QRT7A kód Interaktív KRESZ könyv motorkerékpár-vezetők részére Teszt kérdések: Szerkezeti ismeretek 1. Mi a futómű feladata? a) A jármű és a talaj közötti kapcsolat tartása. b) A kerék rugózásának lehetővé tétele. 2. Általában milyen motorokat építenek be a motorkerékpárokba? a) 2 ütemű motorokat. b) 4 ütemű motorokat. c) 2 és 4 ütemű motorokat egyaránt. 3. A motorolaj nyomását jelző lámpa milyen színű? a) Piros. b) Kék. c) Zöld. 4. Mennyi a folyadékhűtéses motorok üzemi hőmérsékelte? a) 50-70°C. b) 85-95°C. c) 100-110°C. 5. A kétütemű motorok kenéséhez milyen olajok használhatók? a) Olyan speciális olajok, melyek jól elkeverednek a benzinnel. b) Gépkocsi motorjához használatos motorolajok. c) Hajtóművekhez használatos olajok. A gépkocsi biztonsági berendezéseinek napi első elindulás előtti ellenőrzése | doksi.net. 6. A motorban az olajszint csökkenése esetén a hiány mivel pótolható? a) Ugyanolyan olajjal, amilyen a motorban van. b) Bármilyen motorolajjal. c) Csak jobb minőségűvel pótolható. 7. Milyen időközönként szükséges a világítás és fényjelző berendezéseket ellenőrizni?
10-20 km megtétele után a kerékcsavarok leellenőrzése (tudok-e húzni rajta) 13. Dísztárcsa, porvédő fel 14. A defektes kerék megjavíttatása 9. Állítsa fel az elakadásjelző háromszöget Műszaki meghibásodás esetén lakott területen kívül kötelező, lakott területen belül célszerű a használata. Rossz látási viszonyok esetén (hóesés, köd) célszerű a vészvillogó egyidejű használata is. Olyan távolságra kell felállítani, hogy az észlelésétől számítva vészfékezés nélkül meg lehessen állni. (féktávolságon kívülre) Szabványosnak, sérülésmentesnek és összeállíthatónak kell lennie. 10. Mutassa meg elsősegélynyújtó felszerelést és a tartalékizzókat, biztosítókat Az elsősegélynyújtó felszerelés szabványos, feltöltött legyen. (ha felbontottuk, pótolni kell) Az izzókészlet: minden típusú izzóból és biztosítóból 1-1 db legyen benne. -4-
A hitelfelvételnek gyakran a kamat nem az egyetlen költsége, ezért nagyon fontos a teljes körű tájékozódás a hitel felvétele előtt. A hitelintézetek a törvény előírásai alapján kötelesek THM (Teljes Hiteldíj Mutató) pontos feltüntetésére, ami a költségek teljes körű számbavételét jelenti, és így összehasonlíthatóvá teszi a különböző szolgáltatók hiteleit. A gazdasági szereplők forrásigénye lehet átmeneti, ilyenkor rövidtávon van szükségük forrásbevonásra, amely likviditási problémákból fakad. Lehet viszont hosszú távon is szükségük forrásbevonásra. Az előbbi esetben a pénzpiacon jelennek meg, ahol 1 évnél rövidebb időre keresnek forrást maguknak, míg a hosszú távú finanszírozási igényeiket a tőkepiac közvetítésével tudják biztosítani. A tőkepiacon kötvénykibocsátás teszi lehetővé a pótlólagos forrásbevonást, ami azt jelenti, hogy a kötvény megvásárlója kölcsönadja pénzét a kötvény kibocsátójának. A kötvény tehát hitelviszonyt testesít meg, ezért hitelpapírnak is szokás nevezni. A hitelpapírok lejárata is különböző lehet, általában a szerint különböztetik meg őket, hogy 1 évnél rövidebb, vagy hosszabb a futamidejük.
Hitelfelvétel A hitel felvétele gondos tájékozódást igényel a hitel felvevőjétől. Tájékozódnia kell a hitel teljes körű költségeinek tekintetében, és össze kell hasonlítani a különböző pénzintézetek ajánlatát, hogy a legkedvezőbb igénybevételére kerülhessen sor. Nagyon fontos a kockázatok mérlegelése, hiszen a jövőre nézve a jelen várakozásaiból kiindulva vállal kötelezettséget tartozásaiért, ugyanakkor, ha a jövőben megváltozik jövedelemtermelő képessége, akkor is helyt kell állnia tartozásaiért. A kockázatok egyike a kamatkockázat, ami abban az esetben, ha változó kamatról van szó, és ha emelkedik, akkor növeli az adós terheit. A másik jelentős kockázati tényező a deviza alapú hitelekre vonatkozik, amikor a hazai fizetőeszköz gyengülése (árfolyamának emelkedése) növeli a törlesztő részletet, így jelentős, a tervezetthez képest többletterheket ró az adósra. A hitel felvétele önmagában tehát nem rossz, vagy negatív cselekedet, viszont kockázattal jár, ezért gondos mérlegelést igényel.
