Ebben a sorban kizárólag azt az összeget kell feltüntetni a 287-es sorból, amely ténylegesen szocho kötelezettség alá esik. Már évek óta tapasztalható, hogy év közben változnak az adókulcsok, viszont mivel éves bevallási kötelezettséggel érintett jövedelemről van szó, nem számít, hogy az év melyik szakaszában fizették ki az osztalékot, a bevallás során csak a 15, 5%-os Szocho terhet fogja viselni az összeg. 289. sor: Kifizető által a magánszemély Szocho tv. Tények és tévhitek az SZJA és a TB területén 2 | Deloitte Magyarország. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jövedelme után levont szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g) Ebben a sorban a kifizetőtől származó külön adózó jövedelmeket, valamint az azokból a kifizető által ténylegesen levont Szochot kell feltüntetni. Utóbbi összeg az év első felében keletkezett osztalék esetében az adóalap 17, 5 százaléka is lehet. 2021-05-10
SZJA és TB tények és tévhitek Az adóügyi illetőség kapcsán a leggyakrabban felmerülő félreértés, hogy az illetőség helye egyenlő azzal az országgal, ahol a munkavállaló bejelentett lakcímmel rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a munkavállaló lakóhelye egy fontos tényező, azonban az illetőség megállapítása során számos egyéb körülményt is vizsgálni szükséges, mint például a létérdekek központjának fekvését, amely a magánszemély kötődéseit vizsgálja az érintett országok viszonylatában. Az illetőség szempontjából vizsgálandó lakóhely pedig nem szükségszerűen egy bejelentett lakcímet jelent. A fentiekből is láthatjuk, hogy a kérdés összetett és külön vizsgálatot igényelhet. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is fontos az adóügyi illetőség megállapítása. A kérdést az teszi kiemelten fontossá, hogy az adóegyezmények tipikusan az illetőség államához telepítik a magánszemély úgynevezett világjövedelmének adóztatását. Ez magában foglalja mind a munkavégzés kapcsán megszerzett jövedelmeket, mind a külön adózó jövedelmek jelentős részét is (pl: kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség).