A bél-mikrobiomban bekövetkező változások, mint például a protonpumpa-gátlók okozta súlyos baktérium fogyás és az olyan nemkívánatos baktérium-fajok, mint például a Clostridium difficile kolonizációja veszélyeztetheti az emberek egészségét. Vizsgálatok - Reflux. A protonpumpa-gátló gyógyszerek, mint az omeprazol, a pantoprazol, az esomeprazol, a lanzoprazol, a rabeprazol vagy a dexanoprazol elsősorban a fekélyek és a savas-reflux kezelésére használatosak. Számos járványügyi tanulmány összefüggésbe hozta a táplálkozási- és anyagcsere-problémákat, valamint egyes fertőző betegségeket a protonpumpa-gátlókkal annak ellenére, hogy ezek a gyógyszerek már hosszú ideje hatékonynak és biztonságosnak bizonyultak. Különösen a hosszú ideig tartó használatuk kapcsolható össze a vas-, a B12-vitamin-, valamint a magnéziumhiányl, a csontritkulással kapcsolatos törésekkel, a vékonybél bakteriális túlnövekedésével, valamint a bakteriális eredetűi tüdőgyulladással. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság számos közleményt adott ki a vény nélkül kapható protonpumpa-gátlók alkalmazásáról.
A múlt héten elfogadott igazságügyi törvénymódosító-csomag részeként változnak a kisajátítás szabályai. 2022. január 1-től a lakók számára kedvezőtlenebbek lesznek a kisajátítás szabályai. A jelenlegi szabályok Az Alaptörvény szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A kisajátítás részletes szabályait így egy külön törvény, a 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv. Jogcím nélküli rosszhiszemű lakáshasználó. ) rendelkezései szerint lehet. A Kstv. jelenlegi szabályai szerint egy épület kisajátítása esetén a kisajátítást kérő állam vagy önkormányzat köteles lakó részére megfelelő cserelakást biztosítani, ha a lakó (tulajdonos, lakáshasználó) a kártalanítás összege helyett inkább erre tart igényt. A lakó nem kérhet cserelakást, ha tulajdonában ugyanabban a városban beköltözhető lakás van. Szintén nem jogosult cserelakásra, ha a lakó jogcím nélküli használja a lakást. Mit hoz a módosítás? A kormány által előterjesztett és a kormánytöbbség által múlt héten elfogadott új szabályok szerint azonban a kisajátítást kérő nem köteles cserelakás felajánlására.
A Telexen megjelent lakhatási témájú cikkben szereplő téves vagy megtévesztő jogi tartalommal kapcsolatban az Utcajogász jogi tájékoztatót készített. "A bérlőm se rezsit, se bérleti díjat nem fizet, de a kormány segítségével használhatja a házamat" címmel 2022. február 9-én lakhatási jogi témájú cikk jelent meg a Telexen. A cikk egy nehéz helyzetbe került lakástulajdonos helyzetét mutatja be, aki a kormány által elrendelt járványügyi moratórium miatt nem tud hozzáférni a tulajdonában álló ingatlanhoz. Nem adják vissza a kauciót, mit tegyek?. Mivel a cikk több ponton is téves vagy megtévesztő módon utal a hatályos magyar jogszabályokra, az Utcajogász Egyesület megkereste a Telex szerkesztőségét. Annak ellenére, hogy a szerkesztőség részéről a szerző gyorsan visszajelzett megkeresésünkre, a cikk nem került pontosításra. Ezért az Utcajogász Egyesület úgy döntött, hogy az alábbi jogi tájékoztatást adja ki: 1) A jogcím nélküli lakáshasználó használati díjat köteles fizetni, amit a tulajdonos a lakás kiürítésétől függetlenül bármikor érvényesíthet hivatalos úton.
Ez nem azt jelenti, hogy négyhavi bérleti díjnak megfelelő mértékű kauciót a bíróság biztosan mérsékel majd háromhavira, hanem az eset összes körülményét vizsgálni fogja. Ha kristálycsillárok, velencei tükrök vannak minden szobában, és otthagyjuk a meisseni porcelánokat és az ezüst étkészletet, akkor akár indokolt is lehet a magasabb összeg, de ez általában kevésbé jellemző. Bérlőként viszont mindenképpen legyen papírunk arról, hogy a pénzt átadtuk, és lehetőleg a szerződés aláírása után, illetve azzal egyidőben fizessük ki. A lakók hátrányára módosulnak a kisajátítás szabályai — Utcajogász. A kaució átvételét legcélszerűbb a bérbeadóval a bérleti szerződésben elismertetni. Vissza kell minden esetben fizetni? Ha a szerződéssel kapcsolatban nincs szükség a kaució felhasználására – mert a bérlő pontosan fizet mindent és nem tesz kárt az ingatlanban – a bérleti időszak végén az teljes egészében visszajár. Ha viszont fel kell használnunk egy részét, akkor pontosan el kell számolni, és a fel nem használt összeget kell visszafizetni a bérlőnek. Ha a bérleti viszony folyamán a kaucióhoz kell nyúlni - valamilyen javítás vagy számlaelmaradás miatt -, akkor kérhetjük a bérlőt, hogy egészítse ki azt az eredeti összegre.
Az Utcajogász jogsegély-szolgálatának is volt már tapasztalata olyan kisajátítási üggyel, ahol a kisajátítást kérő önkormányzat által felajánlott összeg csak arra volt elegendő, hogy a lakók kölcsönt vegyenek fel az állam által felvett lakásuk pótlására. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy sok fog múlni azokon a bíróságokon, akik a jogszabályt alkalmazzák. A közigazgatási bíróságtól fog ugyanis függeni, hogy mennyire szigorúan kérik számon a kisajátítást kérőn az eljárás elhúzódásának "valószínűsítését. " Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a lakó időben pert indít a kormányhivatal kisajátító döntésével szemben.