A bécsi képes krónika ( 1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Záh Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetírók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet. Irodalmi emlékezete [ szerkesztés] A költők és írók kiszínezték az eseményt, és az utókor Bánkot éppúgy Katona József drámájából ismerte meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Érdekesség, hogy Bánk a gyilkosság idején Pozsony vármegye főispánja és az ország nádora volt, ami magasabb tisztség, mint a báni, amelyről addigra már négy éve, hogy leváltották, az irodalomban mégis báni tisztségében maradt meg. Bánk kortársa volt egyebek mellett Benedek vajda (Erdély) is. Főbb irodalmi művek Bánkról [ szerkesztés] Valkai András: Bánk bán históriája, 1574 Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban, 1819 – melynek alapján később Egressy Béni szövegkönyvére Erkel Ferenc operát komponált. Franz Grillparzer: Ein treuer Diener seines Herrn.
Az engedély megszerzéséhez nagy valószínűséggel a fiatalon elhunyt Trattner János Tamás könyvkiadó is hozzájárulhatott, hiszen a Bánk bán első kiadása az ő költségén jelenhetett meg. 1830. április 16-án Katona József, Kecskemét város köztiszteletben álló főügyésze egy, a városban lezajlott hosszú tárgyalás után kiment a teremből egy kis friss levegőt szívni, mikor a szívéhez kapott és holtan esett össze. A magyar irodalom arcképcsarnokának Katona Józsefről és munkásságáról szóló fejezetében az olvasható, hogy amikor Katonát a város nagy részvéte mellett temették, alig jutott bárkinek is eszébe, hogy ez a főügyész, aki a helybéli takácsmester fiaként a magas közhivatali rangig kitartó szorgalmával verekedte fel magát, ifjúkorában verseket és drámákat is írt, az pedig egyáltalán nem jutott eszébe senkinek, hogy "az oly korán elhalálozott jogtudós a magyar irodalom legnagyobb tragédiaköltője volt, akinek főművéhez hasonlatos nemzeti tragédiát a következő emberöltőkben sem fognak írni". De ugyanitt találjuk Katona József életéről és főművéről a szintén utólag beigazolódott másik igazságot: "Jó példázat Katona élete és munkássága arra, hogy aki megelőzi korát, arra kora nem visszhangzik, bárki is légyen ő maga.
A királynégyilkosságról és a nádor feleségének meggyalázásáról először egy 1268-as ausztriai verses krónikában olvashatunk, itt a krónikás a szájhagyományra hivatkozott mint forrásra. Valószínűleg azt használta forrásként a 14. század közepén a Képes Krónika is, majd Thuróczy János is A magyarok krónikája című művének írásakor a 15. században, mivel ezek a magyar krónikák is Bánk bán feleségének elcsábításával okolják meg a királyné elleni merényletet. Innen vette át a történetet az olasz humanista Antonio Bonfini, Mátyás király udvari történetírója, akinek nyomán a Bánk-monda bekerült az európai kultúra vándortémái közé, és számos külföldi szerző feldolgozta. De nálunk sem Katona műve volt a téma első feldolgozása, már históriás ének is született róla a 16. században. A Bánk bán szerkezete A Bánk bán klasszikus felépítésű a dráma: a helyszín és az idő egysége megvalósul benne. Két szálon indul a tragédia: szerelmi szál: Bánk bán szerelmes Melindába politikai szál: összeesküvés A történet ideje: 1213-ban játszódik, II.
