2022 tavaszán az ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság közvélemény-kutatást indít a hallgatók körében. A kutatás célja, hogy megismerjék az ELTE hallgatóinak általános hír-és tartalomfogyasztási szokásait, valamint azt, hogy az ELTE csatornáit (például az, az ELTE Facebook és Instagram oldala, az ELTE Hírlevele, az ELTE TikTok csatornája és Twitter oldala) milyen gyakran, milyen időpontokban látogatják, és ezeken a felületeken milyen tartalmakat olvasnak, néznek szívesen. A kérdőívet kitöltők 20%-os kedvezménykupont kapnak az ELTE Shopba, illetve részt vesznek egy tárgynyeremény sorsoláson, amelyen egy páros heti EFOTT-bérletet, illetve 5 db, 10 ezer Ft értékű ajándékcsomagot sorsolnak ki. A felmérés lebonyolításában az ELTE Társadalomtudományi Kar és a Minőségügyi Iroda szakértői vesznek részt.
ELTE Faculty of Social Sciences Budapest. A Sorstárs Alapítvány az egészségkárosodott emberekért 2014. ELTE Faculty of Social Sciences International Office. Tanító- és Óvóképző Kar. ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszék Budapest Lágymányos. Az északi épület régi kémia épületének földszintjén a 071-072 számú helyiségekben. Az Északi és a Déli Tömb területén. Pedagógiai és Pszichológiai Kar. ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete. A Kar döntési valamint javaslattételi véleményező és ellenőrzési joggal felruházott vezetőtestülete a kari tanács. Választási Tanulmányok Szakirány záróvizsga tételek és kötelező irodalom. Elte Tarsadalomtudomanyi Kar Wikipedia Eszaki Epulet Terkepe Elte Ttk Hok Biologia Szakterulet File Elte Lagymanyosi Campus Eszaki Tomb Budapest Jpg Wikimedia Commons File Elte Lagymanyosi Campus Eszaki Tomb Jpg Wikimedia Commons Elte Eszaki Epulet Budapest Deli Epulet Terkepe Elte Ttk Hok Biologia Szakterulet
A 2000-es évek egyetemi integrációs hulláma az ELTÉ-t sem hagyta érintetlenül: az egyetem szerkezetátalakitása, a többkarú egyetem létrehozása új stratégiai céllá vált. Az Egyetemi Tanács a 2001. február 12. és 2002. március 4. napján tartott ülésén hozott határozataival kezdeményezte az akkori kormánynál három új egyetemi kar létrehozását és egy karának megszüntetését. A kezdeményezés eredményeképpen - a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalását követően - a Kormány elfogadta a javaslatot, és az ELTE karait megállapító korábbi jogszabályi rendelkezést módosítva létrehozta az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31-ével megszüntette a Tanárképző Főiskolai Kart. Az új karok 2003. szeptember 1-jén kezdték meg működésüket. A Társadalomtudományi Kar elsősorban a BTK Szociológiai Intézetének alapjain alakult ki, átvett a Bölcsészkartól néhány további tanszéket, és egy tanszéket a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kartól is.
Az ELTE polgárai 3. – Interjú Csáscsu Dominikkal "Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne adjunk el mást, mint amit mi is eszünk és iszunk" – Interjú a Modammal Alapszakos hallgatók (és középiskolások), figyelem! Pályázatot hirdet az ELTE TáTK klímaváltozás témában, melyen egyénileg vagy kétfős csapatokban lehet részt venni. A kar szakterületéből fakadóan elsősorban a globális probléma társadalmi aspektusaira fókuszál a verseny, ennek fényében várnak kreatív produktumokat 2022. január 12-ig. Az eredményhirdetés 2022. január 28-án, az ELTE TáTK nyílt napján lesz, ekkor kerülnek átadásra a nyeremények, köztük tablet, ELTE TáTK ajándékcsomag és könyvcsomag. Ki jelentkezhetnek? Alapszakos hallgatónak számít jelen pályázat esetében az osztatlan képzésben részt vevő harmadéves hallgató is, az osztott képzés alapszakos hallgatója, továbbá jelentkezhetnek középiskolások is, ezt pályázáskor jelezni kell majd. Milyen témában? Mindannyian érzékeljük, itt van körülöttünk… A klímaváltozás rengeteg kérdést vet fel, köztük azt is, hogy kihasználjuk-e a természetet, vagy csupán élünk az erőforrásainkkal?
Beszédét A vakok és az elefánt című hindu mesével zárta, melynek tanulsága, hogy amennyiben mindenki a maga igazát bizonygatja, és nem fordul érdeklődéssel, megértéssel a másik nézőpontja felé, sosem jön létre a kölcsönös együttműködés. Ezután a Politológia TDK-verseny első három helyezettje vehette át oklevelét, amely érdemükért pénzjutalomban is részesülnek. Ezt követően kihirdették a Bíró Gáspár emlékérem díjazottját. Dr. Somssich Réka, tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta a személyes diplomaosztó lehetősége feletti örömét, valamint elmondta, hogy az elmúlt időszak az akadályok leküzdéséről szólt. Így, noha kevéssé élvezhették a diákok a személyes oktatás varázsát, sikerrel vették a nehézségeket, melynek ékes bizonyítéka, hogy ma átvehetik diplomájukat. Bátorította őket, hogy ne veszítsék el kapcsolatukat Alma Materükkel, vegyenek részt a kulturális és tudományos töltekezést szolgáló programokon, és csatlakozzanak az ELTE Alumni közösségéhez, amely a szakmai kapcsolatok ápolásának is teret ad.
