Az István öcsémhez keletkezési körülményei 1844 tavasza és nyara fordulat volt a költő életében, valódi életformaváltást hozott ez az időszak. 1844 februárjában, miután egy zord telet vészelt át Debrecenben, fakózöld versesfüzetével a tarisznyájában Petőfi felgyalogolt Pestre, és felkereste Vörösmarty Mihályt, a kor legnagyobb irodalmi tekintélyét. Vörösmarty átolvasta verseit, és támogatásával Petőfi segédszerkesztői álláshoz jutott a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlapnál. Mikszáth Kálmán: Tímár Zsófi özvegysége - diakszogalanta.qwqw.hu. Vörösmarty ajánlására 1844. március 27-én a Nemzeti Kör is döntést hozott Petőfi verseinek kiadásáról. Ez óriási változást idézett elő a költő életében. Így ír a sorsfordító pesti eseményekről az Úti levelek ben Kerényi Frigyesnek: "Oh az én életem dúsgazdag volt a sanyarúságban, s ha most boldog vagyok, megérdemlem. Hat esztendeig voltam istentül, embertül elhagyott földönfutó; hat esztendeig volt két sötét árnyékom: a nyomor és a lelki fájdalom… és mikor? ifjuságom kezdetében, az élet legszebb szakában, mely csupán az örömeknek van teremtve, tizenhatodik esztendőmtől a huszonkettedikig.
Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú, és gyámolítsad őt. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd! Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom; De megmutatná a nagy veszteség: Ha elszólítná tőlünk őt az ég… E néhány sorral érd be most, öcsém. Én a vidámság hangját keresém, És akaratlan ilyen fekete Lett gondolatjaimnak menete; S ha még tovább fonnám e fonalat, Szivem repedne a nagy kín alatt. Más levelem majd több lesz és vidám.
Petőfi Sándor Durva zsarnok, jégszivű tél, Készülj... készülj, a halálra! Jármodat megunta a föld, És ledobja valahára; Szabadság lesz! ím, az ég is Ideszegődött a földhöz, Fegyvertárából, a napbul, Tűznyilakkal rád lövöldöz. Meg fogsz halni, vad, bitor tél! Addig él csak minden zsarnok, Míg magok alattvalói Szabadságot nem akarnak; Hogyha egyszer a raboknak Akaratja ki van mondva, Összeomlik börtön és lánc, S elenyészik híre-hamva. Harcolj, harcolj, föld, a téllel, Ne félj, megbirod, levágod, S szabadságodat kivívod, Tavasz a te szabadságod. Eljön, eljön a szép tavasz, S hoz virágokat kebledre, És szivárványt diadalmi Koszorúnak a fejedre! Nézd, amelynek rabja voltál, A tél maga érzi vesztét, Dúlt arcán megtört szemébül Sűrü könnyek omlanak szét. Hah, ki eddig csupa jég volt, Most hogy olvad, mily gyáván hal!... Nem csoda, hiszen testvér a Gyávaság a zsarnoksággal. Pest, 1848. február Írd meg a véleményed Petőfi Sándor A TÉL HALÁLA című verséről!
91. oldal umrekka >! 2013. március 22., 11:13 S amit elképzelhetetlennek tartanak a mai gondolkodásban, az korlátot szab mindazon képtelenség felismerésének, amit a kozmosz rejteget előlünk. 12. oldal, 1. fejezet (Háttér, 1990) nodael >! 2019. október 11., 08:50 Az űrkutatás rohamos fejlődésének ismeretében már nem lehet elfogadni azt a kifogást, hogy "soha nem lesz lehetséges a csillagközi utazás". A ma fiatal generációja ezt a "lehetetlenséget" a jövőben már realitásként fogja megélni! 108. október 9., 12:28 Ebből az elméletből az is következik, hogy az idegen űrhajósok mélyhűtötték az ókor vezető személyiségeit – ahogy a legendák mondják: mesterséges álomba helyezték őket –, későbbi látogatásaik alkalmával aztán kiszedték a fiókból, felélesztették őket, és beszélgettek velük. 82. október 11., 08:54 Ha ennek az elképzelésnek csak egy leheletnyi realitása van, akkor megtaláltuk az óriásokat, akik a csillagokból jöttek, akik hatalmas kőtömböket tudtak megmozgatni, akik az embereket az itt még ismeretlen művészetekre oktatták, és akik végül kihaltak… 119. október 11., 08:57 Itt befejeződött a beszélgetés a nagyon elfoglalt tudóssal.
A 2000. év küszöbén mindannyiunk számára érdemes elgondolkodni azon, hogy melyik térfélen is küzdünk. Lehet persze még halogatni a dolgot – sokak szerint a következő évszázad amúgy is csak 2001-gyel kezdődik. Ám az általunk használt naptár igencsak mesterséges és szubjektív mérce. Nem árt tudni, hogy ezer évvel ezelőtt a Föld lakosságának nagyobb része mit sem törődött az akkori "nyugati világban" érvényes időszámítással. S ezer év múlva – amikor az emberiség többsége már feltehetően nem is ezen a bolygón fog élni – nyilván meglehetősen ósdi fogalomként kezelik majd a földi évet. Ne szaladjunk azonban előre mindjárt ezer évet! Már a következő száz év fejleményeit is elég nehéz feladat előrevetíteni, a kép egyelőre ugrál és homályos, mintha csak Neil Armstrong első lépéseit látnánk a Holdon. Amiért mégis érdemesnek tartjuk lejátszani ezt a filmet: ha szembenézünk a jövő lehetséges változataival, s végiggondoljuk az azokból levonható következtetéseket, akkor felkészültebben várhatjuk a majd valóban lezajló folyamatokat.
