A fegyverzetet a cseh Skoda cég gyártotta és szállította le. Egy-egy oldal-össztüz esetén 5400 kilogramm gránát kilövésére volt képes a hadihajó. Ez olyannyira megterhelte a szerkezetet, hogy behorpadására is akadt példa. A hajót egyébként 1914-ben bocsátották vízre, s mint egész addigi sorsa, ez sem ment zökkenőmentesen: mint később kiderült, egy szabotázs következtében eloldódtak a horgonyláncok, melyek elszabadulva egy munkást agyonzúztak, míg egy másikat megsebesítettek. A hajó ugyanakkor megelőzte korát, hiszen szemben a korábbi elképzelésekkel egy-egy lövegtoronyba nem két, hanem három ágyút építettek, amivel messze lehagyták tervezésben az olaszokat. A hajó akkora tüzerőt képviselt, hogy az olasz flotta nem mert vele nyílt vízi harcba bonyolódni. Az SMS Szent Istvánt 1915-ben állították csatarendbe, parancsnoka Grassberger Ödön volt. Kezdetben Pula légvédelmét látta el: különösebb harci feladatot nem kapott, csupán egy-egy lőgyakorlatra hajózott ki a tengerre. 1918-ban azonban változott a harci helyzet, az antant erői ugyanis az év elején elzárták az Otrantói-szorost.
A Múzeumok Éjszakáján, 2018. június 23-án nyitotta meg kapuit a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a magyar építésű csatahajó elsüllyedésének centenáriuma alkalmából. A SZENT ISTVÁN a Tegetthoff-osztály utolsó, negyedik tagja volt, és mint ilyen a Dreadnought-típusú, azaz a legmodernebb csatahajók közé tartozott. Építése 1912-ben kezdődött a fiumei Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. sólyáján. A gyártás során, amit csak lehetett, magyar vállalatokkal állítottak elő, építését is magyar mérnökök felügyelték - köztük Ferdinánd Lajos, I. osztályú hajóépítő mérnök, akinek néhány személyes tárgya is megtekinthető a kiállítás tárlóiban, többek között az 1914. január 17-ei vízrebocsátás során viselt nemzetiszínű, Szent István feliratos karszalagja. Az S M S SZENT ISTVÁN 1915. november 17-én állt tényleges szolgálatba. 1918. június 10-én testvérhajója, a TEGETTHOFF és a két csatahajót kísérő rombolók és torpedónaszádok társaságában hajózott ki Polából, hogy sokadmagával fedezetet nyújtson az Otrantói-tengerzár elleni támadásban résztvevő egységeknek.
A hajót rendkívül erős fegyverzettel látták el, a korábbi négyről tízre növelték a nehéz ágyúk számát. Ezt látva a Monarchia vezetése és az olasz haditengerészet is úgy döntött, hogy ebbe a rendszere tartozó hadihajókat kell építeni. Mivel akkoriban tért át a Monarchia haditengerészeti egy új vezetési rendszerre, 1908-ban az a döntés született, hogy nem három, hanem négy úgynevezett dreadnoughtot kell építeni. A megépítendő hajókra több tervet is készítettek, melyek közül végül is Siegfried Popper utolsó terveit fogadták el. A Tegetthoff-osztályba tartozó hajók 20-21 ezer tonna vízkiszorítással, 150 méter körüli hosszúsággal, nagyjából 27 méter szélességgel rendelkeztek. Merülésük igen alacsony, alig 8, 4 méter, a tornyok páncélzata 300 milliméter, a lövegtornyoké 280 milliméter volt, fő fegyverzetként pedig 12 darab 305 milliméteres ágyú szolgált. Emellett számos kisebb ürméretü löveg, valamint négy torpedóvető-cső alkotta a fegyverzetét. Legnagyobb sebessége 21 csomó volt. Az 1908-as döntést követően kiderült, hogy egy ekkora méretü hajó megépítésére csupán egy gyárban van kapacitás: a trieszti Stabilimento Tecnicoban.
