Az enyhén lefele tartó repedések mentén, hátul ívesen, kagylóformán tört ki a pad a sótömzsből (az "anyasóból"). A kagylószerű alaksó fejtési módja tulajdonképpen a külszíni talpfejtésből ered, de ugyanúgy fejtettek a tárókban (a "homlok"-on) és a harang alakú bányákban is. A sószállítás a 19. század közepétől a József-bányában kiépült "gépely" (lovas-felvonó) segítségével történt. Nyolc ló húzta a csigát és forgatta a vaskarikát. A József-bánya és az Erzsébet bánya [ szerkesztés] 1864-ben a József-bánya mellett egy új bányát nyitottak, a Párhuzamos-bányát, amely 96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú. Parajdi Sóbánya Sóbánya Parajdi Sóbánya programja: 11. 03. 2020 - 12. Parajdi Sóbánya Belépő, Vatikán Belépő Foglalás. 202 8h-16h (utolsó bemenetel 14 50 -kor). KEDVES L ÁTOGATÓK! AZ ÖNÖK EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTUK ÉRDEKÉBEN, A NEMZETI BIZTONSÁGI TANÁCS HATÁROZATÁT KÖVETŐEN, A PARAJDI SÓBÁNYA KEZELŐRÉSZLEGÉT MÁRCIUS 13 -TÓL MEGHATÁROZATLAN IDŐRE BEZÁRJUK. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKAT A WEBOLDALUNKON, VALAMINT A MÉDIÁN KERESZTÜL TA LÁL NAK. KÖSZÖNJÜK MEGÉRTÉSÜKET!
A másik kedvencünk a Terézia tárna volt, ahol a legnagyobb attrakció a föld alatti tó, amin akár csónakázni is lehet. Sóbányából aranybánya – Neked a Tordai vagy a Parajdi Sóbánya tetszik jobban? | Útitárs Árak | Parajdi Sóbánya Parajdi sóbánya belépő Használtautó cabrio 3D-S KÉPEK - Auswitz belépő Miskolctapolca barlangfürdő belépő A parajdi sóbánya az erdélyi Parajd közelében található. Parajd Sóbánya Árak. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1, 2 km × 1, 4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélységbe gyökerezik. Több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magába, és ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincsesládája. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve "székely sónak" nevezték, mely nevet adott egy erdélyi tájegységnek (= " Sóvidék "), munkát és megélhetést biztosított századokon át a vidék népének. Kezdetek [ szerkesztés] A sóbányászat története a római korig vezethető vissza. Négy amfiteátrum típusú felszíni "sóvágást" és a környéken előkerült "L V M" (Legio V Macedonica) feliratú téglákat említenek az írott források.
Bohács Ádám - kertépítő szakember 2022-04-10 18:41 Hirdetés Volt már alkalmam ellátogatni erre a páratlan helyre többször is, de nem tudok betelni vele, biztos, hogy még el fogok menni ide. Számomra a világ legszebb földalatti helye, többek között a CNN szerint viszont "csak" a második, ismerkedjetek meg közelebbről a Parajdi sóbányával! Parajdi sóbánya – Magyarországhoz közel a világ második legszebb földalatti helye Az ártándi határátkelőhelytől 330 kilométerre található a Parajdi sóbánya, nagyjából 5 óra alatt egy megállással, kényelmesen meg lehet tenni ezt az utat. Útközben mi többször meg szoktunk állni, mivel a számos látnivalót nem érdemes kihagyni. Útba esik például Bánffyhunyad, ahol nem kell megállni, már az útról látni a "csodaszép" tornyos villákat. Az épületek teteje messziről látszódik, mivel csillog a bádog és a sok alumínium. Érdekességük, hogy sok közülük lakatlan, félkész állapotban vannak, a tető viszont mindegyik esetében készen van. Íme, a világ második legszebb földalatti helye, ami néhány órára van a magyar határtól! | Barkácsolni jó!. Nehéz kitalálni, milyen stílust képviselnek és miért épültek így, érdemes túl tennünk magunkat rajtuk, bármennyire is nehéz.
