Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Hereditas Antikvárium aukció dátuma 2022. 05. 27. 19:44 aukció címe Fair Partner ✔ 1. Könyvárverés aukció kiállítás ideje 2022. május 19 - 26. hétköznap 11. 00 - 18. 00 óráig aukció elérhetőségek +36 30 442 1386 | | aukció linkje 343. tétel Nagyatádi Szabó István Bp., 1935. Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság. 222p. +21t. Aranyozott, kiadói vászonkötésben.
2013. szeptember 17., 17:24 Nagyatádi Szabó Istvánra, a múlt század jelentős agrárpolitikusára emlékeztek születésének 150. évfordulóján a Vidékfejlesztési Minisztérium budapesti székházánál lévő szobornál. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint Nagyatádi Szabó István a magyar parasztság nemzetfenntartó erejét jelképezi. Munkássága arra példa, hogy mindig voltak a magyar vidéken, aki be tudták tölteni azt a szerepet, amit a sors kijelölt számukra. Nagyatádi Szabó István esetében ezt a parasztság érdekeinek az országos politikában való képviselete jelentette: hitelesen képviselte a vidéken maradás és a földreform céljait - mondta a miniszter. Nagyatádi Szabó István születésének 150. évfordulójának évében az Országgyűlés - kétharmaddal - olyan földtörvényt fogadott el, amely kimondja, hogy Magyarországon a helyben lakó magyar földműves vásárolhat földet, ő lehet a termőföld tulajdonosa. Ezzel biztosítható, hogy generációkon át, a jövőben is megtalálják megélhetésüket a gazdák a magyar vidéken - hangoztatta a miniszter.
Szabó István, Nagyatádi Szabó (Erdőcsokonya, 1863. szept. 17. – Erdőcsokonya, 1924. nov. 1. ): politikus, miniszter. 1908-tól ogy. -i, majd 1920-tól ngy. -i képviselő. 1918 – 19-ben az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1918. okt. utolsó napjaiban alakuló Hadik-kormányban vállalta a földművelésügyi min. tárcát. évi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárcanélküli, majd népgazdasági miniszter 1919. jan. 11-től, ill. febr. 8-tól. A Tanácsköztársaság bukása után 1919. aug. 15-től aug. 27-ig a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere. 1919. és nov. között többször kilátásba helyezte az ellenzéki Liberális Blokkhoz való csatlakozást, míg végül Horthy nyomására a Sokorópátkai Szabó-féle Kisgazdapárttal egyesült s a Keresztény Blokk tagja lett. 25-től 1920. 15-ig közélelmezési, 1920. 15-től 1921. dec. 3-ig, 1922. jún. 16-tól 1924. 14-ig földművelésügyi miniszter, 1920. 16-tól 1921. 29-ig kisgazdaügyi tárcanélküli miniszter is a Huszár-, a Simonyi- Semadam-, a Teleki- és a Bethlen-kormányban.
Rubinek Gyula rávette a sokorópátkai Szabó István vezette Egyesült Kisgazda és Földműves Párttal való egyesülésre, ezután elvállalta a Rubinek által kidolgozott földreformtörvény-javaslat beterjesztését. Az agrárius sajtó még a törvény vitája során bűnbaknak tette meg Nagyatádit. A törvény ( 1920. évi XXXVI. tc. ) végrehajtását a nagybirtokosok igyekeztek szabotálni, következményeképpen végül 400 000 igénylő jutott átlagosan mindössze egy hektárnyi termőföldhöz. A végrehajtás kudarcát látva módosító javaslatot készített a törvényhez, emiatt azonban a korábbinál is élesebb, denunciáló támadások össztüzébe került. Minisztersége alatt megindult az Alföld fásítása, csatornázási és öntözési programok indultak, szövetkezetek és téli mezőgazdasági iskolák jöttek létre. 1921 folyamán a mezőgazdasági nyersanyag-hiány mérséklése érdekében, a kormány kiviteli engedélyhez kötötte az ilyen árucikkek exportálását és az engedélyek kiadásának jogát a földművelésügyi minisztériumnak rendelte. Ez az intézkedés teret nyitott a korrupciónak, amelyben gyakorlatilag minden fontosabb kormánytag, így Nagyatádi is érintett volt, aki ezáltal kiszolgáltatottá vált Bethlen István politikai törekvéseivel, elsősorban a Kisgazdapárt felmorzsolását célzó pártegyesítési elképzeléssel szemben.
