Az ókor keresztény írói a görög-római klasszikus irodalmon nevelkedtek, és ők hoztak szellemi megújulást a római irodalomba is. Az ókeresztény irodalom kora a 2. századtól a 8. századig tartott. Nyelve eredetileg görög volt, de nyugaton a latin kezdett általánossá válni. Legfőbb alkotásai tanító jellegű írások voltak, pl. bibliai szövegmagyarázatok, prédikációk, katekizmusok (kérdés-felelet formájú teológiai munkák), vitairatok (az eretnekek tanításait cáfoló írások), mártírakták (vértanúk bírósági eljárásainak jegyzőkönyvei), legendák (szentek életéről), apokrif (a Bibliá ba be nem került) szent iratok, pl. evangéliumok, szerzetesi regulák (szabályzatok), egyháztörténetek, ritmikus prózában írt himnuszok. Az ókeresztény irodalom virágkorát olyan kiemelkedő egyházatyák tevékenysége fémjelzi, mint Szent Iraeneus, Tertullianus, Alexandriai Szent Kelemen, Szent Ambrus és Szent Jeromos. Szent Ágoston. Az ókeresztény irodalom kiemelkedő alakja és a korszak legnagyobb latin írója volt. A katolikus egyház szentje és tanítója, akinek apja még pogány, édesanyja azonban keresztény családból származott.
Vasárnap (2018. aug. 26. ) Szent Ágoston püspökre, templomunk, közösségünk védőszentjére emlékezünk, életpéldáját szemléljük a szentévállás útján. Ugyanakkor égi közbenjárását kérjük, hogy saját életünkben is felfedezhessük Isten akaratát, meghívását és erre a meghívásra Igent merjünk mondani. "Magadnak teremtettél minket (Istenünk), és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned" (Szent Ágoston: Vallomások, I, 1, 1). Szentmisék templomunkban reggel 9, déli fél 1 és este 7 órakor lesznek. Az ünnepi, búcsús szentmise dél fél 1 órakor kezdődi k, melynek főcelebránsa Exc. Tamás József püspök atya. Az örömhírt pedig Ft. Oláh Dénes marosvásárhely főesperes közvetíti a jelenlévő hívek számára. Szent Ágoston püspök és egyháztanító életéről augusztus 28-án emlékezik meg a katólikus egyház. Személyiségének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje, boldogságvágya és igazság utáni szomjúsága ma is példa lehet számunkra. Szent Ágoston az észak-afrikai Tagastéban született 354-ben.
Anyja kitartó próbálkozásai elől, hogy megtérjen, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött. Mónika utána ment. Édesanyja imái és könnyei mellett Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Ágostont megragadta Ambrus szónoki tehetsége, fellépése és műveltsége, később pedig Szent Antal élete nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. Egyre inkább érlelődött benne a megtérés gondolata, de az utolsó lépést Istennek kellett megtennie. Fra Filippo Lippi: Szent Ágoston és Szent Ambrus (1437 körül) Vallomások című művében írta le ennek történetét. Egyik milánói barátjának kertjébe húzódott vissza magányt keresve. Sírt és imádkozott, sőt kiáltozott kilátástalanságában: "Meddig még, Uram? " A zsoltáros szavában újra meg újra magára ismert. És akkor váratlanul meghallott egy vékony gyermekhangot, amely ezt ismételgette: "Tolle, lege, tolle, lege", azaz "Vedd és olvasd, vedd és olvasd". Kezébe vette az előtte fekvő Szentírást és ennél a helynél ütötte fel: "Vessetek véget a kicsapongásnak és a tobzódásnak, a civakodásnak és a versengésnek.
Az egyház volt a legnagyobb feudális birtokos, ezért az uralkodó osztály érdekeit képviselte. A jobbágyokat a szegénység türelmes elviselésére, sorsukba való belenyugvásra intette. Azt hirdette, a király hatalma Istentől ered, és hogy a fennálló társadalmi rend (feudalizmus) örök és megváltoztathatatlan. Az ókori műveltség az emberre és az emberi világra összpontosította figyelmét, ezzel szemben a középkor világszemléletének középpontjában Isten és a túlvilág állt. Az egyház azt hirdette, a földi élet célja az üdvösség (a túlvilági örök boldogság) elérése, amelyhez csak egy állomás a földi élet. A földi életet siralomvölgynek tartotta. Ókeresztény irodalom. A középkori kultúra erősen egyházi, vallásos jellegű volt, ugyanakkor a középkor nem fordult szembe az antik műveltséggel. A Római Birodalom romjain kialakuló új államok átvették az addigi kultúra és civilizáció értékeit, sőt, tovább is fejlesztették azokat. Az ókor vége felé egyre hanyatlott már a római irodalom, és a késő antikvitás szellemi életének már a kereszténység is szerves része volt.
