"Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja" – áll a 339 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadott határozat szövegében. Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy 2011-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. Határozatában a törvényhozás felkéri továbbá a kormányt, hogy a tudományos élet szereplői, az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából, s erről 2012. június 30-ig tájékoztassa az Országgyűlést.
A magyar nyelv napjává nyilváníthatják november 13-át Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter javaslata alapján. Ez az 1844-es, a magyart államnyelvvé tevő törvény elfogadásának időpontja. Az országgyűlési határozati javaslat értelmében a Tisztelt Háznak 2011-től fel kellene hívnia a figyelmet az évforduló "közös és méltó" megünneplésére. Réthelyi Miklós szerint a parlament így kifejezheti a magyar nyelv iránti megbecsülését. A civil szervezetek (Anyanyelvápolók Szövetsége, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia) eredeti kezdeményezése szerint április 23-a, A Magyar Nyelv Múzeuma megnyitásának dátuma lett volna a magyar nyelv napja. A kulturális kormányzat azonban úgy ítélte meg, hogy ennek a napnak történelmünk – és a magyar nyelv története – egyik jelesebb eseményéhez, az 1844. évi II. törvénycikk elfogadásához kellene kötődnie. Az ünneplés mellett az Országgyűlés arra is felkérné a kormányt, hogy többek között tudósok, civil szervezetek és egyházak közreműködésével készítsen tervet a magyar nyelv védelme, továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából.
9. 08 – 10. 00 Kabarématiné Szerkesztő: Sinkó Péter Rékai Gábor műsorvezető vendége: Balázs Géza az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője, nyelvész, néprajzkutató 11. 08 – 11. 54 Gondolat-jel Szerkesztő-műsorvezető: Antall István Nyelvvesztés – nyelvnyerés. A többnyelvűség történelmi öröksége és a Trianon utáni egynyelvűség kialakulása a rendszerváltásig. Az angol nyelvűség és a magyar nyelv viszonya. Az új nyelvi paradigma. 13. 04 – 14. 00 Népzene határok nélkül Szerkesztő: Éri Péter A zene nyelve, a nyelv zenéje. 14. 07 – 14. 33 Szonda Szerkesztő-műsorvezető: – Gimes Júlia 15. 04 – 16. 00 Hangalbum Szerkesztő-műsorvezető: Rékai Gábor Anyanyelvi ritkaságok a Magyar Rádió Hangarchívumából. 16. 07 – 17. 00 Disputa Szerkesztő-műsorvezető: Kiss Péter Ernő Korok, emberek, történetek – az anyanyelv tükrében. 17. 30 Jelenlét Szerkesztő: Baranyi Mária Nyelvi jelen-lét a csepeli Rákóczi Ferenc Általános Iskola napközijében – Szécsi Ilona tanítónővel. 18. 07 – 19. 00 Esti séta Szerkesztő – műsorvezető: Kövesdy Zsuzsanna és Liptay Katalin Válogatás műsoraink nyelvi csemegéiből… Tótfalusi András a Magyarító szótár titkairól, egy ékes beszédű gömöri fafaragó honfitárs, az otthont teremtő nyelv két roma kislány életében, a kínai lány, aki magyarul olvas.
Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy 2011-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. Határozatában a törvényhozás felkéri továbbá a kormányt, hogy a tudományos élet szereplői, az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet a magyar nyelv értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából, s erről 2012. június 30-ig tájékoztassa az Országgyűlést. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az Anyanyelvápolók Szövetségével, a magyar nyelv napját kezdeményező civil szervezettel együttműködve készül az idei ünnepre. A minisztérium eddig is számos, az anyanyelvünk ápolását szolgáló programot támogatott: többek között a Kazinczy-gálát, az Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati versenyt, a Lőrincze-díjat, a Magyar Nyelv Múzeuma rendezvényeit, s emellett az Anyanyelvápolók Szövetségével együtt anyanyelvi pályázatot is hirdetett, amelynek eredményét október 4-én hirdeti ki.
A nyelvészet - mint általában a tudomány - nem foglalkozik a szépség kategóriájával, nem is tudja értelmezni, mi a szép, ahogy például az emberi test vonatkozásában az anatómia sem foglalkozik a szépséggel, nem mérlegeli, ki szebb, ki csúnyább. A nyelvészek mosolyogva veszik tudomásul, hogy az egyes nyelvek beszélői úgy érzik: az ő nyelvük szép. De anyanyelvünket nem csak nyelvészek boncolgatják, ízlelgetik. Kosztolányi szerint Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Juhász Ferenc úgy érezte A magyar nyelv: létem, jövőm és reményem. Nagy László azt is tudta: Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig. És anyanyelvünkről nem csak írók, költők vallanak. Mi magunk is, minden megszólalásunkban, minden szabatosan megfogalmazott mondatunkban, minden helyesen leírt szavunkban. És igen. Még a helyesírás alapvető ismeretét nélkülöző, foghíjas szókinccsel, magyartalanul megfogalmazott kommentekben is.
