2022. április 28. Életének 83 évében elhunyt Novák Lászlóné (sz. : Békefi Margit), mindenki Grétije. 1939. október 14-én született Nyíregyházán, értelmiségi család első gyermekeként. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte, majd az ELTE magyar-néprajz szakán 1963-ban szerzett diplomát. Férjével, Novák Lászlóval, 1961-ben kötöttek házasságot. Egy gyermekük született. Szadára férje révén került 1966-ban. Ekkor még Veresegyházon volt állásban. 1974-ben Gödöllőre költözött a család és ebben az évben kérték fel a Szadai Székely Bertalan Általános Iskola vezetésére. Ez időben, az Ő kezdeményezésére kezdődött a szadai néprajzkincsek gyűjtése Szító Mária tanítónővel. Szakértelmével, néprajztudásával, precizitásával hozzájárult az összegyűjtött tárgyak bemutatásához és megismertetéséhez. Az első kiállítást Szadán, még a Székely Bertalan Emlékházban rendezték meg. 1980-ban Gödöllőn, majd Aszódon a közigazgatás művelődési-oktatási területén vezető beosztásban dolgozott. Innen az útja a gödöllői Montágh Imre Általános Iskola Igazgatói székébe vezetett, és innen ment nyugdíjba.
Két rangos elismerést adott át a mai napon dr. Gémesi György polgármester. Dr. Bucsyné Prém Katalint a képviselő-testület Gödöllő Városért Díjjal tüntette ki a Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola igazgatójaként végzett tevékenységéért, valamint az SNI és hátrányos helyzetű diákok nevelésében végzett kiemelkedő munkásságáért. Az elismerés augusztus 20-ai ünnepélyes átadásán Dr. Bucsyné Prém Katalin egészségügyi okok miatt nem tudott részt venni. Gémesi György most a Montágh iskolában kereste fel városunk köztiszteletben álló pedagógusát, hogy személyesen adja át számára a díjat. Szintén a mai napon vehette át a Polgármesteri Ezüstérem Gödöllőért elismerést Navarrete József "Pepe" vívóedző is, aki a GEAC kardedzőjeként hozzájárult Gémesi Csanád felkészüléséhez, és a tokiói olimpián a kardcsapat tagjaként megszerzett bronzérméhez. Navarrete József a díjat eredetileg szintén augusztus 20-án vette volna át, ám akkor a paralimpiai csapattal visszautazott Tokióba.
12. 12 - től Kesztölc község Képviselő-testülete a - vírushelyzetre tekintettel a Kesztölcön lakcímmel rendelkező Kesztölci Kiserdei Óvodába beíratott óvodások, a Kesztölcön lakcímmel rendelkező, Kincses József Általános Iskola tanulói, illetve a kesztölci lak...
2008-ban ismét szorosabb kapcsolatba került Szadával. Az új Tájház elindulásában kérték a segítségét, mint néprajzos tanácsadó. Nem sokkal később, 2009-ben felkérték a Tájház vezetésére. Szellemi tudásával nemcsak a Tájházat vezette, hanem felelős kiadója volt a Tájházi füzeteknek, sorozatszerkesztője a Szada Kincsei című köteteknek. Kutatómunkájával, tudásával, szakértelmével és alázatával maradandót alkotott Szadán. Munkája elismeréseként 2012-ben Szada Díszpolgára kitüntetésben részesült. A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2020-ban tudományos hitelességű, néprajzi értékeket őrző tevékenységéért Szablyán Péter Emlékplakettel járó elismerésben részesítette. Utolsó pillanatokig, amíg ereje engedte dolgozott. Mikor már nem tudott személyesen megjelenni, telefonon tartotta a kapcsolatot. Halálával pótolhatatlan űrt hagyott, emlékét szívünkben őrizzük. Nyugodjék békében! Galambos Gáborné
A hunokkal kapcsolatos kutatások ügyében Horváth-Lugossy Gábor elmondta: "idehaza is törekszünk a honfoglaló magyar temetők minél szélesebb körű feltárására, illetve kutatjuk a kapcsolódásokat a magyarországi V. századi hun leletanyaggal. A legígéretesebb kutatási irányt pedig a délkelet-uráli és a Kaukázus előteréből származó honfoglaló jellegű leletanyag vizsgálata rejti, hiszen a magyarok elődei ezeken a területeken éltek együtt évszázadokon át az ázsiai hunokkal. " A főigazgatót a finnugor nyelvelmélettel kapcsolatban is megkérdezték. Ezzel kapcsolatban kifejtette: "Nyelvi téren jóval nehezebb, bonyolultabb a hun–magyar kapcsolatkutatás, mint az archeogenetika, a régészet vagy a folklór eszközeivel. Itthon: A Magyarságkutató Intézet főigazgatója az Árpád-kori kiállításról: Senki nem einstandolt semmit, ez egy párbeszéd | hvg.hu. Átfogó közép-kelet-eurázsiai szótörténeti vizsgálatokkal, kínai, urál-altaji és szibériai nyelvek összevetésével azonban el lehet jutni feltételezhető hun szavakhoz. További nagy kérdés, hogy mennyi és milyen hun nyelvi szórványt rejthetnek egyes ősi kínai források. A hun és hun–magyar nyelvészeti kutatásban a sinológia megkerülhetetlen.
