JERUZSÁLEM GYÖNGYÖKBŐL - Reménység Férfikórus - Olajfák Hegye - Jeruzsálem - YouTube
A Skópusz-hegyen (északon) 1918-ban Chaim Weizmann rakta le a Héber Egyetem alapkövét; a kampuszt 1925-ben Lord Balfour nyitotta meg. 1948-ra számos épület épült, köztük a Zsidó Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (1929) és a Rothschild-Hadassah Egyetemi Kórház (1934), amely az egyik legnagyobb a Közel-Keleten. Izrael függetlenségi háborúja (1948-49) után a Scopus-hegyen lévő egyetemi terület a szuverén izraeli terület exklávéja (elszakított része) volt, amelyet Jordánia választott el az izraeli Jeruzsálemtől. A hatnapos háborút (1967. június) követően az egész Olajfák hegye izraeli fennhatóság alá került; az 1970-es évek elejére a Scopus-hegyi komplexumot rendbe hozták, és különböző egyetemi karok használták.
Olajfák hegye, arabul Jabal al-Ṭūr, héberül Har ha-Zetim, Jeruzsálem óvárosától keletre, a Kidron-völgy által elválasztott, több csúcsból álló mészkőhegység. Gyakran említik a Bibliában és a későbbi vallási irodalomban, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám számára egyaránt szent. Olajfák hegye Olajfák hegye, Jeruzsálem óvárosának közelében. © Joshua Haviv/ Az általában tulajdonképpeni Olajfák hegyének tekintett csúcs a déli csúcs, amely 2 652 láb (808 méter) magasan van a tengerszint felett. A középső csúcsot (2 645 láb) az Augusta Victoria kórház koronázza. Északon található a legmagasabb csúcs, amelyet általában Szkopusz-hegynek neveznek (héberül: Har ha-Ẕofim; arabul: Raʾs al-Mashārif; 2 694 láb). A Bibliában először "az Olajfák hegyének felemelkedéseként" említik (2Sámuel 15), majd Zakariás könyvében a napok végéről szóló próféciában (Zakariás 14) is szerepel. Az Olajfák hegyét gyakran említi az Újszövetség. Jézus onnan vonult be Jeruzsálembe élete utolsó hetének kezdetén (Máté 21:1; Márk 11:1).
A Bibliából is ismert Olajfák hegye valójában egy domb Jeruzsálem óvárosától keletre, ahonnan lélegzetellátó panoráma nyílik a szent városra. Itt található a világ legrégebbi zsidó temetője, a világ leghíresebb kertje, a Getsemáné-kert és több nevezetes keresztény templom és emlékhely. Olajfák hegye Az Olajfák hegyét (héberül הר הזיתים Har haSetim; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) a Templom-hegytől a Kidron-völgy választja el. A területét egykor olajfaliget borította, innen kapta nevét is. Az olajfák az egyik legszívósabb és legtovább élő növények. A domb tetejéről lélegzetelállító kilátás nyílik egész Jeruzsálemre és a zsúfolt óvárosra. Ma a terület nagy része zsidó sírkert, amelyet már a bibliai időkben is használtak és használnak ma is. A zsidók 3000 éve temetkeznek ide, mert úgy tartják, hogy az utolsó ítélet itt, a hegy alatt, a Kidron völgyében fog elkezdődni. Az Ítéletnapon a Messiás innen vezeti a feltámadtak lelkeit Jeruzsálembe, akik a dombra néző Aranykapun keresztül lépnek majd be a városba.
Bővebben >> Adressz: Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem: Cím: Jaffa Gate, Keresztény Negyed, Óváros Telefon: +972-2-626-5333 Hours: Szeptember-június: 10:00-14:00, péntek: zárva, szo: 10:00-14:00 (szeptember-június), szo: 10:00-17:00, péntek: 10:00-14:00, szombat: 10:00-17:00:00pm (július-augusztus) Dávid városa Mélyen a föld alatt, Silwan arab faluban találhatóak az egykor nagyszerű fellegvár maradványai, ahol egykor a júdeai királyok dinasztiája uralkodott. Egy hatalmas látogatóközpontban olyan túrát kínálnak, amely az ókori Jeruzsálem maradványaira néző megfigyelőponttal kezdődik, majd a föld alatt folytatódik a legújabb régészeti leletek megtekintésével, és a Gihon-forrásnál ér véget, ahol a hagyomány szerint Salamont királlyá kenték. A látogatók átgázolhatnak a 2700 éves Ezékiás alagútjának vizén is. Bővebben >> Adressz: Cím: Silwan, Kelet-Jeruzsálem Telefon: +972-2-626-2341 Hours: Péntek: 8:00-13:00 (télen), 8:00-15:00 (nyáron) Olajfák hegye Az Óvárostól keletre emelkedő hegyről, az Olajfák hegyéről remek kilátás nyílik az Óvárosra és a Sziklakupolára.