Sok hitelfelvevőből sok lett problémás adós A program hiányosságai korábban is evidensek voltak, azonban a Covid-19 világjárvánnyal és annak következményi nyomán váltak fájdalmasan láthatóvá. Ennek következményeként ugyanis számos fejlődő ország gazdasági helyzete jelentősen romlott és egyre többen keresnek valamilyen kiutat egyre durvább adósságterhei alól. Nem meglepő, hogy a G7 országok a múlt héten kifejezetten Kínának címezték kérésüket, amikor arra szólították fel a hitelezőket, hogy segítsenek a bajba került országoknak. A világ legszegényebb országinak 2022-ben mintegy 35 milliárd dollárt kellene kifizetniük adósságtörlesztés vagy kamatfizetés címén, s a Világbank adatai szerint ennek az összegnek mintegy 40 százalékának Kínához kellene befolynia - írja az összefoglaló. Azonban az elemzők szerint az IMF és a Világbank elképzelése, amely a hitelezők azonos mértékű szerepvállalását célozza egyes országok adósságterheinek csökkentése során, könnyen összeütközésbe kerülhet Kínával, s ez a teljes folyamatot komoly kihívások elé állíthatja.
De amennyiben ezt akarja, és a hitelszerződésben rögzített feltételek teljesülnek, akkor kölcsönszerződés köthető vagy egyéb hitelművelet végezhető a hitelkeret erejéig. Az adós tehát nem automatikusan, és nem is feltétlenül jut pénzhez a hitelszerződés nyomán (akár azért nem, mert végül nem lesz szüksége rá, vagy azért nem, mert bizonyos szerződéses feltételek nem teljesülnek), azonban az a hitelkeret erejéig biztosítja a kölcsön lehetőségét. A kölcsön A kölcsön esetében a kölcsönszerződésben meghatározottak alapján a hitelező egy adott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszeg későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Azaz a kölcsön esetében beszélhetünk arról, hogy a pénzt az adósnak átadják, rendelkezésére bocsátják. Hétköznapi értelemben leginkább erről a fogalomról van szó akkor is, amikor hitelként hivatkozunk rá. Tehát: amikor a pénzt megkapjuk későbbi visszafizetés kötelezettségével (akár banktól, akár például egy magánszemélytől), akkor kölcsönt kapunk, és nem hitelt.
Az állam bevételeinek és kiadásainak viszonya határozza meg, hogy szüksége van-e pótlólagos finanszírozási forrásokra. Abban az esetben, amikor az állam többet költ, mint amennyi bevétele befolyik az adókból, akkor a költségvetés deficitet (hiányt) mutat, ilyenkor a hiány fedezetét meg kell teremtenie. A hiány fedezetére fel lehet venni hitelt a bankoktól. A hitelfelvétel mellett állampapír kibocsátás is szóba jöhet, amikor a lakosság, vállalatok, vagy akár külföldi szereplők megtakarításainak mozgósítását, felhasználását jelenti. Az állampapírok két fő típusát lejárati idő szerint különböztetjük meg: • az egyéves, vagy annál rövidebb futamidejű állampapírok a kincstárjegyek, • az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok az államkötvények. A hitelkamat Gyakran előfordul, hogy egy magánszemély, egy vállalat vagy az állam a rendelkezésére álló összegen felül pénzhez akar jutni, ezt megteheti, hitel felvételével. A kölcsönvett pénznek természetesen "ára van", a kölcsönért fizetendő ár a kamat vagy kamatláb (ha százalékos formában fejezzük ki).
Szabályozzák újra, modernizálják a jogállását a lakásszövetkezeteknek és a társasházi tulajdonosi közösségek működésének. Öt éves építményadó-mentességet javasolnak az új építésű lakóingatlanokra. Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására újabb innovációs pályázat kiírását szorgalmazzák. Végezetül javasolják a lakossági megrendelőknek az elvégzendő feladatokra vonatkozó írásos megállapodás, a vállalkozókkal való szerződés megkötését.