Ők ásták ki a föld alól az abasári nemzetségfői, majd királyi központot, és közölték az Aba Sámuel valós történelmi szerepét bemutató tényeket is, valamint a Hunyadiak származási vitáira is pontot tesznek. – Nem önszórakoztató, súlytalan szereplők vagyunk költséges, látszatra nemzetközi projektekben. Kizárólag nemzeti jelentőségű, a magyarság eredete és valós történelmi múltunk feltárása érdekében végzünk kutatásokat – hangsúlyozta Horváth-Lugossy Gábor. Hozzátette: – A három év alatt nemcsak tervekkel, hanem gyakorlati megvalósításokkal is büszkélkedhetünk. Egyértelműen megváltoztattuk az őstörténet-kutatást, tényszerűen megcáfoltunk addig érinthetetlennek gondolt dogmákat, a legkorszerűbb tudományos módszerekkel is elismerten bizonyítottuk a hun-avar-magyar folytonosságot, akárcsak azt, hogy az avarok magyar nyelven biztosan beszéltek. Horváth-lugossy gábor | 24.hu. Új alapokra helyeztük az úgynevezett honfoglalás kérdéskörét is. Nemrég bejelentették, hogy azonosítottak két, a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyt, illetve feltárták a Hunyadi-ház származását.
A minket érő gyalázkodások mutatják, hogy nem tűnt el a kommunista szellem és kiszolgálóik sem – nyilatkozta a Magyar Demokratának Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: általában olyanok támadják őket, akiknek fogalmuk sincs a munkájukról. "Egyesek az ideológiai meggyőződésük, mások az irigységük miatt ócsárolnak. " – tette hozzá. Mátyás király feltételezett csontjainak genetikai vizsgálatával kapcsolatban elmondta: ilyen jelentőségű nemzeti, történelmi kutatás nem folyt még Magyarországon. A párhuzamosan folyó kutatások közül a főigazgató kiemelte: "Az abasári Bolt-tető lelőhelyen ássák kollégáim Aba Sámuel uradalmi központját és temetkezési helyét. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója nemrég szenzációs fölfedezésre jutott, amiről hamarosan részletesen beszámolunk a nyilvánosságnak. Horváth-Lugossy Gábor lett a most megalakult Magyarságkutató Intézet vezetője | Alfahír. " Hangsúlyozta: "Az archeogenetikai eredmények abba az irányba mutatnak, hogy a honfoglaló magyarok genetikai összetételében az egyik legmarkánsabb komponens a belső-ázsiai vonal, amely feltehetően az ázsiai hunokhoz köthető. "
Sokkal nagyobb szakrális, élő hatása van Szent Lászlónak, mint azt ma gondoljuk. – Az Árpád-házi királyok származásával kapcsolatos vizsgálatok kezdetét III. Béla királyunk DNS-ének azonosítását, először Kásler Miklós professzor úr, az emberi erőforrások minisztere vetette fel, aki mellé támogatólag odaállt Erdő Péter bíboros is. Miért volt fontos a kutatás kezdetén ez az összefogás? – Hadd egészítsem ki még egy névvel a névsort. Pintér Sándor belügyminiszter úr is a kutatás támogatói között szerepel. Kásler Miklós miniszter úr a 2010-es évek első felében az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként kezdte meg a Turul-dinasztia (ismertebb nevén az Árpád-ház) genetikai kutatását. Horváth lugossy gábor alfréd. Elismertségének, hosszú évtizedes személyes, jó kapcsolatainak köszönhetően Erdő Péter bíboros úr fővédnöke lett a kutatásnak, és Pintér Sándor belügyminiszter úr adta azt a húszmillió forintos támogatást, amelyből a kutatás megvalósulhatott. Mai szemmel is így gondolom, de biztos vagyok benne, hogy később, évtizedek múltán is úgy értékeli őket az utókor, hogy ezzel a tettel beírták magukat a nemzet történelmébe.