Nyilván a legnagyobb kérdés Sophie Turner alakítása volt a címszerepben, akire szintén rárakódott a toxikus hype, amit már a Trónok harca óta magán cipel és azt is inkább Sansa karaktere, semmint (korlátolt) színészi képességei miatt. Szerencsére Turner érezte azt, hogy nagy súly nehezedik a vállára és megtett minden tőle telhetőt. Ha van, amiben jobban működik a film, mint a szintén Kinberg által írt Az ellenállás vége, akkor az Jean Grey figurája. X men sötét főnix kritika v. Hiába mondja el ugyanazt a sztorit a két film, csak más-más köntösben, Famke Janssen alakítása jobbára abból állt, hogy dühödten nézett maga elé és mindent elporlasztott, ezzel szemben Turner egy kétségbeesett, zavarodott, válaszok után kutató Jean és ezt Turner (közel) hibátlanul is hozza. Az más kérdés, hogy vagy a forgatókönyv, vagy a rendezés, vagy a sok újravágás miatt (esetleg ezek együttesétől) nem időzünk el annyit rajta olykor, mint amennyi a karakternek kijárna, de ez ugyanúgy igaz Tye Sheridan Küklopszára (habár az ő motivációi nem is feltétlenül követelik meg), vagy Jessica Chastain gonoszára.
írta Minime Az előző részekről: Az elsők, Az eljövendő múlt napjai, Apokalipszis. Az egész X-Men-univerzum talán legizgalmasabb karaktere gyakorlatilag saját filmet kapott, amelynek stílusosan, egy egész korszakot lezáró alkotásban ágyaztak meg. X men sötét főnix kritika 4. Elvárásként igazából azt vártuk volna, hogy minimum az eddigi X-Men mozik szintjét elérje, és ha netalán jobban sikerülne, mint a korábbi darabok (kivéve persze a majdhogynem tökéletes Logan-t), akkor egy önmagunkban már enyhén katartikus nyugtázó érzéssel lehetne átpasszolnunk a karakterek sorsát az MCU-nak és a Disney-nek. Simon Kinberg írt egy forgatókönyvet, ahogyan korábban is, megrendezte, ahogyan korábban nem, és kaptunk egy ugyanolyan skatulyafilmet, mint korábban is. Az X-Menek elismeréséért és az emberek számára is bizonyítandó hasznosságuk érdekében küzdő Xavier professzor ( James McAvoy) csapatát maga az USA elnöke kéri fel egy sérült űrsikló legénységének megmentésére, amelyet egy furcsa napkitörésszerű jelenség fenyeget. A csapat Bestia, Mystic, Quicksilver, Kurt, Storm, Scott és Jean Grey összeállításban lép pályára, és sikerrel abszolválja a feladatot.
Bár akadnak azért erős alakítások is a filmben, hiszen Michael Fassbender (Magneto) és James McAvoy (X Professzor) képes volt többet is kihozni belőlük, de erre képtelenek voltak mutáns társai, Ciklon, Árnyék és Higany, hiszen Kinberg tapasztalatok nélkül képtelenség volt őket támogatni, instrukciókkal ellátni forgatás közben. És akkor még nem esett szó magáról a főszereplőről, a Főnixről, akit Sophie Turner második alkalommal játszott. A Trónok harcá ból Sansa szerepe által gerjesztett őrület itt is utolérte, mindenki arra volt kíváncsi, hogy a fiatal színésznő képes-e elboldogulni új szerepével. KRITIKA: X-Men: Sötét Főnix - Wide Screen. Szerencsére Turner érezte ennek súlyát, és megtett minden tőle telhetőt, azonban nem időzünk eleget a Sötét Főnix-szel, hogy jobban megismerjük őt, de lényegesen jobb színben tüntetik fel, mint Famke Janssen karakterét. A Sötét Főnix egy igazi kamasz, kicsapong, próbálja megismerni és kordában tartani hatalmas erejét, lényegében ő csak válaszokat szeretne kapni kérdéseire. A főgonosz szerepét alig dolgozták ki, amiért nem tudni, hogy a forgatókönyv, az újraforgatások vagy a szokatlan rövid játékidő okolható, de Jessica Chastain karaktere többet érdemelt volna.