Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Menü Kezdőlap Hirdetés Miserend Elérhetőség Programok Temetkezés Támogatás Templomunk Képgaléria Írjon nekünk Kedves látogató! Isten hozott a Budapest, Pestszenterzsébet pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya Plébánia honlapján! Aktuális információk a Hirdetések menüben találhatóak. Profilkép Kedvenc linkek Facebook oldalunk Magyar Katolikus Egyház Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 1% felajánlás Vatikáni rádió magyar oldala Mária Rádió 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Új ember Magyar Kurir Keresés, 2007-2022 © Minden jog fenntartva. Keszthely | Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom. / Frissítve: 2022. 07. 02 / Fel ↑
Ennek az ünnepnek időszerű üzenete, képi beszéde a várakozás időszakában segítette a hajdan volt embert – még ma is némely vidékünkön az öregeket –, hogy böjtjével, rorátés imamalmával, rítusával a Szűzet varázsolja lelkébe; hogy a csillagnyi hites óhajtás "a Szűzzé" változzon – s ekképpen a téli napfordulaton, karácsony éjfélén (minden esztendőben újra meg újra) benne születhetett világra Fény-Krisztus, az eleven Törvény" – mondja a néprajzkutató. Ima a Magyarok Nagyasszonyához: Forrás: Felvidék Ma Ajánlotta: Fodor Heléna
További munkája eredménye, hogy 1891. augusztus 2-án egy népgyűlésen megszavazták az új templom megépítését. 1893. szeptember 29-én Schuster Konstantin (1817-1899) váci megyés püspök plébániai rangra emelte az egyházközséget, melynek plébánosává Beller Imrét nevezte ki. Beller 1895. februári halála után ezt a posztot Chobot Ferenc vette át. A veszprémi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom (Mindszenty Emléktemplom) búcsúünnepe | Magyar Kurír - katolikus hírportál. 1896. október 25-én a templomépítő bizottság végül Balassa Ernő építész terveit és költségvetését fogadta el és nyújtotta be a püspökségnek elfogadásra, ami november 11-én meg is történt. Az alapkőletételre még ebben az évben, december 10-én sor is került. 1897. május 26-án építési szerződést kötöttek Kronfusz Mátyás és Sturm Károly építési vállalkozókkal a kőművesmunkákra, Brunovszky Ferenc lakatos mesterrel pedig a lakatos és kovács munkákra. A templom és az oltár felszentelésére 1900. június 29-én került sor, amit Jung János (1841-1917) váci segédpüspök, címzetes rosaliai püspök celebrált, de a teljes felépülésre még további kilenc évet kellett várni.
Nagy Lajos király halála után Laczkfy többször Zsigmond király ellen fordult, amiért az uralkodó 1397-ben lefejeztette. Holttestét a ferences templomban helyezték örök nyugalomra. A törökök megjelenésének idején, 1550 körül a templomot és a kolostort Giulio Turco olasz mérnök tervei alapján erőddé alakították. A folyamatos harcok idején a szerzetesek otthagyták a templomot és a kolostort. Habár az ellenség többször megpróbált betörni a várba, végül soha nem tudták elfoglalni azt. Az erőd megvédésében hasznos volt, hogy ebben az időben Keszthely egy félszigeten terült el. Magyarok nagyasszonya plébániatemplom kiskunfélegyháza. A Balaton vizének és mocsarainak oltalmában az ellenség számára alig volt megközelíthető. Miután 1690-ben a kanizsai vár újra magyar kézre került, a keszthelyi erőd elvesztette jelentőségét. A ferences szerzetesek csak 33 évvel később költöztek vissza az akkor már romos állapotban lévő épületegyüttesbe, amelynek felújításába egyből belekezdtek. A renoválási munkálatok 1730-ban fejeződtek be. Festetics Pál 1772-ben alapította a keszthelyi gimnáziumot, amelynek első tanárai a ferences szerzetesek voltak.
Története [ szerkesztés] A ma Tisztviselőtelep néven ismert városrészt a Tisztviselők Házépítő Egyesülete alapította az 1885 – 1887 közötti években az ún. Örömvölgy-dűlőben. A telepieknek vasár- és ünnepnapokon 1897 -től az 1885 -ben emelt Golgota-kápolnában mondtak szentmisét. A hívek számának megnövekedése miatt kicsinek bizonyult a kápolna, és a kolónián új templom építése vált szükségessé. Ennek előmozdítása érdekében 1900. augusztus 20-án megalakult a templomépítésre adományokat gyűjtő Szent István Fillér-egyesület. Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom, Csengőd. Ferenc József király is jelentős adománnyal segítette a gyűjtést. 1918 -ban egyházközséggé szervezték a Tisztviselőtelepet, majd 1919. június 29-én plébániává alakult a kőbányai plébánia területéből. A szűkös Golgota-kápolna helyett istentiszteleti célokra megkapták a Golgota tér közelében lévő barakkiskola tornatermét (Simor utca 33. ). Az első pályázatot Lechner Ödön neoromán stílusú templomtervével nyerte meg, a háborús viszonyok azonban nem kedveztek a templomépítésnek.