Szól a kakas már... - Berkesi András Egy elbeszélést, egy kisregényt és egy regényt fűz össze ebben a kötetben a műfaji hasonlóság: mindhárom az "izgalmas olvasmány" kategóriájába tartozik, amelynek ma hazánkban vitathatatlanul Berkesi András az egyik legjobb művelője. Azt talán mondani sem kell - tudják az olvasók -, hogy Berkesitől távol áll az öncélú izgalomkeltés. Minden írásában politizál; a szereplők politikai tevékenységének konspiratív, illegális jellege adja természetes módon az izgalom "keretét". Aligha volna ildomos még csak célzás formájában is utalni az ilyen műfajú történetek szükségképpen rejtvényszerű cselekményére, s különösképpen nem a végkifejlettel adódó "megoldásra" - s e követelmény ellen még akkor sem vétünk, ha tudtára adjuk az olvasónak, hogy a "Szól a kakas már... " hőseivel találkozhatott színpadon is, a "Viszontlátásra, Harangvirág" című játék megtekintésekor. A regény - amely egyébként korábban íródott, mint a színmű - igencsak más, mint a színpadi változat, sok-sok újat ad hozzá képest.
A kállói cádik dala, "a XVI. századbeli virágénekekre emlékeztető versét a csodarabbinak" nyomtatott formában, az egyik első alkalommal 1893-ban a Budapesti Hirlap ban jelenhetett meg az alábbi szöveggel: "Szól a kakas már Majd meg virrad már Zöld erdőben sík mezőben Sétál egy madár. * Micsoda madár? Sárga a lába Kék a szárnya Engem oda vár. Várj rózsám várj El is megyek már Ha az Isten neked rendelt Tied leszek már! " A dal eredetével és lehetséges értelmezéseivel zsidó körökben először Pásztor Mihály (1876–1944) foglalkozott 1902-ben egy debreceni felolvasóesten, az előadást aztán az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) 1903-as évkönyvében is közölték. Pásztor a rebbe nótájának szövegét a következőképp jegyezte le: "Szól a kakas már, Majd megvirrad már Zöld erdőben, zöld mezőben Micsoda madár?! Arany szája, arany lába… Várj madár, várj! Várj madár várj! Ha az Isten neked rendelt, Tied leszek már. " Külön érdekesség, hogy 1925 nyarán, a szélsőjobboldali újságíró, Milotay István (1883–1963) által szerkesztett Magyarság című napilap vasárnapi mellékletében is megtaláljuk a Szól a kakas már t kottával együtt – méghozzá, mint az új rovat első énekét.
Oj, de micsoda madár, Micsoda madár? Sárga lába, kék a szárnya, Engem oda vár tovább a dalszöveghez 22251 Bodó Band: Kállai kettős 1. Felülről fúj az őszi szél, Zörög a fán a falevél. Ugyan babám, hová lettél? Már két este el nem jöttél. Már két este el nem jöttél, Talán a verembe estél? Nem est 17589 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
A nyári bulikhoz, legyen az fesztivál vagy tábortűz körül egy egyszálgitáros leülős összejövetel, a zenekar új EP-je a gyújtós. A lemez egyik új dala Cegléd nyári rendezvényének a himnusza, amelyhez a klip a fesztivál legjobb pillanataiból készült. Nézd meg itt a New Level Empire összes dalszövegét. Az Áthajózhatnánk a balatoni hajózás hivatalos dala lett "Nagyon örültünk a BAHART felkérésének, hiszen erős szálak kötnek minket a Balatonhoz. Minden évben nyáron Balatonkenesén van a csapatépítőnk a telkünkön, amit általában egy közeli fellépéshez időzítünk. Ilyenkor eltöltünk egy kis időt felhőtlenül, mindenféle kötelezettség nélkül együtt. Bográcsozunk, dumálunk, és persze fürdünk, hajózunk. " – meséli DJ Newl, a zenekar dobosa, aki gyerekkorától kezdve a nyár nagy részét a Balatonon tölti. A New Level Empire új EP-jén helyet kap két korábbi dal is A Visszatérek, valamint a Látható akusztikus, csendes, minimalista feldolgozása, amelyek azért is különlegesek, mert a zenekar koncertjein ritkán hallhatóak.
Majdnem engedek a csábításnak, mikor rádöbbenek, hogy a zene a torkából szól. De a szája csukva van. És mit ne mondjak, a hang sem éppen emberi. Teljes erőből a földre teperem. Izmos, fehér lábaival pont úgy kulcsol, mint együttléteink alatt. Lefogom. Nyelvet ölt rám, jobban mondva azt, ami már nem nyelv, hanem egy óriási tücsök. Menekülnék, de nem ereszt, smárolni akar. Elborzadva nyúlok a késért. Csak a nyelvét akarom kivágni, ha néma marad is, attól még a kedvesem. Legalábbis szeretném elhinni, hogy még ő az. Földhöz verem a fejét, hogy elkábuljon, és tehessem a dolgom. Eszméletét veszti. Tátott szájából kilóg a tücsök. Rágóit csattogtatja, lábaival kapálódzik. Véresre harap–karmol, mire sikerül tőből kimetszenem. Hatalmas tócsa rovarnedv és emberi vér áztatja ruhámat. Tű, cérna nincs összevarrni a sebet, csak Adél mellére borulva bőgök, egészen addig, míg merev nem lesz a teste. – Megöltem a szerelmemet! Megöltem!!! – ordítom a falu csendjébe. Egy kakas kukorékol valahol. Neki van tyúkocskája.
Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb űrtávcső adatait. A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon "kozmikuspor-gyárak"-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak. Eibach ültető rugó - Szeged, Csongrád. "A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget" – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.
A kutató szerint a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga. Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Szakértők szerint a szegedi távfűtési rendszer átalakítása követendő példa lehet azon uniós államok és geotermikus energiakinccsel rendelkező városok számára, amelyek éppen azon igyekeznek, hogy függetlenítsék magukat az orosz gáztól, amely egyre bizonytalanabbá vált az ukrajnai háború miatt. A geotermikus energia megújuló, itt van helyben és elérhető, hát akkor miért ne hasznosítanánk? – mondta Medgyes Tamás geológus az AFP helyszíni tudósításában. A 160 ezres lakosú Szeged egyike annak a 12 magyar városnak, ahol már részben használnak geotermikus energiát, azonban volumenében mindenképpen ez lesz a legnagyobb, ha jövőre átadják, mert 27 ezer lakást fognak ezzel fűteni, és 400 nem lakossági fogyasztót. A fűtéshez 27 termálforrás és 16 hőerőmű fogja nyomni a 250 kilométer hosszú vezetékrendszeren a geotermikus energiával melegített vizet. Simson Star Eladó - Szeged, Csongrád. A követendő példa Érdekes módon a szegedi távfűtési rendszert eredetileg gázalapú fűtésre tervezték. Nem véletlen, hogy Magyarország kőolajigényének 65, míg földgázszükségletének mintegy 80 százalékát Oroszországból szerzi be.