A Fehér-tó ragadozómadár fajai is említést érdemelnek. Fészkel a környéken a barna rétihéja, a halászsas, és a vándorsólyom is. Programok a Fehér-tónál Sirály tanösvény A természetbarátok számára szervezett formában mutatják be a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát. A 2070 méter hosszú, magyar és angol nyelven is kitáblázott tanösvény a Tisza-völgyi Bemutatóháztól indul, mely az E5. sz. főút 157-es kilométerénél található. Egész évben látogatható gyalogosan és kerékpárral is. Legnevezetesebb látnivalója a Korom-sziget sirálytelepe, amelyet a XI. számú tó közelében felállított kilátótoronyból szemlélhetünk meg. Fotó: A tanösvény érinti a szintén sok madárfajnak otthont és pihenőhelyet nyújtó Csaj-tavat is, ahol a tóra épített madárlesből 269 fajt is megpillanthatunk. Szakvezetővel, maximum 8-10 fős csoportokban látogatható a helyszín. Állomások: 1. állomás: A Szegedi Fehér-tó. 2. állomás: Szikes tóból halastó. 3. állomás: A Fehér-tó madárvilága 4. állomás: Fészkek 5. állomás: Állatnyomok Őszi darules Az alföldi tájak nélkülözhetetlen őszi eleme a darvak vonulása.
Dr. Beretzk Péter (1894-1973) a szegedi MÁV kórház orvosaként, később igazgató-főorvosaként dolgozott, hírnevét mégis a madártan területén végzett tudományos munkásságának köszönheti. Beretzk Péter függőcinegével (Fotó: Móra Ferenc Múzeum archívuma) 1932-től négy évtizeden át végezte kutatásait a szegedi Fehér-tavon, melynek eredményeit több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő cikkben mutatta be. Szerecsensirály fióka fotózása (Fotó: Móra Ferenc Múzeum archívuma) Az évtizedeken át végzett megfigyeléseivel és madárgyűrűzési adataival a madárvonulás hazai lezajlásának új képét vázolta fel, emellett a hazai madárfotózás egyik úttörőjeként is számon tartják. Munkásságának kezdete előtt a szikes tavakat szinte senki nem vizsgálta. Még pont a tájátalakítások előtt ismerte meg a területet, és amikor Szeged kezdeményezte a Fehér-tó gazdasági hasznosítását, óriási erőfeszítéseket tett, hogy megmentse, ami még menthető. Kezdeményezésére az ősi szikes tó megmaradt részeit 1936-ban Szeged város helyi védettségű területévé, 1939-ben pedig országos védettségű területté nyilvánították, létrehozva ezzel Magyarország első madárrezervátumát.
Jártunk a tópart két kilátójában és a Sándorfalva határában álló Szalakóta Látogatóközpontban is, ahol gyűrűzésen is részt vehettünk. 3 / 3 Fotó: Gulyás Attila Természetesen a darvak délutáni behúzását sem hagytuk ki. A hazánkon átvonuló darvak többsége ilyenkor november végén már a Dél-Alföldön tartózkodik, az egyik legfontosabb éjszakázó helyük a szegedi Fehér-tó. Késő délutáni behúzásuk az ősz egyik leggyönyörűbb természeti jelensége. Forrás:
A hideg idő se tartson vissza minket a természetjárástól, a telelő madarak kedvelt pihenőhelyein ilyenkor is zajlik az élet. Nincs ez másként a szegedi Fehér-tónál sem. A szegedi Fehér-tó az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló darvak, vadludak és récefélék ezreinek. A fokozottan védett terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legnagyobb állóvize, amely valaha időszakos vízállású szikes tó volt. A tórendszer lecsapolt tavain ősszel ezrével időznek a vonuló darvak. Nagy részük már tovább vonult a déli területek felé, az az 1000-3000 példány, melyeket még meg lehet itt figyelni, várhatóan az egész telet a Kárpát-medencében töltik. Ők továbbra is a környező tarlókra, vetésekre, nagyobb gyepekre járnak táplálkozni, késő délutántól pedig kisebb csapatokban húznak be az éjszakázó helyekként használt tavakra. Darvak Sándorfalva mellett. Fotó: Puskás József Mivel ezen az enyhe télen a víz nincs befagyva, a vadludak sem szóródtak szét, legelésző csapataikat a Szalakóta Látogatóközpont melletti Macskási-gyepen is meg lehet figyelni.
A száraz homok elhordásával sekély, lefolyástalan tómeder jött létre, amelyet a környékbeli vadvizek töltögettek. A tápláló vízfolyások egyre csak hordták bele a sót, amely a párolgással nem távozik, így a Fehér-tó idővel elszikesedett. A meder időnként kiszáradt, ekkor látványos sziksóvirágzás volt megfigyelhető. A Fehér-tó első írásos említése 1075-ből való. Vízszintje az előző évszázadok során erősen ingadozott, a Tisza még a 19. század elején is rendszeresen elöntötte a tó környezetét. Mivel az árvizek Szegedet is veszélyeztették, 1872-ben megépítették a Fehér-tói csatornát, amely a Maty-éren keresztül Szentmihály alatt a Holt-Tiszába viszi a vizet. Az 1930-as években az egykori szikes tavat halastórendszerré kezdték átalakítani. 1932-ben elkészült az Algyői-főcsatorna, amellyel szabályozhatóvá vált a vízszint. 1933-ban a tó déli részén kezdett üzemelni a halgazdaság, ennek hatására csökkent a szikes tájakra jellemző élővilág fajgazdagsága, cserébe édesvízi fajok kezdtek megjelenni.