Az alkotmánybíró megválasztásáról szóló országgyűlési határozatok azt is rögzítik, hogy a parlament milyen hatállyal választja meg a jelöltet: "a választás napja tehát elválik a megválasztás hatályától, teljesülésétől" – mondta érdeklődésünkre az AB főtitkára, Bitskey Botond. Képviselők vagyoni nyilatkozata - 6300.hu. Az AB álláspontja szerint "mivel a vagyonnyilatkozat az alkotmánybírói tisztséghez kötődik, indokolt az az értelmezés, hogy a vagyoni és egyéb személyes adatok nyilvánossága is a tényleges tisztségviseléshez kötődjön". Az AB-törvény szerint azonban nem "a megválasztás hatályától", hanem a megválasztástól kell számítani a határidőt, ami pedig az Országgyűlés határozatával vitathatatlanul megtörténik. Egyáltalán nem zárható ki olyan értelmezés (és erre vannak nemzetközi példák is), miszerint a jogalkotó bizonyos esetekben már a hivatalba lépés előtt, vagy akár a megválasztási eljárás részeként megköveteli a vagyonnyilatkozat-tételt. Ebben az esetben feltehetően egyszerű jogalkotási figyelmetlenségről van szó, a legjobb lenne ezért – akár így, akár úgy – rendbe tenni a kérdést, hogy egy ilyen pofonegyszerű ügyben a testület ne kényszerüljön a szavak jelentését nyakatekert jogi fejtegetéssel a gyakorlathoz hajlítani.
A vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát. A polgárok ugyanakkor joggal várják el, hogy az adójukból fizetett választott tisztviselők, valamint a közszféra más dolgozói érdemben adjanak számot a vagyonuk eredetéről. A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó hatályos szabályok ezt nem biztosítják. A vagyonnyilatkozatok nem minden esetben, a hozzátartozói nyilatkozatok pedig egyáltalán nem nyilvánosak, míg a vagyonnyilatkozatok tartalmának az ellenőrzése puszta formalitás, és a nyilatkozatot szándékosan valótlanul, hamisan kitöltőket sem fenyegeti elrettentő erejű szankció. Hiába a közérdekű adatigénylés, Gárdony titkolja képviselőinek vagyonnyilatkozatait « Mérce. Javaslatok: 1. Valódi nyilvánosság a a. ) Kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok. b. ) Egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis, amelyben a tisztségviselő mandátuma alatt kitöltött minden vagyonnyilatkozat és azok módosítása is elérhető.
Az ilyen adat megismerése iránt pedig bárki formai kötöttségek nélkül szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be, és jogosult a kért információról másolatot kapni. Ebből meg az is következik, hogy a kíváncsi állampolgárt nem lehet kötelezni ellenőrzött körülmények közötti helyszíni iratbetekintésre, a dokumentumok tanulmányozására vonatkozó időpont előzetes egyeztetésére. Szóval elvileg nem lehetne vegzálni senkit, hanem aki kezdeményezi, annak a kért vagyonnyilatkozatot másolatként meg kell küldeni. Az alapvető gond e tekintetben, hogy a hatályos szabályozás meglehetősen homályos. Ami az önkormányzati törvény szerint közérdekből nyilvános adat, azt csak akkor kell az interneten is közzétenni, ha arra jogszabály az adatkezelőt kifejezetten felszólítja. Vagyonnyilatkozat. A törvény ilyen rendelkezésének hiányában az egyes települések eltérő gyakorlatot folytatnak. Van, ahol az októberben megválasztott helyi képviselők vagyonbevallását közzétették, sok helyütt viszont nem, pedig mindenkinek alanyi joga azok megismerése.
A vagyonnyilatkozat-tételt a törvény továbbra is a megválasztástól számított harminc napon belül rendeli leadni. Lehet, hogy a jogalkotás menetébe csúszott hiba, de a szabály azonban változatlan maradt. Salamon László 23 napos késedelme egyébként azért pikáns, mert Salamon éppen annak az alkotmányügyi bizottságnak volt az elnöke, amely az új AB-törvényt (a módosításokkal) a Ház elé terjesztette, s elnökként a parlamenti expozét is ő tartotta – ha valakinek, hát neki ismernie kell a szabályozást. Az AB törvényes működése szempontjából nem mindegy, hogy melyik értelmezést fogadjuk el: az AB-törvény szerint az alkotmánybíró a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, díjazásban és juttatásban sem részesülhet, ha a vagyonnyilatkozatot határidőre nem adta le. Amennyiben az alkotmánybírák késedelembe estek, nem csak hogy díjazásban nem részesülhettek volna, de az AB tevékenységében sem vehettek volna részt – miközben Szívós 11, Balsai, Szalay és Salamon 4-4 ügy határozathozatalában vett részt.
Ellentétben frakcióvezetőjével, a pártelnök vagyonbevallása szerint nem gyalog jár: egy két évvel ezelőtt vásárolt Mitsubishi Pick up boldog tulajdonosa (ha nem cserél újra kocsit, pár év múlva talán a nevét is le tudja majd írni hiba nélkül). Az MSZP frakció két szorgalmas gyűjtővel is büszkélkedhet: Dobák István ötezer darabos könyvgyűjteményt, Gergely István pedig háromezer darabos CD-gyűjteményt valamint antik bútorokat, dísztárgyakat és festményeket tudhat magáénak. A többi ellenzéki párt tagjai, a jobbikos Pákozdi József és az LMP-s Tenk András nem tartoznak a vagyonosabb képviselők közé. Az összes csepeli képviselő vagyonbevallását itt tekinthetik meg. This entry was posted on 2011. február 18. péntek at 01:03 and is filed under Önkormányzat, Csepel,, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.