Egy másik sorozatgyilkossal, Kenneth Bianchival, is kapcsolatba hozták az eseteket, aki Rochesterben született és a gyilkosságok ideje alatt is a városban élt, de nem találtak olyan bizonyítékot, ami kapcsolatba hozta volna a gyilkosságokkal. [2] Filmek, könyvek Szerkesztés 2008 -ban a történeten alapuló filmet mutatnak be, Eliza Dushku főszereplésével: Az ábécés gyilkos. Agatha Christie Az ABC-gyilkosságok című, 1936 -ban megjelent regényében hasonló esetet ír le. Jegyzetek Szerkesztés Fordítás Szerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben az Alphabet Killer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források Szerkesztés The Alphabet Murders (angol nyelven). Az ábécé gyilkossagok . [2005. február 22-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20. ) 'Double initial' murders remain mystery after 35 years
A sértett kovácsinas és az iszákos szakácsnő – brutális gyilkosságok a viktoriánus Angliából 2018. január 5. 15:01 A 19. századi Anglia mindennapjai bővelkedtek a meglehetősen kegyetlen gyilkosságokban. Előfordult, hogy egy vélt adósság miatt egy teljes családot agyonvertek egy kőtörő kalapáccsal, máskor pedig egy bérvita fajult odáig, hogy a szakácsnő megfojtotta az őt alkalmazó asszonyságot. Egy véres adósság Emmanuel Marshall kovácsmester egy szerény házikóban élt népes családjával (feleségével, négy gyermekükkel, édesanyjával és nővérével) a Buckinghamshire megyebeli Denham városkában. A család tagjait utoljára a közeli Uxbridge-ban rendezett vásáron látták élve 1870. május 21-én. The Alphabet Murders / Az ábécé gyilkosságok (1965) - Kritikus Tömeg. Két nappal később az Emmanuel nővérének menyasszonyi ruháját készítő szabónő felkereste a család otthonát és miután senki nem nyitott ajtót a kopogására, bepillantott az ablakon. A szeme elé táruló látvány egészen borzalmas volt. A szobát vér borította be és mindenfelé hullák hevertek. Az asszony sikoltozva rohant a városi rendőrfőnökhöz, aki belépve a házba megállapította, hogy ott hat holttest fekszik.
Holttestét két nappal később találta meg két arra bicikliző fiatal fiú, 12 mérföldre onnan, ahol utoljára látták. Holttestének megtalálása után többen is jelentették, hogy egy majdnem meztelen lányt láttak az út mentén, azon a részen, ahol később megtalálták. Wanda Walkowicz, 11 éves volt, 1973. április 2-án tűnt el. Holttestét a rákövetkező napon találták meg. Michelle Maenza, 10 éves volt, 1973. november 26-án tűnt el. Két nappal később találták meg 15 mérföldre Rochestertől. Utoljára egy gyorsétteremnél vélték látni egy férfi kocsijában, hamburgert evett. Egy másik férfi szintén Michellet vélte felismerni, mikor a leeresztett kerekű kocsi vezetőjének akart segíteni, aki nem kért belőle. Mindkét szemtanú leírása hasonló volt a férfiról. Nyomozás Szerkesztés Feltételezik a gyilkosról, hogy iskolában vagy más olyan helyen dolgozhatott, ahol hozzáférése volt az áldozatok adataihoz. Az Ackroyd-gyilkosság – Wikipédia. Több száz embert hallgattak ki az üggyel kapcsolatban, de a gyilkost sosem fogták el. Gyanúsították az első áldozat nagybátyját, Miguel Colont, aki nem sokkal a gyilkosság után hagyta el a környéket.
Az ABC-gyilkosságok (The ABC murders) Agatha Christie 1936 -ban megjelent regénye. Magyarországon először 1936 -ban jelent meg Poirot és az ABC címmel a Pallas Kiadó Félpengős regények sorozatában, Földes Jolán fordításában.
Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk – a régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat. Cikksorozatunk az ókori világ hét legmonumentálisabb alkotását övező rejtélyek nyomába ered. Antipatrosz neve keveseknek cseng ismerősen, pedig ő volt az a föníciai krónikás, aki Kr. e. 2. században lejegyezte és a "csoda" jelzővel illette a hét legismertebb ókori építményt. Bár a remekművekből mára többnyire csak romok maradtak, történetük máig él. Úgy tartják, ahhoz, hogy jelenünket megértsük, múltunkat is meg kell ismernünk. Így hát dőljünk hátra egy percre, és figyeljünk arra, amit a régi idők mesélnek nekünk. Kheopsz fáraó piramisa A legősibb világcsoda igazán egyedülálló voltáról tanúskodik, hogy ez az egyetlen építmény az ókori fő látványosságok közül, amely még ma is rendületlenül áll. Monumentalitása nemcsak méreteiben – bár nagysága is kétségkívül figyelemreméltó –, de létrehozásának módjában és az alkotást övező titkokban is megmutatkozik. Kiismerhetetlenségét mutatja, hogy még manapság is találnak rejtett hieroglifákat, eldugott folyosókat a piramisban.
