Itt igen széles a kör, hiszen a jogszabályok teljes mértékben átszövik a mindennapjainkat. Kárnak minősül minden a személyt vagy vagyonát ért hátrány. Beszélhetünk vagyoni és nem vagyoni kárról. A vagyonban bekövetkező veszteség viszonylag könnyen meghatározható, hiszen ha összetörik az autónkat, akkor vagyoni kárról beszélünk. Nem vagyoni kárnak minősülhet például egy súlyos lelki megrázkódtatás, vagy valaki jó hírének bizonyítható sérelme. Kinek mit kell bizonyítani kár esetén? Aki kártérítést kér, annak kell igazolnia, hogy milyen és mekkora kára keletkezett, és azt is, hogy azt ki és mivel okozta. A hátrányt okozó személynek kell bizonyítania, hogy a cselekménye vagy mulasztása nem volt jogellenes, vagy ha mégis megsértett valamilyen előírást, akkor igazolhatja, hogy ez nem felróható neki. Nem vagyoni kár - a személyiségi jogok sérelme. Vagyis itt jön a képbe a fenti szabálynak az a része, mely kimondja, hogy mentesül a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy elvárható módon járt el. A jogszerű kár esete A kártalanítás a fentiektől eltérően azt jelenti, hogy jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni.
E tekintetben a bíróságoknak tág a mérlegelési lehetősége. Különösen nehéz a nem vagyoni kárpótlás összegét megállapítani, amikor a károsult gyermekkorú, így életpályája, beleértve a károkozás előidézte hátrányt előre nem látható. Tekintettel arra, hogy a személyiségi jogsértés sok esetben súlyos egészségkárosodás elszenvedését jelenti, gyakran előfordul, hogy a károsult meghal, mielőtt jogerős ítélet születne. Ebben az esetben a nem vagyoni kárpótlás kompenzációs funkciója elvész. A jogutódlás lehetőségének megítélése emiatt a bíró gyakorlatban korábban nem volt egységes, hiszen a 16. számú irányelv szerint a nem vagyoni kártérítéshez való jog jellegére tekintettel személyes természetű, az a károsult személyéhez tapad, az örökösöket kompenzálandó sérelem nem érte. Nem vagyoni kártérítés a munka világában - a hét jogesete - Adó Online. A Legfelsőbb Bíróság szerint azonban: " … A nem vagyoni kár megtérítésének követelése egy olyan sajátos, személyhez fűződő jog, amely kizárólag a károsult által gyakorolható. Ezért ennek érvényesítése iránt kizárólag ő élhet keresettel.
Önt érte már kár életében? Kisebb-nagyobb hátrányt, veszteséget szinte mindenki elszenved időnként. Elég, ha egy-egy véletlen beázásra, az új cipő megrongálódására gondolunk. A bekövetkező kár elkerülése, enyhítése érdekében kötünk biztosításokat is. De tudjuk, hogy mi a különbség a kártérítés és a kártalanítás között? Nem mindegy, hogy kártérítés vagy kártalanítás Mi a különbség kártérítés és kártalanítás között? A kérdés bizony fontos, hiszen a két szó hasonlósága ellenére, jogi szempontból mást jelent. Az életben bekövetkező hátrányok eltérő okokra vezethetőek vissza, így eltérő szabályozást igényelnek. A kártérítés A Polgári Törvénykönyv fő szabálya, hogy aki jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Akkor mentesül a megtérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés egyik lényeges feltétele tehát, hogy a veszteséget okozó személy valamilyen jogellenes cselekménye vagy mulasztása okozza azt. Jogellenesnek minősül minden, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes, vagy valamilyen rendelkezést nem tart be, figyelmen kívül hagy.
A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (Róma II. és Brüsszel I. rendelet) II. fejezet: Jogellenes károkozás 4. cikk: általános szabály (1) A jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be.