Az asztma az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés, amelyet sokan kezdetben összetévesztenek az allergiával. Azonban érdemes a tünetekkel minél előbb szakorvoshoz fordulni, hogy ne váljanak azok sokkal súlyosabbá. Kialakulása Az asztma kialakulása a legtöbb esetben valamilyen allergiából indul. Így főleg az allergiások között találhatunk asztmásokat és jellemzően fiatal korban alakulnak ki a tünetek. A legtöbb asztmás főleg a porra, a pollenre, illetve az állatszőrökre allergiás. Ezért általában nagyon sokan nem is tudják, hogy a nehéz légzés vagy a fulladás érzése, nem csak a levegőben szálló portól van, hanem már asztmás tünetek állnak a háttérben. Az asztmás tünetek legfőbb oka a tüdőbe vezető légutak gyulladása, ami miatt beszűkülnek a légutak és ezért válik nehézzé a légzés, illetve ezért alakul ki a fulladás érzése is. Tünetek Az asztma legjellemzőbb tünetei közé tartoznak: légszomj, köhögés kilégzéskor sípoló hang mellkasi fájdalom Amíg az asztma kezdeti stádiumban van, addig ezek a tünetek nem jelentkeznek folyamatosan.
A kutatások szerint ebben szerepet játszik például az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, de a gyermekkori túlsúly és a túlzott tisztaság csecsemő- és kisgyermekkorban is növeli az asztma kialakulásának kockázatát. A cikk az ajánló után folytatódik Allergiagyanús tünetek Tüsszögés? Ingerköhögés? Orrdugulás? Ödéma? A szervezetben megnövekedett IgE (immunglobulin E) szintet sokféle tünet jelezheti. Gyorstesztünk segít eldönteni, hogy visszatérő panaszaidat allergia, vagy valamilyen vírus, fertőzés okozza-e. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció A felnőttkori asztma megjelenésénél felértékelődik a környezeti tényezők szerepe. A betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolja az egyén életmódja és körülményei. Kiváltó tényező lehet például az aktív és passzív dohányzás és a túlsúly is. Ha valaki allergiás, 30% az esélye, hogy a szénanáthás tünetek mellett asztmája is kialakul. A foglalkozás szerepe is meghatározó: a szennyezett, füstös, poros levegő belélegzése növeli az asztma kockázatát.
Az asztma nem gyógyítható, de jól kezelhető krónikus légúti betegség, és bármilyen életkorban kialakulhat, akár felnőttkorban is jelentkezhet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy milyen tünetekre érdemes odafigyelni. Milyen tüneteket okoz az asztma? Köhögés, általában rohamokban, kilégzési sípolás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban. Kinél magasabb az asztma kockázata? Habár kisgyermekkorban főként fiúk körében gyakori az asztma, a serdülőkor környékére már azonos a kockázat, a lányok körében is hasonlóan gyakori az asztma előfordulása. Családi halmozódás esetén gyakoribb az asztma megjelenése, a hajlam tehát öröklődik. Azonban lehet valaki elsőként is asztmás a családban éppúgy, ahogy az elvileg magas kockázatú - több asztmás családtaggal is rendelkező - személyt is elkerülheti a betegség. Ebben fontos szerepet játszanak a környezeti és egyéb tényezők is. A környezeti tényezők képesek akár azt is befolyásolni, hogy az öröklött hajlamból kialakul-e a betegség, vagy sem.
Az asztma kialakulása visszavezethető a környezeti és genetikai körülmények együttesének hatására. Az asztma kialakulása a gyermekek körében jellemző a legnagyobb arányban, gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében, de az esetek többségében felnőtt korban is megmarad. Az asztma kialakulását számos tényező segítheti elő, ezek közül a következők számítanak a leggyakoribbnak. Asztma kiváltó tényezői: allergének jelenléte (például pollenek, állatszőr vagy gomba), csótány és poratka, vegyi anyagok (illatosított termékek, kozmetikumok, tisztítószerek), élelmiszerekhez adott tartósítószerek, légszennyeződés, füst, hideg levegő, visszatérő légúti fertőzések és orrmelléküreg-gyulladás, túlzott fizikai terhelés, stressz, pszichés megterhelés, egyes gyógyszerek (béta blokkolók, aszpirin és egyéb nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők), reflux betegség, amely következtében a gyomor savas tartalma visszakerül a nyelőcsőbe, asztmát kiváltva.
