A Down-szindrómás gyermek nevelése Ha gyermeked Down-szindrómás, az egyik leghasznosabb dolog, amit tehetsz, hogy minél többet megtudsz erről az állapotról. Érdemes lehet elbeszélgetni más érintett szülőkkel, így tippeket kaphatsz, és megtudhatod, mire számíthatsz. A legtöbb gyermekhez hasonlóan a Down-szindrómás csemeték is igénylik a rutint, és jobban reagálnak a pozitív támogatásra, mint a fegyelmezésre. Adj gyermekednek házimunkát, amelyeket apró részfeladatokra osztasz, és légy türelmes. Ösztönözd arra, hogy játsszon olyan gyerekekkel is, akiknek nincs Down-szindrómájuk, és persze olyanokkal is, akiknek van. Szakíts időt játékra, olvasásra, szórakozásra és közös kirándulásokra. Hogyan szűrhető ki a Down-szindróma?. Támogasd a mindennapi feladatok önálló elvégzésében. Engedd meg neki, hogy ésszerű kockázatokat vállaljon. Persze védened kell a gyermekedet, de teret is kell kapni ahhoz, hogy lássa, mivel képes megbirkózni. Támogasd a problémák megoldásában, de ne végezd el helyette a feladatokat, csak segíts neki. Minden családnak megvannak a maga örömforrásai és kihívásai, de ha az embernek Down-szindrómás gyermeke van, a dolgok egy kicsit másképp alakulnak.
Bár mindegyikünk számára ismerősen cseng a Down-kórként emlegetett genetikai rendellenesség neve, mégis számos téves elképzelés él bennünk vele kapcsolatban. Mi most arra vállalkoztunk, hogy eloszlatjuk a kétségeket, és némiképp egységes képet mutatunk be a Down-szindrómáról. A Down-szindróma - ahogy az lenni szokott - első leírója, az angol Doktor Down után kapta nevét. A keresztapa akkor még a páciensek jellegzetes külső adottságaiból kiindulva mongolizmusnak hívta az általa diagnosztizált betegséget. Nem is olyan sokára azonban kiderült, a szindróma mongol rasszal való kapcsolatára irányuló feltevései helytelenek. A valós okok ennél jóval komplexebbek: egy súlyos genetikai rendellenességről beszélünk, ami a 21. kromoszóma hibás osztódásának következtében jön létre. A rendellenesség többnyire nem öröklődik, de kialakulásában meghatározó a szülők életkora: a Down-szindrómás baba születésének esélye drámaian megnő az anyukák 40. és az apukák 50. életéve körül. A modern technikák, kromoszóma-vizsgálatok és ultrahangos eljárások segítségével ma már nagy biztonsággal kiszűrhető a születendő gyermek esetleges genetikai rendellenessége.
A lábujjak is rövidebbek lehetnek, és jellemző az ún. szandálárok, amikor a nagylábujj és a következő ujj között hézag látható. A tenyéren egy keresztvonalat látunk. A Down-szindrómás baba feje kisebb és tarkójánál laposabb az átlagosnál. Kisebb a szájuk, a fülük és orruk, a fülek elállók, az orrnyergük pedig laposabb lehet. Sokszor lassabb gyarapodás figyelhető meg és alacsonyabbak kortársaiknál. A Down-szindrómás babák között nagy egyéni különbségek vannak, sokkal nagyobbak, mint a nem Downos babák között. Vannak olyan külső jegyeik, amelyek a többségüknél jellemzőek, de ők is a családtajgaikra hasonlítanak legjobban.