LÁTOGATÁSI PROGRAM 2016 Hétfő – Vasárnap 8. 00 – 20. 00 8. 00 – 16. 00 óra között az autóbuszok folyamatosan közlekednek fél óránként 16. 00 óra utáni menetrend: • Lejárat: 16. 50, 17. 50, 18. 50 • Kijárat: 17. 00, 18. 00, 19. 00, 20. 00 Belépő dijak: 25 lej/felnőttek 15 lej/gyerek, diák Ingyenes 3 év alatti gyerekeknek. • Min. 21 szemelyből alló felnőttcsoport esetén, a 21. személynek ingyenes • Min. 11 személyes gyerekcsoport esetén pedig minden 11. személynek ingyenes. Kezelés A földalatti gyógykezelés az "50"-es szinten működik, a felszíntől számítva 120m mélyen. A bejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol szezonban 2500-3000 személy is megfordul. Itt, a villanyvilágítással és szellőztető berendezéssel ellátott, tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna és büfé, ülőalkalmatosságok és biliárdasztalok teszik kényelmesebbé a napi kötelező, négy órás lent tartózkodást. Ez az idő magába foglal szakkáder által vezetett gyógytornát, sétát és fokozatos fizikai megterhelést (a földalatt állandó az orvosi felügyelet).
I. István magyar király sószállító hajói, már 1003 után, rendszeresen közlekedtek a Maroson. A székelyföldi ősi vagyonközösség és jogi egyenlőség nagymértékben meghatározta a székelyek sóbányászatát és kereskedelmét. A legelső hiteles írásos utalás a parajdi só bányászatára 1405-ből való, amikor Luxemburgi Zsigmond király megtiltotta, hogy a földesurak saját birtokukon sóbányát nyissanak. II. András király törvénybe foglalta, hogy a székelyek és szászok évente háromszor vihettek maguknak sót a bányából. 1463-ban Mátyás király megerősítette a székelyek szabad sóbányászatát és kereskedési jogát. Az 1562-es székelyföldi felkelések leverése után János Zsigmond a királyi kamara javára lefoglalta a parajdi sóbányát. Báthory Zsigmond ígéretet tett az ősi jogok visszaállítására, de a törökök leverése után - székely segítséggel - visszavonta felszabadító levelét (1595). 1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem a székely székeknek külön-külön kiadott oklevelekkel visszaadta régi szabadságjogaikat. Szinte mindenik erdélyi fejedelem választási feltételei között ott szerepelt a székelyek ősi szabadságjogainak tiszteletben tartása a szabad sójog is; ( Báthory Gábor 1603, Bocskai István 1605, Bethlen Gábor 1613 és I. Rákóczi György 1631).
Tipp: A korábban a román nemzeti parkokról írt átfogó posztunkba a szakadék azért nem került bele, mert a terület ugyan védett, de nem nemzeti park, hanem natúrpark (kisebb védettségi besorolású). Tordai Sóbánya Salina Turda A Tordai Sóbánya igazi, kihagyhatatlan élmény a család összes tagjának. A 120 m mély bányában évente 38 millió tonna sót bányásznak ki. Hogy hogyan, azt Te is megnézheted vezetett túra keretében! A tordai sóbánya történetének első lapjait állítólag Dacia római megszállása alatt írták, amikor a város a latin Potaissa nevet viselte – ez az időszak Erdélyben egybeesett a vas, az érc, az arany, az ezüst és a só szisztematikus kitermelésének kezdeteivel. Forrás: Sóbánya Árak A bányába már online is tudsz jegyet váltani a sóbánya honlapján keresztül. A napra szóló jegyeket bankkártyával tudod megvenni. Felnőtt belépő: 40 lei Gyerekek és nyugdíjas belépő: 20 lei Nyitvatartás, távolság Távolság a Tordai-hasadéktól: 25 perc autóval, 14 km Cím: Aleea Durgăului 7, Torda 401106, Románia Tordai sóbánya, Tordai hasadék, Erdély Túri hasadék (Cheile Turenilor) A Tordai hasadék nem összekeverendő a nála kisebb, és kevésbé ismert Túri-hasadékkal.