A magyar nyelv napján a Kossuth rádióban elhangzik 10 háromperces összeállítás, valamint több műsor is hangsúlyozottan foglalkozik a magyar nyelvvel. A Magyar Nyelv Múzeumában (Széphalom) külön program is lesz (lásd:). A budapesti rendezvény helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum, a program 11. 00 órakor kezdődik (részletek:). Itt hozzászólhat! Írta: balazsge Hírek Feliratkozás RSS értesítésre
Részvény Mónika Gombás 20 éve dolgozom szavakkal: írtam nyomtatott napilapot, építész és mérnök újságot, online magazint, csajos blogot, szerkesztettem televízióban, kitapasztaltam a social media-t - sokfelől merítettem tudást. Manapság már csak arra koncentrálok, amiben hiszek: önazonos maradni a munkámban is. Másodvonalon, de nem mellesleg, 2000 óta pilatest és gerinctornát tartok Ausztriában nőknek, gyerekeknek - ez is én vagyok. Egy a lényeges számomra: mindenben megtalálni a jót. Humorral csakis!
A téli időszakban sokkal kevesebb zöldséget, és gyümölcsöt fogyasztunk, mint most nyáron. Éppen ezért, ha lehet minél több vitamindús eledelt zárjunk üvegbe, hogy télen is egészségesen tudjunk táplálkozni. Ez a vegyes savanyúság nagyon sok vitamint, és ásványi anyagot tartalmaz, készítsünk belőle minél több üveggel. Hozzávalók: 500 gramm paprika 500 gramm sárgarépa 500 gramm hagyma 250 gramm paradicsom 250 gramm petrezselyem 100 gramm fokhagyma olaj só Elkészítés: 1. a zöldségeket tisztítsuk meg, és vágjuk fel vékony csíkokra 2. sózzuk le, egy 250 ml üveghez kb. 2 evőkanál só kell. De mindenképp kóstolgassuk közben, és ízlés szerint sózzuk. Füge elrakása télire tartósítószer nélkül. Keverjük jól össze. 3. töltsük meg az üvegeket a zöldségekkel 4. öntsünk rájuk olajat, kb. 2 cm olaj legyen az üvegek tetején 5. fedjük le alaposan az üvegeket, és tároljunk hűvös helyen Tavaly ősszel kaptam kolléganőmtől egy fél szatyor zöldes fügét, ami már nem tudott megérni. Hazaszaladtam, elkészítettem, és ott felejtettem néhány napig a dunsztban, majd bevágtam a kamra rejtett polcára, és elfelejtettem.
A füge nem tipikus magyar gyümölcs, de a változó éghajlattal elterjedési területe lassan bekúszik hozzánk is, és egyre több helyen érik be a lédús, édes termés. Idefent a Pilisben a tavasz egy kicsit később érkezik és az őszi fagyok és hideg hamarabb oson be. A szomszéd fügefája egész nyáron szépen, fokozatosan adagolta az érett fügéket, a zöld héjú fajtából, ám így november elején, az éjjeli fagyok és a nappali hűvös mellett a fán ragadt szemeknek már nem lesz esélyük beérni. Füge elrakása télire dunsztolás nélkül. Még mindig rengeteg gyümölcs volt a fán, többnyire kis, még kemény, éretlen, vagy éppen puhulni kezdő szemek, de sajnáltam volna ezt a pár kiló gyümölcsöt veszni hagyni, feltúrtam hát az internetet. Mint kiderült, Dél-Afrikában a zöld, éretlen fügéből is befőttet csinálnak, és nem is sokkal több macera, mint bármi másból mondjuk lekvárt főzni. Mint minden ételnek, ennek is számtalan variációja, receptváltozata megtalálható, legtöbbjük meszes vagy borkősavas vízben áztatja a gyümölcsöket, ami nekem picit drasztikusnak tűnt.
A mediterrán térségben a füge évezredek óta az egyik alap élelmiszer, és ma már egyre több magyar kiskertben is terem ez a különleges gyümölcs. Mivel az érett, zamatos füge igen érzékeny, így hamar el kell fogyasztani, de télire eltehetjük szárítva vagy lekvárként, esetleg likőrt is készíthetünk belőle. Télen is nagyon finom csemege Fotó: 123rf Száríthatjuk napon vagy sütőben Az Adriai-tenger délkeleti részén még mindig a legősibb fügetartósítási módszert alkalmazzák. Füge elrakása télire receptek. Vagyis, miután leszedik a fáról, napon szárítják, közben gyakran megforgatják, végül leöntik forró tengervízzel és aztán csomagolják. De a törökök is napon szárítják, ők viszont a végén liszttel szórják be az aszalványt, hogy a magas cukortartalom miatt a tárolás során ne ragadjon össze. Magyarországon azonban ősszel érik a legtöbb gyümölcs be, amikor már nincs sajnos olyan ereje a napnak. Így aztán a legjobb, ha sütőbe toljuk a zamatos termést. Horvátországban még mindig a hagyományos módszerekkel szárítják a fügét Fotó: 123rf Így kezdjünk neki A jó érett fügéket félbevágva, vágott felükkel felfelé rakjuk egy tepsire, és így toljuk a meleg sütőbe.