Eredetileg 18 méteresnek szánták, de végül 36 méteresre építették meg. 12 évig tartott ennek a fenséges szobornak az építése, ám sajnos, 56 évvel a megépítése után, egy földrengés némileg megsemmisítette. Gízai nagy piramis A Gízai nagy piramis a 19. századig a világ legmagasabb épülete volt. A 146, 7 méter szerkezetet i. e. 2590 és 2540 között kezdték el építeni 100 000 szakképzett munkás segítségével, akik a közeli városokban éltek. A csodálatos szerkezet létrehozásához 2, 3 millió kőtömböt használtak fel. Régen egyébként teljesen máshogy nézett ki, mint napjainkban. Szemiramisz függőkertje A kert az ókori világ hét csodája közé tartozott, de sajnos nem állta ki az idők próbáját. Igazság az, hogy több történetíró is leírta, hogyan nézett ki a kert, de nincs konkrét bizonyíték arra, hogy valóban létezett. Ha tényleg létezett, akkor hihetetlenül bonyolult mérnöki munka lehetett. A kert állítások szerint tele volt vízeséssel, amit II. Nabú-kudurri-uszur ( a bibliai Nabukodonozor) építtetett feleségének Amüthisz-nak.
Később a kereszténység megjelenésével az egyház azokat az építményeket nevezte csodának, melyek az üdvözüléshez vezető utat szolgálják. A 16. században heves viták kíséretében Johann B. Fischer von Erlach építész elkészítette hét, máig elismert ókori világcsoda rajzát, melyek az építmények egykori küllemét példázzák. Ezekből mára már csak a gízai nagy piramisok léteznek, az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy egyszerűen az idő múlásának estek áldozatul. Egyes csodák külsejéről csak a korból fennmaradó írásos és művészeti emlékek, valamint a későbbi régészeti eredmények alapján kaphattunk képet. Vegyük sorra a 7 világcsodát 1. A GÍZAI PIRAMISOK A lista egyetlen tagja, amely még ma is áll és megtekinthető Kheprhén, Kheopsz és Mükerinosz (ó-egyiptomi fonetikával Hafré, Hufu és Menkauré) piramisai. Kairótól 12 kilométerre, Gíza városa mellett, Mokattam-fennsíkon fekszenek. A három közül a legismertebb a Nagy Piramis, ami Kheopsz fáraójé, több mint 230 méter széles és 146 méter magas.
Lenyűgöző, minden kétséget kizáróan. A kínai nagy fal (Kína) Az ie XNUMX. században a hatalmas Qin-dinasztia kidolgozta a módját a nomád etnikai csoportok Mongóliából és Mandzsúriából származó folyamatos támadásainak megállítására. Az ötlet egy hosszú kőkígyó vázlatának felállítása volt, amely a dicsőséges Kína tökéletes védőfalaként fog működni. Több mint huszonegy évszázad alatt a keleti óriás különböző vezetői kovácsolták össze az egyik legimpozánsabb építkezést a gobi sivatag és a Koreai határ között eredményeként létrejött a Nagy Fal több mint 21. 200 XNUMX kilométer hosszú a keleti nagy kulturális ikonok egyikévé válnak. Paradicsom a fényképészet és a történelem szerelmeseinek, akik nem tudják átérezni a régi idők suttogását az őrtornyokon, amelyeket egykor engedelmes őrszemek őriztek. Machu Picchu, Peru) Végigsétálsz azon a ködös ösvényen, amelyet ismerünk Inka ösvény amelyre az alpakák kinéznek, miközben egy misztikus szellő ráz meg. És ott, a hegyek és egy Napisten között, aki továbbra is tisztelni látszik, megrajzolják azt az egyedülálló helyet.
353 és 350 között épült, Mauszólosz perzsa satrapa (királyi helytartó) és felesége számára. A halikarnasszoszi mauzóleum rekonstrukciója Forrás: Youtube A 45 méter magas síremlék pódiumon állt, tetejét egy hatalmas, a hellenisztikus kor neves szobrásza, Pütheosz által kifaragott négyesfogat szobra díszítette. A mauzóleum tetejét díszítő, Pütheosz által alkotott négyesfogat rekonstrukciója Forrás: Ancient World A monumentális építményről idősebb Plinius, a Kr. században élt és alkotott római író illetve polihisztor adott részletes leírást. A síremlék közel 16 évszázadon át fennmaradt; földrengések döntötték romba, és a 15. századra már csak az alapjai maradtak meg. Az építtető, Mauszólosz szobra, a Kr. 3. századból Forrás: Wikimedia Commons A romok maradványait brit régészek tárták fel 1852-ben. A hét csoda közül az egyik leghíresebb, az egykor Rodosz szigetén állt és világítótoronyként is funkcionált, Héliosz napistent ábrázoló hatalmas bronzszobor, a kolosszus volt. A rodoszi kolosszus a hagyomány szerint a kikötő bejáratánál állt, ám ez kevéssé valószínű Forrás: Greek Islands Secrets A 33 -35 méter magas, Kharész által alkotott monstrum megépítéséhez a korabeli feljegyzések szerint 18 tonna bronzot, és 5 tonna vasat használtak fel.