A montán bükkösök jellegzetes növénye a kárpáti sisakvirág és a pávafarkú salamonpecsét. A szubmontán bükkösök növényei pedig a szagos müge és a bükksás. A sziklai bükkösök képviselője az enyves aszat és a boldogasszony papucsa. A szurdokerdőkre jellemző a havasi turbolya, az erdei holdviola és a gímpáfrány. A mészkősziklagyep-társulás kárpát-pannóniai bennszülött faja a korai szegfű, tátrai hölgymál, a sziklai borkóró és a szártalan bábakalács. (utóbbi rajza látható a Bükki Nemzeti Park logójában is) A Bükki Nemzeti Park állatvilága A Bükkben élő endemikus faj például a Gebhardt-vakfutrinka, szubendemikus alfaj pedig a bükki szerecsenboglárka. A petényi márna a patakok ritka lakója és Kárpát-medencei endemikus hal. A montán régióban szórványosan előfordul az alpesi gőte. A békák közül legjellemzőbb itt a gyepi béka. Csupán a hegység néhány pontján előforduló pannon gyík a legértékesebb hüllő. A madarakat körülbelül 100 fészkelő faj képviseli, melyek közül lassan telepszik vissza a 70-es években eltűnt uhu.
Adatok a Bükkről A Bükki Nemzeti Park területe: 43129, 08 ha A Bükki Nemzeti Parkot 1977. 01. 01-én alapították, hazánk harmadik, de első hegyvidéki nemzeti parkja. A Bükk hegység legmélyebb barlangja immáron a Bányász barlang 275m mélységgel!!! A részletek: ITT (A Bükk-hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja 1964-2014-ig - mely az ország legmélyebb barlangja is volt egyben - a fokozottan védett István-lápai-barlang, kb. 6700 m hosszal, és 254 m mélységgel. ) Itt található az ország legmasabban nyíló barlangja is, a 932m tszf magasságban nyíló Kőrös-lyuk. Ez egy 35-40 méter hosszú barlang, első terme tetején hatalmas beszakadt kürtővel. A Bükk legmagasabb csúcsa immáron nem az Istállós-kő néven ismert Istállós-kő erőse (958, 1 m), hanem a Kettős-bérc északi orma 960, 715m-rel, amelyre a Szilvási-kő elnevezést javasolja a mérést, pontosítást végző csapat. Ez után még a dél-nyugati csúcs jön 958, 2m-rel. Csak ezek után következik a Bálvány is (956 m). A Bükk, habár az 1000m-t nem éri el, de hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, több mint 20 csúcsa emelkedik 900m fölé.
A Bükki Nemzeti Parkot 1976-banalapították, amely az Északi-középhegységben elhelyezkedő Bükk-hegység tömbjét foglalja magába. A hegység geológiai képződményei mellett az élővilága is jelentős, mivel nagy kiterjedésű, bár többnyire erdészetileg kezelt erdőségei vannak. A Bükki Nemzeti Park növényvilága A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. A védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori faj vészelte át az utolsó eljegesedést: a szirti pereszlény és a magyarföldi husáng. Alhavasi reliktum-növényei a sárga ibolya, (hazánkban csak itt található meg), a havasi ikravirág, hegyi kőtörőfű, tarka nyúlfarkfű, havasi iszalag és a korai szegfű. A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi az úgynevezett posztglacialis reliktumok, mint például a poloskavész, északi sárkányfű, amely csak itt fordul elő hazánkban. Bennszülött fajok: a Vrabélyi-estike és a meredek dolomit- és mészkősziklák gyepalkotója a magyar nyúlfarkfű.
PPT - Bükki Nemzeti Park PowerPoint Presentation, free download - ID:4071925 Download Skip this Video Loading SlideShow in 5 Seconds.. Bükki Nemzeti Park PowerPoint Presentation Bükki Nemzeti Park. Bükki Nemzeti Park (BNP). Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi- Középhegység: Bükk Területe: 402. 63 km2 Igazgatósága Egerben található Címernövénye: Szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Földrajza:. Uploaded on Sep 07, 2014 Download Presentation - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript Bükki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park (BNP) • Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja • Alapítás ideje: 1977 • Elhelyezkedése: Északi- Középhegység: Bükk • Területe: 402.
A hegységben már időszámításunk előtt is élt ember, a régészek több barlangban megtalálták a Neander-völgyi ősember eszközeit, csontmaradványait. A hegycsúcsokon avar sáncok és várak leomlott falainak maradványai láthatók. Az ország legnagyobb, erdős nemzeti parkjának alapjait a Bükk-hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékei gyűrődtek fel itt, melyekhez a talajok sokfélesége kapcsolódott. A változatos felszíni formákhoz olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, melyek jóvoltából a területen megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág is, sőt az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja. A hegységet hatalmas erdőségek uralják, melyekben jól megfigyelhető az észak-déli és a magassági tagozódás is. A hegység legegységesebb része a Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak bont két részre, a Nagy- és a Kis-fennsíkra. A hegységben eddig 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett.