Sokaknak valószínűleg ismeretlenül cseng a Vadas Máté (rajz), Torjai Ádám (forgató) páros neve, nem is véletlenül, hiszen munkáik nyomtatásban még nem jelentek meg. A kiállítás éppen ezért nyújthat megfelelő alkalmat a képregénykedvelőknek arra, hogy bepillanthasson egy tehetséges és kitartó alkotópáros munkájába. Ehhez azonban Szegedre kell utazni, így készítettünk néhány fotót a kiállítás anyagából. Témáik rendszerint a hazai történelem és sci-fi témáiból kerülnek ki, erre utal a kiállítás címe, A jövő emlékei, is. Helyszín: Tömörkény István Művelődési Ház, Szőreg Szeged-Szőreg, Magyar u. 14. A kiállítás 2010. április 30-ig tekinthető meg 10 és 18 óra között. Az alkotókról és munkájukról egy 2005-ös cikk megtalálható sajtóarchívumunkban.
Az AXN lepipálta a nagyokat Tévé 2009. 11. 17, 18:05 A szeptember végi, amerikai FlashForward-premier után, kevesebb, mint két hónap telt el, és már a magyar nézők is láthatták a szinkronizált A jövő emlékei-t. Az AXN gyorsan behozta a sikersorozatot, melynek első része jó tempót, látványos megoldásokat és számos rejtélyt hozott: csak az a kérdés, egy évadnál van-e több egy ilyen sci-fiben. címkék: tévésorozat Lost sci-fi A jövő emlékei (sorozat) AXN Címkefelhő »
S az sem kizárt, hogy a csapatmunkában történő vállalatvezetéssel való kísérletezgetések után a fej nélkül működő cégeknél rájönnek: semmi más nem hiányzik nekik, csak egy erős kezű főnök. Lehetséges, hogy egészében véve is vissza kell majd venni valamennyit a jövővel kapcsolatos – alapvetően derűlátó – várakozásokból. Ian Pearson, a BT Laboratories jövőkutatója, aki úgy általában lelkesen propagálja a műszaki haladást, veszélyeket is lát a high tech eszközök túlburjánzásában. Szerinte olyan világ előtt állunk, amelyben például az embereknek telefonálás közben fel kell majd bosszantaniuk beszélgetőpartnerüket, mert egyébként nem tudják eldönteni, hogy nem egy robot van-e a vonal túlsó végén. "A hűtőszekrény nyitását időkapcsolós zár szabályozza majd – olvasható Pearsontól a brit telefontársaság weblapján -, s kamera rögzíti, hogy mit veszünk ki belőle. Ha esetleg valamilyen túl nagy kalóriatartalmú ételt, akkor a mikrohullámú sütő megtagadja annak elkészítését. Az intelligens konyha emberek feletti uralma komoly társadalmi problémának ígérkezik".
Ezek a nanoboxok – amint azt 21 víziónk egyikében leírjuk – gyökeresen átalakítják majd az ipari termelésről alkotott elképzelésünket. De szó esik majd az alábbiakban olyan számítógépekről is, amelyek a kvantumelméletet és a kockadobást elegyítve végzik el a kívánt műveleteket. Vagy tekintsük a következő dilemmát: érdemes-e beleverni a matematikát gyermekeink ez ellen tiltakozó agyába, amikor legkésőbb 20 éven belül olyan beültetett csipekkel lesznek "felszerelve", amelyek segítségével Stephen Hawking tudásának sokszorosát nyújtják majd – persze az is lehet, hogy mindez egy tabletta lenyelésével is produkálható lesz. Az összeállításunkban szereplő gondolatszülemények nem mindegyikére mondható el, hogy nagy valószínűséggel meg is valósulnak. Lehet, hogy sosem lesz 2000 ország a Földön, ahogyan arról a Nemzeti eszme című fejezetben írunk. Talán a középiskolák rendszere sem sorvad el. Alakulhatnak úgy is a dolgok, hogy a jövőben is csak a nagy közüzemi szolgáltatóktól vehetünk vizet, gázt, áramot.
Előszó 5 Bevezetés 7 L fejezet 9 Léteznek-e emberhez hasonló élőlények a kozmoszban? — Lehetséges-e élet oxigén nélkül? — Van-e élet halálos környezetben? II. fejezet 15 Fantasztikus utazás az űrben — "Istenek" jönnek látogatóba — Nyomok, amelyek nem tűnnek el IIL fejezet 21 11 000 éves térkép? — Történelem előtti repülőterek? — Az "istenek" leszállóhelyei? — A Föld legrégibb városa — Mitől olvad meg a kő? — Amikor jön az özönvíz — A sumerok mitológiája — Csontok, amelyek nem majmoktól származnak! — Mindegyik régi rajzoló ugyanazt a sablont hasz- nálta? IV. fejezet 39 A Bibliának biztosan igaza van — Függ-e Isten az időtől? — Mózes frigylá- dája elektromos töltésű volt — Az "istenek" többcélú járműve a sivatagi homokban — Az előre eltervezett özönvíz — Miért követeltek az "istenek" bizonyos fajta fémeket? V. fejezet 49 Az "istenek" szívesen szeretkeztek emberekkel — Újabb közlekedési esz- közök további szemléje — Adatok a gyorsulásról — Egy űrhajóba való bepillantásról szóló első tudósítás — Túlélő mesél az özönvízről — Mi az igazság?