A robbanólövedékek (fegyverzet fejlodése) ellen a fahajók védtelenebbek voltak, ezért páncélzat (ú. n. vért) elhelyezésével védekeztek. Az elso ilyen vértezett hajó a francia GLOIRE (1859) volt, amely a vitorlákon kívül gozgéppel és hajócsavaros hajtómuvel is rendelkezett. A fa hajótest mindkét oldalát 120 mm-es páncéllemezekkel borították. Nagy-Britannia ezt nem nézhette tétlenül, válaszként 1860-ban elkészítették a teljesen vasból készített VARRIOR vitorlás gozöst, melyet a BLACK PRINCE követett. A spanyolok sem maradhattak ki ebbol a versenybol, 1861-ben épült a NUMANCIA. A következo forradalmi újítás a forgatható lövegtorony megjelenése volt. Az észak-amerikai polgárháborúban (1862-65) a Chesapeake-öbölben két páncélos hajó csapott össze: a Merrimackból átépített CSS VIRGINIA a déliek oldalán, míg az északiakat a svéd John Ericsson tervei alapján épített USS MONITOR képviselte (1862. 03. 09. ). A VIRGINIA ágyúi (két oldalon 5-5) még hagyományosan voltak elhelyezve, míg a MONITOR két ágyúját egy forgatható toronyba helyezte a tervezo (ötletadó Coles angol kapitány volt).
7. Római-fürdő vízesés - Bakony Távolság Budapesttől: 110 kilométer Fotó: Bakonnána község honlapja A Keleti-Bakony vadregényes, egykoron hírhedt betyárok búvóhelyéül szolgáló tájai között találjuk a Gaja-szurdokot. Itt csodálhatjuk meg a Gaja-patak sziklái közül kiáradó Római-fürdőt. A vízesést több kisebb vízesés alkotja. A Római-fürdő katlanját, a szurdokot felülről érintő kék jelzésű útvonalról érhetjük el. Túránkat Bakonynánáról érdemes indítani. Gyerekeknek izgalomfokozás képpen elmesélhetjük azt is, hogy a legendás betyárok ide, a Bakony belsejébe rejtették el kincseiket, amit a kutatók azóta sem találtak meg. Vízesések Magyarországon - Trekhunt. Nem messze a vízeséstől találunk egy hírhedt bakonyi betyárról elnevezett, Savanyú Jóska-barlangot. A közelben a Vadalmás- vagy Szerelem forrás mellett piknikezhetünk. 8. Lillafüredi vízesés - Bükk Távolság Budapesttől: 200 kilométer Miskolchoz tartozó Lillafüreden található Magyarország legmagasabb vízzuhataga. Maradandó élményt nyújt a gyerekekkel is könnyen teljesíthető útvonal.
A közelben pedig még több látnivaló vár, például a Rózsika-forrás, vagy a Solymári-vár, amelyek egyaránt megérnek egy kirándulást. Kövesd a cikkeit a Google Hírek-ben is!
A vízesés a természet egyik legcsodásabb alkotása. Van valami varázslatos abban, ahogyan a több tonna víz lezuhan a sziklákról és beleömlik az alatta futó folyóba. A világon számtalan gyönyörű vízesés van, de listákon most a 10 legszebbet gyűjtöttük össze. 10 Jog-vízesés A Sharavathi-folyó által létrehozott Jog-vízesés 253 m-es magasságból zuhan alá, ezzel India legmagasabb vízesése. Az esős évszak előtt a Jog- vízesés majdhogynem felismerhetetlen, mivel csak néhány vékony vízfolyás folydogál le a sziklákról. A monszun idején azonban a vízesés életre kel és magasság, valamint hangerő tekintetében még a guyanai Kaieteur- vízesésen is túltesz. 9 Huangguoshu A 77, 8 m magas és 101 m széles Huangguoshu Ázsia egyik legnagyobb vízesése. A környéken található 18 vízesésből álló rendszer része. A 134 m hosszú természetes barlangképzdőmény a Huangguoshu mögött lehetőséget ad a látogatóknak, hogy a lehető legközelebbről figyeljék meg a vízesést, sőt akár meg is érinthetik a vizet. 8 Gullfoss A Gullfoss (Arany vízesés) egy varázslatos, 32 m magas, kettős vízesés a Fehér (Hvítá)-folyón.