Ősszel lángba borítja vérvörösre színeződő leveleivel a hegyoldalakat a cserszömörce. A Bükk erdei számos ritka állatfajnak is otthont adnak, minimálisan 22 ezer körüli az itt élő fajok száma. Legeldugottabb zugaiban élnek olyan állatfajok, melyek kiválóan alkalmazkodtak a mindenkori mostoha életkörülményekhez, ilyen a kis araszolólepke, az alpesi gőte, a kék meztelen csiga. Féltett madártani ritkaság a vándorsólyom, a felhagyott kőbányákban találni uhut. Kiemelkedő zoológiai értéket képvisel a parlagi sas, a békászó sas és a kígyászölyv. A barlangi fajok közül a hosszúszárnyú denevért Európa nagy részén már a kipusztulás fenyegeti. Magyarországon a Bükkben van az egyetlen igazi szakadéktöbör, mely függőleges falú, 18-22 méter átmérőjű és 18 méter mély (Udvar-kő), itt alakult ki a legtöbb víznyelő és víznyelő-barlang. A hegységben eddig feltárt barlangok közül több is fokozottan védett. Az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély bükki Bányász-barlang, amely a Szepesi-barlanggal, és a látogatók előtt is megnyitott lillafüredi Szent István-barlanggal együtt a legszebb cseppköves karsztjáratok közé tartozik.
Lászlót kivégezték, Mátyást pedig foglyul ejtették. Előbb Bécsbe, majd Prágába hurcolták. Ki gondolta volna ekkor, hogy újabb esztendő sem telik el és már Mátyásnak hívják Magyarország királyát! Pedig így lett miután 1457. novemberében V. László Prágában váratlanul – a történészek szerint leukémiában – elhunyt. Eddigre Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet, aki annak idején férjura hadjáratai alatt kemény kézzel igazgatta a Hunyadi birtokokat, és nagybátyja Szilágyi Mihály, aki mindig apja mellett harcolt, visszafoglalták Erdélyt. Mese az igazságos Mátyás király születésnapjáról - Kárpátalja.ma. Mivel az elhunyt V. László királynak nem volt gyermeke, így többen is esélyesek voltak a magyar trónra, többek közt a lengyel király, a szász herceg és III. Frigyes német császár. Utóbbinál volt ekkoriban a Szent Korona. Végül Szilágyi Mihály és Erzsébet kiegyezett a Garaiakkal, hogy Mátyást hazahozzák Prágából és királlyá választják. Erre a hagyomány szerint 1458. január 24-én, Budán a királyi palota alatt, a Duna jegén került sor, ahol főleg Szilágyi zsoldosai és a Hunyadi-párti köznemesek királynak választották az alig tizenöt esztendős Hunyadi Mátyást, akire a nép azóta is csak igazságos Mátyás királyként emlékszik.
Ennek is köszönhető, hogy a "Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya" címet viselhette egy időben. Igazságos volt? – Hunyadi Mátyás születésnapja (1443) | 24.hu. AJÁNLOTT LINKEK: Mátyás király élete (wikipedia) Hogyan bazmegolt Mátyás király? () Mátyás király levelei () Hunyadi Mátyás és a székelyek () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
"Mátyás, az igazságos…" "Mátyás, az álruhás országjáró…" "Mátyás, a művelt reneszánsz király…" "Az okos király…" Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn. Miért épp őt választottam mára? Egyszerű oka van: ötszázhetvennyolc éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron, és úgy éreztem, hogy megéri néhány szóban bemutatni. Számos legenda kering vele kapcsolatban, 1984-ben például Mesék Mátyás királyról címmel vetítettek egy tizenhárom részes televíziós animációsfilm-sorozatot. Először az Igazmondó juhász című részt nézhették meg az érdeklődők, amelynek a cselekményét valószínűleg a hallgatók is jól ismerik. De valóban annyira igazságos volt-e, mint ahogy évszázadokon keresztül sugallták? Erre a kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent átfogó írásban kereste a választ Horváth Richárd történész a 2018-as Mátyás-emlékév ürügyén. A Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című cikkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa azt írta, hogy a mondák és legendák hőse "kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok körében, de aligha lehetett kedvelt személy, […] és érdemes felülvizsgálni a »törökverő«, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is".
De nemcsak a szellemét, a testét is karban tartotta: a haditudományokra és a vitézségre apja és bátyja tanította, Mátyás pedig gyerekkorában már képes volt átúszni egy nagyobb folyót. Csakhogy Mátyásnak idejekorán fel kellett nőnie. Még tizenkét éves sem volt, mikor apja már menyasszonyt szerzett neki: a Hunyadiak legfőbb riválisának számító Cillei Ulrik tízéves lánya, Erzsébet volt a kiszemelt, aki nem mellesleg a hatalmas Cillei birtokok örököse volt. Erzsébet ezután a Hunyadiakhoz, míg Mátyás V. László király udvarába került – gyakorlatilag túszként. Tizenhárom éves volt, amikor apja, a dicső törökverő Hunyadi János a nándorfehérvári diadal után kitörő pestisjárványban meghalt (1456. augusztus 11. ). Nem egész egy esztendő sem telt el, amikor a bátyját, Lászlót lefejezték – alig töltötte be ekkor a tizennégyet. Mielőtt Lászlóra lesújtott volna a pallos együtt mentek V. László király udvarába, holott apjuk, míg élt a lelkükre kötötte: soha ne menjetek együtt a király udvarába! Az előzményekhez tartozik, hogy Hunyadi László korábban megölette Cillei Ulrikot, V. László király pedig a rivális főurak Garai László és Újlaki Miklós unszolására fogatta le udvarában a két Hunyadi-fiút.