Katona drámája nem véletlenül szolgáltatta a magyarság nemzeti operájának alapját. Magába sűríti mndazt a szenvedést, melyet a magyarság századokon át viselt türelemmel, míg csak lehetett. Ebben a megvilágításban Bánk maga a nemzet. Személyében összpontosul mindaz, ami büszke és becsületes, ami hűséges hazájához és szerelméhez. Nehéz egy nemzet fájdalmát bemutatni, de ha megszemélyesítjük azt, mindenki jobban átérzi a szenvedések súlyát, és könnyebben azonosul vele. Négy felvonáson keresztül látjuk vívódni, igazságérzete és hűsége viaskodik egymással. Elvesztette rangjával járó hatalmát, békésen tűri. Hű szolgája, Tiborc éhezik, tűri. Tiborc majdnem(! )elveszti becsületét, mégis inkább tűr és a becsületes utat választja. Mindenki tűr. Bánk tűr. Feleségét, felesége becsületét mohó, oktalan kezek lopják el tőle, ezt is tűri. De megsértik hűségét, nem tűri! A tökéletes hűség, a tökéletes erkölcsi tartás példái ezek. Képes alárendelni indulatait a helyzet szükségszerűségének, áldozatot vállal.. azért, hogy aztán újra áldozatot vállaljon.
Gaja völgyi tájcentrum büfé Gaja-szurdok • Szurdok » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN Jól menő vállalkozás eladó Mire jó a jóga number VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. - Gaja-völgyi Tájcentrum Fehérvárcsurgó - Gaja-patak:: Országjáró Postahivatal | Anno Budapest XI. kerület posta | régi Magyarország akkor és most Csodálatos kirándulóhely, sétára, túrázásra csábít. A Károlyi kilátóról szinte rálátunk a Bakony, e csodálatos gyöngyszemére. A karbantartásoknak, felújításoknak köszönhetően padok, tűzrakóhelyek, és egy kis tó várja a megfáradt vendéget. Mindennap nyitva: 6:00-21:00-ig. Tisztelt Természetszeretők! VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. - Muzsikál az erdő újra a Gaja-völgyi Tájcentrumban. Tájékoztatljuk Önöket, hogy a 168/2020. (IV. 30) Kormányrendeletben foglaltak, valamint a tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztériumtól kapott felhatalmazás alapján 2020. május 8-ával (péntek) újranyitjuk valamennyi szabadtéri közjóléti létesítményünket, melyek a következők: Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark, Bence-hegyi kilátó, Gaja-völgyi Tájcentrum (beleértve a Károlyi kilátót), Soponyai Ökoturisztikai Központ.
A régiók közötti kapcsolat építésének kiváló példája a Kórustalálkozó, ahol a Vox Mirabilis Kórus (Székesfehérvár) és a gyulai Erkel Ferenc Kórus lép fel. A "Muzsikál az erdő" a Királyi Erdőben rendezvény létrejötte igazi közösségi összefogás eredménye, hiszen Székesfehérvár városa, a VADEX Zrt. mellett bekapcsolódott a szervezésbe a helyi Erdőkért Egyesület, a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség, a Vadmadárkórház és sok lelkes, a rendezvényt szívügyének tekintő magánember is. Ádám-Éva-fa (Gaja-völgy) • Természeti emlék » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Méltó folytatása így a rendezvény az első, 2014-ben megvalósult programnak, ahol annak idején felavatásra került Józsa Judit, kerámiaszobrász, a Magyar Kultúra Lovagja mély üzenet értékkel bíró Összetartás című emlékplakettje. A rendezvény törzsközönsége otthon érezheti magát a Gaja-völgyében, hiszen valamennyi megszokott programelem megvalósul: természetesen részt vehetnek szakvezetéses erdei sétá n, ahol néprajzi meglepetések is várják a túrázókat; kerékpártúrával, tájékozódási versennyel várjuk a sportolni vágyókat; a legkisebbek zenei és képzőművészeti programokat találhatnak a Pisztrángos tónál; megtekinthetik a 2015-ös "Muzsikál az erdő" Fotópályázat és Gyermekrajzpályázat díjnyertes képeinek a kiállítását; megkóstolhatják a helyi termékeket és ételeket.
