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására – szigorú alaki feltételek betartása mellett – lehetőség van, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan, és rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet. Sok-sok ember azt gondolja - helytelenül -, hogy az eutanázia a betegek megölését (halálának sürgetését) jelenti. Ez tévedés. A haldoklót nem lehet meggyógyítani. Magára is hagyhatnánk az őrületes fájdalmaktól kínzott beteget, de ez nem fér össze a kultúrált társadalmak elveivel. Mivel nem tudjuk megggyógyítani, és erős fájdalmai vannak, akkor a neki legmegfelelőbb fájdalomcsillapítást kell alkalmazni. Ebben mai napig is fontos szerepet játszanak az opioidok, a természetes mák-eredetű anyagok, illetve a szintetikus vegyületek: morfin, methadon, oxycodon, hydromorfon, fentanyl, buprenorfin, stb.
"Évekbe telt, míg a saját kollégáinkkal is el tudtuk fogadtatni e fájdalomcsillapító használatát, hogy ne hagyjuk feleslegesen szenvedni a betegeket" – mondta a szakorvos. Ez az ügy nagyon sokat árthat a korábban elért eredményeknek, az orvosok még jobban félnek majd a szer használatától, a betegek pedig nem kapják meg azt a dózist, amellyel fájdalommentesek lehetnek. Egy másik, lapunknak korábban nyilatkozó orvos szerint "az egész Uzsoki-üggyel kapcsolatban – ahogyan fogalmaz – szkeptikus". Hogy hetven embert segítettek volna a halálba, képtelenség. "Ehhez akkor egy komplett osztálynak kellett volna asszisztálnia, valamennyi orvos és ápoló tudtával. Ráadásul, mivel a morfint csak adott beteghez lehet rendelni, elképzelhetetlennek tartom, hogy ne tűnt volna fel a gyógyszertárban. Mindezeken túl konkrét kórházat és konkrét osztályt megnevezni felelőtlenség. Tény viszont, hogy valamennyi olyan osztályon, ahol végső stádiumos betegek fekszenek, előfordul, hogy a kezelőorvos dönt a szenvedővel vagy a hozzátartozójával közösen arról, hogy megemelik a fájdalomcsillapítót, amivel közelebb viszik a halálhoz.