Hatalmas mérete ellenére a Rodoszi Kolosszus nem bírta sokáig: 56 évvel a megépítése után egy földrengés súlyos károkat okozott benne, majd az arab invázió teljesen elpusztította. 2 A gízai Nagy Piramis Több mint 4000 évig ez volt az emberiség által épített legmagasabb épület. A 2, 3 millió kőtömbből álló piramis építésén nagyjából 100. 000 egyiptomi munkás dolgozott. Ez az egyetlen olyan ókori csoda, amit ma is látogathatnak a turisták. 3 Szemiramisz függőkertje A tudósok mind a mai napig nem tudják, hogy valóban létezett-e ez a hatalmas, lenyűgöző építmény. A legenda szerint II. A rodoszi kolosszus A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon Csodának tartod? | Toluna. Nabukodonozor babiloni király a feleségének, Amüthisznek építtette ezt a függőkertet, ami valahol az Eufrátesz folyó partján, a mai Irak területén állhatott. 4 Az alexandriai világítótorony A világ első világítótornyának tekintik, mely több száz méteres magasságával segítette a navigációban a tengeren közlekedő embereket. Évszázadokon keresztül a világ harmadik legmagasabb épülete volt, ám a 12. és 15. század között bekövetkezett földrengések teljesen elpusztították.
Rodoszi kolosszus - Görögország | Rodosz, Görögország, Város Fibroma képek Aquaworld képek Rijeka képek Igen A rodoszi kolosszus trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. 2020/28 - 7. 8. szerdai # kenó számok: 1, 3, 11, 13, 20, 24, 25, 30, 31, 33, 35, 38, 42, 52, 58, 59, 64, 69, 71, 75 Wednesday 2020/28 #keno numbers: 1, 3, 11, 13, 20, 24, 25, 30, 31, 33, 35, 38, 42, 52, 58, 59, 64, 69, 71, 75 Translated -i 1. században. Szemiramisz függőkertje – Forrás: BudgetDirect Szemiramisz függőkertje – Forrás: BudgetDirect A pharoszi világítótorony A Föld első világítótornya az i. 3. században épült Alexandriában, a tetején égő tűz adta a jelzőfényt a hajósoknak. Magasságát 115-135 m-re becsülik, ez volt a harmadik legmagasabb épület a piramisok után. A rodoszi kolosszus. Egészen sokáig állt, az 1300-as évek elején földrengés rombolta le, végül 1480-ban erődöt építettek a romjaira. A pharoszi világítótorony – Forrás: BudgetDirect A pharoszi világítótorony – Forrás: BudgetDirect A halikarnasszoszi mauzóleum Mauszólosz perzsa királyi helytartó síremléke olyan grandiózus építmény lett, hogy innen származik maga a szó, mauzóleum.
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen {{ helyesírási segély}} (? ) Nem lehet, hogy "Ródoszi kolosszus" kellene címnek? Indokolja valami a nagybetűt? -- Burumbátor társalgó 2006. augusztus 23., 15:19 (CEST) [ válasz] Nem értem az átirányítást. A sziget neve nem Rodosz, hanem R ó dosz, tehát az eredeti változat volt a helyes. Görög betűkkel Ρόδος, és már látszik is, hogy miért. Így nézett ki az ókori világ 7 csodája az építésük után. Lily15 2006. augusztus 23., 19:16 (CEST) [ válasz] A magyar köznyelvben rodosz az elfogadott (más nyelvekben is, lásd az angol rhodes, német rhodos, lengyel rodos, stb). Gyors googlefight után: rodosz - 585000 találat, ródosz-1085. A magyar wiki szócikke is Rodosz. Maradjunk a világszerte elfogadott változatnál:) Data Destroyer 2006. augusztus 23., 19:26 (CEST) [ válasz] Rodosz város honlapja is, tehát maguk a görögök is rövid o-val írják, ha nem görögül írják:) Data Destroyer 2006. augusztus 23., 19:29 (CEST) [ válasz] De kolosszust mindenképpen kisbetűvel.
A sziget egyik különlegessége, hogy két tenger közötti választóvonal is egyben: nyugatról az Égei-tenger, míg keletről a Földközi tenger határolja. Rodosz a Dodekanészosz-szigetcsoport tagja, mely többek között a látványos strandjairól és hegyes-völgyes tájairól ismert Karpathos szigetét is magában foglaló, több mint húsz lakott és száznál is több lakatlan görög szigetből álló földrajzi egység. Rodosz földrajzára elsősorban a dombos területek jellemzőek, melyeket kisebb-nagyobb szakaszokon sík vidékek és hegyvidékek szakítanak meg. A sziget legmagasabb pontja a középnyugati részen emelkedő Attavyros, mely 1215 méter magasra tör, és ezzel megosztva Karpathos ugyancsak ilyen magas Kali Limni csúcsával a környező szigetvilág legmagasabb pontja. A sziget teljes hossza 77 kilométer, melyhez nagyjából középen 37 kilométeres szélesség társul: Rodosz alakja emiatt egy hosszúkás, középtájt kiszélesedő forma. Rodosz változatos földrajzi formákban, látványos strandokban gazdag Történelmi visszatekintő Rodosz több mint 5000 éves múltra tekint vissza: több ókori civilizáció is virágzott a szigeten, a Krétáról érkező mínosziak mellett többek között a főníciaiak és a dórok is alapítottak itt városállamokat.