Juhász Gyula Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók! Írd meg a véleményed Juhász Gyula Tiszai csönd című verséről!
(Juhász Gyula életében meghatározó élmény volt a magány, a kirekesztettség érzése, emiatt küzdött depresszióval és öngyilkossági késztetésekkel. ) Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a 19. század második felének művészeti irányzatait (pl. impresszionizmus, szimbolizmus) a századvég magyar irodalmának főbb jellemzőit, alkotóit Ebből a tanegységből megismered Juhász Gyula életútjának legfontosabb tényeit, a költő alkotói helyzetét és a költő tájverseinek és szerelmi lírájának jellemzőit képes leszel megadott szempontok alapján elemezni és megérteni a tárgyalt verseket megerősíted a verselemzéshez szükséges fogalmi tudásodat megismerkedsz néhány új idegen szóval, tájnyelvi kifejezéssel Tudod, mit jelent a magány? Lassan elszigetelődsz a barátaidtól, reménytelenül szerelmes vagy, és az idegeid lassan felmondják a szolgálatot. Képes lennél bármit is tenni? Képes lennél újat létrehozni, alkotni? Vannak költők, akiket éppen ez az állapot inspirál. Juhász Gyula a Nyugat egyik legmagányosabb költője volt. Latin–magyar szakos tanárjelöltként együtt tanult Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel a budapesti bölcsészkaron, a híres Négyesi László-féle stílusgyakorlat szemináriumon.
A Tiszai csönd zenei eszközei Meghatározó jelentőségű a vers zeneisége. Érdekes, álmatag muzsikája van. A mély magánhangzók sötét hangulatot árasztanak, búgásukkal az alkonyt, az estét idézik fel. Sokkal több a mély magánhangzó, mint a magas, ez adja a hanghatást. Rengeteg zenei elem van a versben. Zeneiséget sugalló kifejezések pl. " távol harmonika szól ", " tücsök ciripelése " (ez is zene, csak halkabb zene), " néma társatok " (éppen a hang, a zene hiánya okozza), " hívó távolok " (amennyiben üzenetjellegű: csönddel, halksággal, de mégis reménnyel, sokat ígérően). A rímek is zenei elemek. Andalító rímei vannak (páros rímek). Lüktető ritmusa a viszonylag hosszú sorokban is kifejeződik. És nemcsak páros rím, hanem egy más rímfajta, a betűrím is megjelenik benne: " Hallgatják halkan a harmonikát " (az egész sor alliterál, az alliteráció is fontos zenei eszköz, de figyeljünk a szokatlan szórendre is, nem "halkan hallgatják", hanem "a halk harmonikát hallgatják"). A vershelyzet A vershelyzet bemutatja, hogy a költő egyedül áll a folyóparton a csöndes estében, s a környék eseménytelensége láttán magányosnak érzi magát.
Hálót fon, azaz emberi cselekvést végez. Az este térhódítását, a sötétség terjedését a hangok is segítik elképzelni. A 10 magánhangzó közül 9 mély. Az egyetlen magas magánhangzó a sor közepén található, ez szinte az égbolt kupolaívét idézi fel. A sötétség lágyságát, puhaságát a lágy mássalhangzók adják vissza. A 15 mássalhangzóból 10 a lágy mássalhangzók közé tartozik (l, n, gy, b, r, h). A 2. sorban felbukkan a hajó-motívum, amelyik a vers végére szimbolikus értelmet nyer. A 2. versszakot a hajómotívum kapcsolja az elsőhöz. Az 1. versszakban a látvány uralkodott, a 2. -ban a hangok veszik át a szerepet. A csöndben a látás beszűkül, most a hangok terjedésével tágul a világ. A közelben az egyik hajón harmonika szól, a távolban egy tücsök felel rá. A közel-távol ellentéte készíti elő a következő versszakot. A II. rész a 3-4. versszak, amelyik egy újabb egységet alkot. Összefonódik az égi és a földi táj; a hold és a csillagok, Szeged és a Szeged környéki tanyák. Az égi rónán ballag már a hold.
10. A költői képek renszere: a, jelző:,, égi róna, hívó táborok" b, betűrím:,, Hallgatják halkan a harmonikát" c, azonosítás:,, … az est, a nagy, barna pók" d, megszemélyesítés:,, Hálót fon az est" 11. A stílusirányzat meghatározása: A költemény hangneme elégikus. Impresszionista vers, a költő a pillanatnyi benyomásai alapján írja le gondolatait. 12. Ellentétek és párhuzamok a versben Ellentét: harmónia – tücsök Párhuzamok: a hold fénye – a hajókon megcsillanó fény a tanyák a rónán – a csillagok mint égi tanyák.
Milyen hangokat használ a költő? Keretezd be a versben hallással kapcsolatos szavakat! Milyen településtípust, társadalmi réteget, világot idéznek fel a hangok? Válasz:................................................................................................................................................................................................................. 4. Jellemezd a következő kategóriákkal a versszakokat, hogy: "közel" - "távol" "otthonosság" - "elvágyódás"! Írd be a versszakok melletti négyzetbe! Válasz:................................................................ 5. Melyik versszakban jelenik meg a "költő"? Mihez hasonlítja magát? Válasz:........................................................................................................................................ 6. Gyűjtsd össze a bánattal, rezignáltsággal kapcsolatos szavakat! Válasz:........................................................................................................................................ 7.