2022. 04:34 Sziasztok Úgy döntöttünk elválunk de van 50-50%-os ingatlanunk. Anya maradna a házban a gyerekekkel egyelőre, apa megtartaná a váláskor az ingatlan felét mivel eladni nem akarjuk, anya pedig nem tudja kifizetni a felét. El lehet így válni? A megállapodásba belefoglalnánk pl hogy ha bármelyik fél el akarja adni a házat a jövőben akkor jelzi és akkor kötelesek közösen eladni és kifizetni a vételár felét a másiknak. Köszi 2022. 01. 11:55 Van. bjack 2022. A NATO védelmének legnagyobb átalakítása jön a hidegháború óta - hirekma.hu. 10:54 A tanácsotokat szeretném kérni. Házassági bontóper folyamatban, vagyonjogi per (még) nincs. Közösen felvett hitelünk van (én vagyok az adós, ő az adóstárs), aminek a havi törlesztőjét csak tőlem vonja a bank, feleségem az elmúlt 10 hónapban (a vagyonközösség megszűnése óta) nem fizetett bele egy fillért sem, annak ellenére, hogy erre többször kértem, szóban és írásban is. Ha indítanék egy közjegyző általi fizetési meghagyást az eddig általam kifizetett hiteltörlesztések felére, akkor van-e értelme neki esetleg ellentmondani (amitől az fmh polgári perré alakulna)?
(illetve pl. a gyermektartásdíj érvényesítésére indított per esetén a jogosult lakóhelye is illetékes) 2022. 03. 18:38 Köszönöm szépen a válaszát! Sajnos nem lettem boldog, hogy ilyet tehet valaki. Még egy utolsó kérdésem lenne, hogy miért van az, hogy, alperesként egy másik városban tárgyalják az egész ügyet? Úgy hallottam, hogy az én lakóhelyemen, illetve kislányom lakóhelyén lévő bíróság az eljáró. Nem egy teljesen idegen járásbíróság. Köszönöm szépen a választ! Üdv József 2022. 06:13 Jozsef, Hivatkozni bármire lehet. A Ptk. XVII. - XVIII. fejezete szabályozza a a szülői felügyelet, és a gyerek gondozásának szabályait. Főszabály szerint közösen kell nevelnetek, és például pont az iskola megválasztása kifejezetten közös megállapodás kell legyen, még elvált szülők esetén is, ahol az egyik fél nem gyakorolja egyébként a szülői felügyeleti jogokat. Aztán hogy ezzel mire mész, ne legyen sok illúziód. 2022. 02. 16:24 Szép napot kívánok! Olyan kérdésem lenne, hogy van e olyan jogszabály, vagy igazságszolgáltatás, akármi bármi amire hivatkozhatok?
11. 12:57 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Megjelent a 20/2021. (I. 28. ) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabérről (minimálbér) és a garantált bérminimumról. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra 2021. február 1-jétől. A Kormány 20/2021. rendeletea kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításárólA Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 167 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 38 490 forint, napibér alkalmazása esetén 7700 forint, órabér alkalmazása esetén 963 forint.
5. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30. rendelet. Forrás: Magyar Közlöny
Kötelező legkisebb munkar 2019 de Kötelező legkisebb munkar 2019 en Vissza a teljes oldalra Ellátás folyósítása mellett folytatott keresőtevékenység Rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás folyósítása mellett is végezhető keresőtevékenység. Mindkét ellátás típusra ugyanaz a keresetkorlát vonatkozik. Főszabályként az ellátás folyósítása mellett folytatott keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér [1] 150%-át (a minimálbér 2020-ban: 161. 000 Ft, melynek 150%-a 241. 500 Ft). A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében a megszüntetési korlát nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum [2] 150 százaléka (a garantált bérminimum 2020-ban: 210. 600 Ft, melynek 150%-a 315. 900 Ft). Minimálbér alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér 2020. évre megállapított kötelező legkisebb havi összegét kell érteni, mely 161. 000 Ft. Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át, azt haladéktalanul be kell jelenteni a rehabilitációs hatóság – azon belül is a foglalkozási rehabilitációs ügyintéző – felé.
92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékbenkell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő eseténa) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegévelkell figyelembe venni. 3. § (1) Ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. 4. § E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat, c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegétis érteni kell.