A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások. A megmaradt freskósorozat alapvetően két részből áll; az északi falon Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül az életfa motívuma látható. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, a krisztogramot látjuk. (A krisztogram Krisztust jelképező szimbólum, a görög X (khi) és P (rho) betűk, Krisztus görög nevének (KhRisztosz) az első két betűje; ezért nevezzük Krisztus monogramnak) Az alatta lévő fülkében búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak torzója szerepel. Péter-Pál sírkamra A Péter-Pál sírkamra 1782-ben került elő, miközben a Káptalani Levéltár épületének az alapjait építették. Pécsi Ókeresztény sírkamrák - világörökség | Épített örökségek. A sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok ábrázolása látható, akik magasztaló testtartásban mutatnak a krisztogramra.
Bp., 1927:172 (Szőnyi Ottó: Ásatások a pécsi szegyh. környékén 1922-ben) - Arch. Értes. 1940:56. (Gosztonyi Gyula: A pécsi hétkaréjos temetői épület) - Gosztonyi Gyula: A pécsi ker. temető. Pécs, 1943. - Fülep Ferenc: Sopianae. Bp., 1984. - Janus Pannonius Múz. Évkv-e 1987. Pécs, 1988:31. Ókeresztény sírkamrák - Az 1600 éves föld alatti csodák Pécsen. (Fülep Ferenc: A pécsi későrómai óker. mauzóleum feltárásáról) - Baranya 1988:23. (Tóth Endre: Sopianae: Római város és temető) - Kerség és államiság Baranyában. Pécsvárad, 2000-01. (Katona-Győr Zsuzsa: Az első ker-ek a D-Dunántúlon az óker. temetők tükrében. Sopianae. )
1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, a krisztogramot látjuk. Az alatta lévő fülkében búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak torzója szerepel. Cella Septichora: A hétkaréjos későrómai épület az egész Duna vidéken egyedülálló alaprajzú, a 4. században épült. 4-6 méter mélyen, az egykori római járószintre ereszkedve láthatjuk a falakat, melyek néhol 2 méter magasan is megmaradtak. III. sz. sírkamra: Felszíni építmény valószínűleg nem állt felette. Pécsi ókereszteny sírkamrák . Boltozata beomlott, szarkofágjának tetejét a sírkamra egykori kirablói összetörték. XIX. sírkamra: A 2004-ben feltárt sírkamrában két sírládát találtak. A két sírt csak egy téglarács választotta el egymástól, mely az odatemetettek összetartozására utal.
Az elhunytat a sírkamrában lévő épített sírba v. szarkofágba helyezték. A sírkamrák kifestésének szokása a Balkán irányából terjedt É felé: Szaloniki ből (Görögo. ), Szardiká ból (Szófia, Bulg. ) és Niš ből (Szerbia) ismerünk hasonló építményeket. A 4. sz: az Alpoktól É-ra Sopianae kivételével csak néhány sírkamrát (pl. Chur, Svájc) festettek ki. Sopianaeban nemcsak a sírkamrák kifestése terjedt el, hanem itáliai és dalmáciai hatások következtében emlékkápolnát is emeltek föléjük. Emellett a festészetben kedveltek voltak azok a témák (Ádám és Éva, Noé, Jónás tört. ), melyeket csak Itáliában, a →katakombák művészeté ben alkalmaztak. - A ~ a →milánói ediktum (313) után, vsz. a 4. sz. végén, 5. elején épültek. A Péter-Pál sírkamra ikgr-ja az arianizmussal szemben álló ortodox teol-hoz köthető, amely a 370-es évektől erősődött fel Pannoniában. A cella septichora közvetlenül →Pannonia feladása előtt készülhetett az 5. Pécsi ókeresztény sírkamrák. elején. - A ~ közül az elsőt 1716: találták a mai ciszt. Nagy Lajos Gimn.