Egy kis zoommal már jól látható a kép közepén a Vértes oldalában álló Csókakő vára is. Arra indulunk majd tovább, és a vár tövében kapaszkodva érjük majd el a fennsíkot. Ereszkedés a sípálya füves nyiladékában Bodajk felé. Újabb nagyobb tájegység határára érkeztünk: hat túranappal korábban indultunk neki a Bakony erdeinek Nagyvázsonyból és most értük el a hegység keleti határát. Gaja-völgyi Tájcentrum - Gaja-völgy és Bakonyalja. A völgy túlsó felén már a Vértes vár bennünket egy kis csavargásra! -hörpölin- A tárhelyszolgáltató neve: Port Kft. A tárhelyszolgáltató címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király út 60. A tárhelyszolgáltató e-mail címe: A honlap szerkesztőjének neve: Horváth Béla A honlap szerkesztőjének e-mail címe: A honlap szerkesztője mindent megtesz azért, hogy az itt közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de semmiféle felelősséget nem vállal bármely, ezen információk használatából adódó kár bekövetkeztéért. A honlap adatainak használatával Ön elismeri, hogy azt csak és kizárólag saját felelősségére teszi.
A sokáig természetes hídként szolgáló faóriás onnan kapta szokatlan nevét, hogy a néphiedelem szerint két összenőtt példányból állt össze. A Gaja-völgyi Tájcentrum parkerdeje önmagában is látványos, de találunk benne olyan természeti látnivalókat is, amiket mindenképp érdemes útba ejtenünk. A Gaja a Keleti-Bakony legbővizűbb patakja, amely helyenként lelassulva, szétterülve kanyarog, máshol pedig szűk szurdokban bukdácsol a mészkősziklákon. Helyenként akár át is léphetjük, számos ponton viszont csak hídon tudunk átkelni rajta. Sokáig "természetes hídként" szolgált a tájcentrum talán legnépszerűbb látványossága, a 20. század közepén kidőlt Ádám-Éva-fa, amely a patakra dőlve segítette az átkelést. Olyannyira, hogy annak idején még fakorlátot is kapott. Az Ádám-Éva-fa a helyiek szóbeszéde szerint két összenőtt példányból állt, egy vastagabb (Ádám) és egy vékonyabb (Éva) fából. Gaja volgyi tájcentrum. Ez utóbbi már korábban kidőlt, és nem maradt nyoma, míg Ádámot (feltehetően) egy tűz miatt érte utol a végzete. 2013-ban az addig többé-kevésbé épen maradt, noha már korhadó törzs egy csapadékos időszak után nem bírta tovább, és több darabra tört.
Idén rendhagyó lesz a Mikulás-túra, mivel a... nehéz 85, 4 km 8:00 óra 1 380 m 1 110 m A hatalmas kiterjedésű Bakony keleti része szurdokairól nevezetes az egész országban. Mivel ezek rövidek, cserébe viszont az érintett... Szerző: Szigeti Ferenc, MTSZ - együttműködő szervezetek Szakasz 9 57, 9 km 16:50 óra 1 225 m 1 455 m A Bakony legváltozatosabb, karsztos jelenségekben gazdag táját szeli át a Kéktúra e szakasza. Érintünk hűs szurdokokat, tágas, kopár legelőket,... Szerző: Dömsödi Áron, Mutass mindent
1 / 13 A Gaja-völgy tava az új esőbeállóval Az összesen mintegy 100 millió forint értékű beruházás keretében a vállalat erdei pihenőhelyeket újított fel, 120 fő befogadására alkalmas fedett esőbeállót épített, új padgarnitúrákat telepített. Szintén a jelenlegi beruházással épült meg egy, a Gaja-patakon átívelő, kerekesszékkel és babakocsival is egyaránt járható fahíd. A program részeként a közkedvelt Alba-Regia forrás környékének teljes felújítására és a patakpart védelmére és stabilizálására is sor került. 2 / 13 A teljesen megújult Alba-Regia forrás Kiemelt beruházási elem a Bársony István Emlékház kialakítása, amely a környék erdő- és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be. A helyszín választása nem véletlen, ugyanis itt hozta létre a grófi Károlyi család az ország egyik első vadaskertjét, amelynek ispánja volt Bársony János, a természetírás legnagyobb alakjának, Bársony Istvánnak édesapja. Az épület nem csak emlékház, hanem egy kis létszámú csoport befogadására is alkalmas oktatási és bemutatási lehetőséget biztosító helyszín is egyben.