Sokáig elidőztünk itt, élveztük a hangulatot. Szép lassan megtelt a tér és ha valaki eddig nem tudta, mennyire fontos a Shabbat, akkor itt igazán láthatja: ünnepi öltözetben jönnek ide a zsidók, a nők ruhái szebbnél szebbek, a gyerekeket is nagyon szépen öltöztetik, a testvérkéket gyakran hasonló ruhákba, hogy még szebben mutassanak. Sötétedés után tettünk egy kellemes sétát először a zsidó negyedben, majd az örmény negyedet is bejártuk. Nagyon csendesek voltak az utcák, szinte kihalt volt az óváros péntek este. Útba ejtettük a Szent Sír-Templom ot is (az ortodox egyházak a Feltámadás Templomának hívják). Napközben itt nagy a tolongás, este 8 körül már kellemesebb meglátogatni. Sokkal élvezhetőbb, bensőségesebb élményt nyújt ilyenkor. Másnap már csak fotózni tértünk vissza ide. Szombaton az Olajfák hegyével kezdtük a látnivalók felfedezését. Ide akár gyalog is felmehettünk volna, de mivel meglepően meleg volt (26 fok februárban… wow! ) és tűzött a nap, inkább a buszt választottuk. A Damaszkuszi kapuval szemben, az arab negyedből indul a 275-ös számú busz, melynek ez a végállomása.
További kiemelkedő látnivalók közé tartozik a gyerekeknek szóló ifjúsági szárny, a Billy Rose művészeti kert, amely a nyugati szobrászat fejlődését mutatja be az évszázadok során, a múzeum képzőművészeti szárnya és a mélyreható régészeti szárny. Bővebben >> Adressz: +972-2-670-8811
Persze ez is segíti az önbecsülésemet, nem igaz? Azok a "bezzeg az én időmben" mondatok… Tudom, hogy a kemény munka, akkor is kemény munka volt, és ez megmásíthatatlan tény. Azonban a rengeteg meló akkoriban kifizetődött, hiszen tudtak építkezni, emelett nem volt gond még gyereket is vállalni - akik hozzáteszem a szüleink, és rengeteg traumán mentek keresztül ők is, hiszen a szüleik még nem biztos, hogy készen álltak a gyerekre, de hát akkoriban ez volt az élet rendje, meg kellett szülni őket. Hiába voltak fáradtak a sok munka után, de volt értelme, mert építhettek belőle valamit, amiről mi csak álmodhatunk. 14 órákat dolgoztak a hét minden napján? Ma is találsz ilyen embert, azzal a különbséggel, hogy neki még most sincsen lakása, mert egyszerűen nincs rá pénze! Nem állítom, hogy annyival könnyebb volt azokban a "bezzeg időkben", de a nagyszüleinknek is meg kell érteni, hogy már más a helyzet. Nem tudunk földeket vásárolni, vagy a TSZ-től kérni a segítséget a telekvásárláshoz, a túlóra nem kifizetődő számunkra.
"Csak napjainkban hozta magával a gazdagság a kapzsiságot, s a mértéktelen élvhajhászás annak a vágyát, hogy fényűzéssel és kicsapongással tegyünk tönkre mindent saját magunkkal együtt. " Ki mondhatta ezt vajon? Biztosan egy kortárs gondolkodó, filozófus, politikus, válaszolnánk. Hiszen milyen igaza van, a mai emberek egyszerűen borzalmasak! Nem számít más, csak a szórakozás, pénzköltés, az élvhajhászás. Bizony, nagyon igaza van annak, aki ezt mondta. Bezzeg régen! Régen minden jobb volt! Az új generációk miatt tartunk ott, ahol tartunk. A régiek még tudták, hogy mi a tisztesség! A fenti idézet nem mástól származik, mint Liviustól, a híres ókori római történetírótól, aki ezeket az aggályokat "A római nép története a város alapításától" c. művének bevezetőjében fogalmazta meg. Több mint 2000 évvel ezelőtt. Tehát már legalább 2000 éve gondoljuk azt, hogy bezzeg régen minden jobb volt. És hogy bezzeg az új generáció, a fiatalok mindent rosszul csinálnak. Már több mint 2000 éve gondoljuk azt, hogy "ez a romlás csúcsa".
Bezzeg az én időmben leírása "Bezzeg az én időmben…" – hallani a felnőttektől. De Kati, a tizenöt éves gimnazista lány, akinek annyi felé kell megfelelnie, mégis mindig kilóg a sorból, most akar élni és boldognak lenni. A tornaórán kitalált udvarló aztán valóra válik, és az osztálytársaknak hazudott Laci képében Kati életébe betoppan az első szerelem. Fehér Klára klasszikus ifjúsági regénye minden korban népszerű, hiszen a szerelem egyetemes és mindig a jelenben él. Kati és Laci története mégis különleges, mert ebben a történetben 1941-et ír a naptár, és a történelem sötét árja ellen még a szerelem sem véd…