Egy-egy rosszabb időszakot követően akár hosszabb ideig nem jelentkeznek újra a panaszok. Majd rohamszerűen ismét visszatérhetnek a panaszok, amelyet nem csak a mindennapos munka befolyásolhat, hanem az időjárás miatt is rosszabbodhatnak a tünetek. Kezelése Az asztma kezelése több módon is lehetséges. Ha az asztma hátterében allergia is van, akkor az egyik kezelési mód, hogy minél inkább kiszűrjük az allergiás panaszokat okozó dolgokat a környezetünkben. Emellett pedig mindenképpen szükség van gyógyszeres kezelésre is. Az asztmás panaszokra általában kétféle gyógyszert alkalmaznak, az egyik, amelyet folyamatosan szedni kell azért, hogy a beszűkült légutakat tágítsa. Emellett pedig általában rohamoldó gyógyszert is adnak, amely a kezdődő rohamot akadályozza meg. Az asztma kezelésében az egyik legfontosabb szempont, hogy ne felejtsük el pontosan beszedni a gyógyszert, mert könnyen visszaeshet, aki abba hagyja a kezelést. A gyógyszerek pontos használatával viszont akár teljesen el is múlhatnak az asztmás panaszok.
Amennyire lehet, kerülni kell a kontaktust a szóba jöhető allergén anyagokkal, a már fellépő allergiás tünetek kezelését pedig időben el kell kezdeni. Ha a betegség már kialakult, akkor a tüneteket kiváltó okok elkerülésére kell odafigyelni. Ennek egyik tipikus példája, amikor a nehézlégzéses rohamokat fizikai terhelés váltja ki, ilyenkor előzetes gyógyszerbevétellel tudjuk azt megelőzni. A mozgás abbahagyása semmiképpen sem javasolt, mivel az elhízáshoz és egyéb betegségek kialakulásához vezethet. Bármilyen mozgásformáról is legyen szó, igyekezzünk azt a szabadban, tiszta, friss levegőn végezni. A beteg állapotának szintén nem kedvez a dohányfüst jelenléte, ezért az ilyen környezetben való tartózkodást ugyancsak kerülni szükséges. Ha már kialakult a betegség, fel kell készülni arra, hogy a nehézlégzéses rohamok során higgadtak maradjunk, valamint – a gyógyszerek használatán túl – megfelelő légzéstechnikával reagáljunk a tünetekre. Különösen a kisebb gyermekek esetén szükséges a szülői jelenlét és megnyugtatás.
Először pszichiátriai kezelésre, majd nevelőszülőkhöz került, és később új életet kezdett, de továbblépni nem tudott. Azóta is retteg a sötétségtől, ahogy egy lámpa kihuny, a tündér ott terem, hogy beteljesítse átkát. A sötétség leple teljes film magyarul. A városból távozásával, tizenkét évvel később, gyerekkori szerelme, Kat (Emma Caulfield) felhívja, mert öccse retteg a sötéttől, nem tud aludni, és egy porcelánmaszkos fantom képét rajzolja le állandóan, az orvosok pedig nem tudják mi a baja, így Kyle segítségét kéri. A férfi visszatértének nem sokan örülnek, de a Fogtündér itt is a nyomában van. Én komolyan nem értem, miért szidják ezt a filmet, a marketingkampányára nem emlékszem, lehet, más stílusúnak volt beharangozva. A plakáton R besorolással hirdették, míg PG-13-as eredetileg, vér szinte alig van benne, más félelemkeltési eszközökkel operál, lehet, sokaknak ez nem tetszett. Ami a tündért illeti, eredetileg teljesen más koncepciójú lett volna, amit végül elvetettek, és felkérték a zseniális Stan Winstont, hogy alkossa meg a szörny kinézetét, ami igazán hátborzongatóra sikerült.
- Igen. Nem fog fájni, édes. És elkezdett haladni a nyakam felé az ajkaival. Libabőrös lettem forró leheletétől.