Ellopták a dachaui koncentrációs tábor kapuját, amelyen szerepel az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) hírhedt náci jelmondat. Az illetékes bajorországi rendőrkapitányság közleménye szerint szombat késő este vagy vasárnap hajnalban szerelhették le a 190 cenitméter magas és 95 centiméter széles fekete kovácsoltvas kaput, amely az egykori tábor területén kialakított emlékhely főbejáratánál állt. Az elkövetőknek át kellett mászniuk a főbejáraton, hogy megközelítsék a kaput, amelyet valószínűleg gépjárművel szállítottak el - áll a közleményben, amelyben a lakosság segítségét kérték a bűncselekmény felderítéséhez. Az emlékhely vezetője, Gabriele Hammermann szerint a lopás "a romboló energia új minőségét" jelenti, hiszen a táborkapu "a foglyok szenvedésének legfőbb jelképe". A dachaui az első állandó koncentrációs tábor volt a náci Németországban, 1933 márciusában, Hitler hatalomra jutása után néhány héttel hozták létre Münchentől 20 kilométerre egy volt lőszergyár területén. A háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára Dachauban.
Berlin - Megtalálták Norvégiában a dachaui koncentrációs tábor kapuját, amelyen szerepel az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) hírhedt náci jelmondat. Berlin - Megtalálták Norvégiában a dachaui koncentrációs tábor kapuját, amelyen szerepel az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) hírhedt náci jelmondat. A bajor rendőrség pénteki közleménye szerint a norvégiai Bergenben, egy ismeretlen informátor jelzése alapján találták meg a 190 centiméter magas és 95 centiméter széles fekete kovácsoltvas kaput, amely az egykori tábor területén kialakított emlékhely főbejáratánál állt. A német hatóságok még csak fotókon látták a kovácsoltvas kaput, de annak alapján "nagyon valószínű", hogy a 2014. november 2-ikára virradó éjjel eltűnt dachaui kapu került elő. A megtalálás körülményeiről egyelőre semmilyen további részlet nem ismert. Az elkövetőknek annak idején át kellett mászniuk a főbejáraton, hogy megközelítsék a kaput, amelyet valószínűleg gépjárművel szállítottak el. A lopás után szemtanúk elmondták, hogy láttak a környéken két gyanús férfit, akiknek egyike egy lekapcsolt világítású autóból skandináv akcentussal érdeklődött az emlékhelyhez vezető út iránt.
A háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára Dachauban. Elsősorban zsidókat hurcoltak a táborba, de romákat, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben szállítottak oda a birodalom minden sarkából. A koncentrációs táborban legkevesebb 30 ezren haltak meg.
2013. március 27. 11:13 MTI, Múlt-kor Eddig nem látott fotók kerültek fel a világhálóra a második világháborús dachaui haláltábor felszabadításáról. A képeken látható rabruhát viselő férfiak zavarodottnak, kimerültnek, kiszolgáltatottnak látszanak a felvételeken, ünnepelni sem tudták a szövetségesek érkezését. További képeket talál galériánkban Az eddig ismeretlen képek a Vintage Everyday nevű honlapon jelentek meg, de szakértő segítségére volt szükség ahhoz, hogy meg tudják állapítani, hol és mikor készültek a felvételek. Kutatások végül arra engedtek következtetni, hogy a fotókon a szövetségesek által 1945. április 29-én felszabadított koncentrációs tábor rabjai - élők és holtak - láthatók. A rabruhát viselő férfiak zavarodottnak, kimerültnek, kiszolgáltatottnak látszanak a felvételeken, ünnepelni sem tudták a szövetségesek érkezését - írta a The Daily Mail című brit lap. "A foglyok elég nyugodtnak tűnnek és szabadon mozognak. Francia és jugoszláv zászlók látszanak, az pedig elég valószínűtlen, hogy a nácik más országok lobogóit tűzték volna ki a táborban.