Annak a szervezetnek, amelyiknek nincs adószáma, de bevándorlási adóköteles tevékenységet folytat, be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál - figyelmeztet közleményében a Pénzügyminisztérium. Külön bejelentkezési kötelezettsége azoknak a szervezeteknek van, amelyek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában - vagyis nincs adószámuk - és emiatt nem tudják beadni a bevándorlási különadóra vonatkozó bevallásukat. Nekik legkésőbb akkor kell teljesíteni a bejelentkezési kötelezettségüket, amikor az adóköteles tevékenységüket megkezdik, vagyis támogatást nyújtanak. Ha például egy a NAV nyilvántartásában nem szereplő külföldi szervezet 2018. augusztus 25-én nyújt támogatást egy belföldi szervezetnek, akkor a bevándorlási különadóval összefüggő kötelezettségei megfelelő teljesítéséhez az említett időpontban már kell rendelkeznie adószámmal. Ha a támogató nem vall, a támogatott fizet A bevándorlási különadót elsősorban annak a szervezetnek kell megfizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, mégpedig a támogatás nyújtását követő hónap 15. napjáig, s egyben a bevallási kötelezettsége teljesítéséről nyilatkoznia kell a támogatásban részesülő számára.
Ez azért érdekes, mert józan paraszti ésszel végiggondolva a bevándorlási különadó vonatkozhat olyanokra is, akik harmadik országból származó diákokat hoznak Magyarországra tanulni, vagy éppen azokra a munkaközvetítőkre is, akik harmadik országból toboroznak munkaerőt Magyarországra. Ugyanis számtalan olyan esetet ismerünk, amikor az itt dolgozó vagy itt tanuló külföldiek végül itt is maradnak akár örök életükre is. Ez ellen pedig nem lehet érv az, hogy sok menedékkérő is végül a fogadó országban marad, és soha sem tér haza eredeti hazájába, hiszen a különböző menedékjogi kategóriák is meghatározott, néhány éves időtartamra szólnak. Megkérdeztük tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy kell-e bevándorlási különadót fizetnie a harmadik országból (például Ukrajnából) Magyarországra munkaerőt közvetítő cégeknek, illetve olyan szervezeteknek vagy alapítványoknak, amelyek harmadik országból származó diákokat hoznak Magyarországra tanulni? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mivel felmentést csak a pártok kapnak a bevándorlási különadó alól (a Migration Aid épp ezért alakulna párttá), a kormánynak vagy más állami vagy önkormányzati szervnek, illetve állami cégnek is kell-e fizetnie különadót, ha harmadik országban hirdetnek azért, hogy jöjjenek Magyarországra munkát vállalni az EU-n kívül élő személyek?
Az első verzió indoklásban még szerepelt egy olyan mondat is, ami alapján a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésére kapott anyagi támogatás után is 25 százalékos adót kellett volna fizetni, de ez a végleges verzióból kikerült. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít például: a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a médiaszemináriumok folytatása és azokon való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába. Elképzelésük sincs, hogy mennyit kéne adózni Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó-kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá.
A nyilatkozatra az állami adóhatóság a BEVKA jelű nyomtatványt rendszeresítette, melynek használata ajánlott az adózók számára. Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy az adóalany által adott nyilatkozat valótlan, akkor az anyagi támogatást nyújtó szervezetet határozatban kötelezi a be nem vallott adó, továbbá annak 50%-át kitevő adóbírság megfizetésére. Ha a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet az anyagi támogatás felhasználását követő hónap 15. napjáig nyilatkozattal nem rendelkezik, akkor a bevándorlási különadó alanya – az eredetileg kötelezett helyett – a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhellyel rendelkező szervezet lesz. 3. A bevándorlási különadó alapja és mértéke A bevándorlási különadó alapja a bevándorlást segítő tevékenységhez vagy a magyarországi székhelyű, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működéséhez nyújtott anyagi támogatás összege. Amennyiben a bevándorlási különadó alanya a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, akkor a bevándorlási különadó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába. Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A bevándorlási különadó kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legfontosabb feladata jelenleg a tájékoztatás, így arra is választ tud adni, kit érint a kötelezettség – közölte az adóhivatal csütörtökön. A kötelezettségről a lehetséges érintettek az általános adóhivatali tájékoztatóban olvashatnak, de egyenként is kérhetnek tájékoztatást arról, hogy a törvény hatálya alá esnek-e – írták. A tájékoztatási feladatok fontosságát a NAV azzal indokolta, hogy szeptember 15-ig esedékes a bevallások benyújtása, erről pedig – mint hangsúlyozták – az érintetteknek kell dönteniük, mert a legtöbb adóhoz hasonlóan a bevándorlási különadó is önadózáson alapul. A NAV a határidő után megkezdi a bevallások vizsgálatát és ha megállapítja, hogy a törvényben foglalt kötelezettségek nem teljesültek, adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabhat ki – olvasható a közleményben.
Annak ellenére viszont, hogy számos szervezet jelezte ( Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Eötvös Károly Intézet, Transparency International) alkotmányossági aggályait a különadóval kapcsolatban, egyelőre nem tudunk arról, hogy bárki az Alkotmánybíróság elé vitte volna az ügyet. Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője a kérdésünkre elmondta, a különadót augusztus 25-től számítva 180 napig lehet az Alkotmánybíróságon megtámadni, ugyanakkor új adójogi rendelkezések alkotmányosságát – abban az esetben, ha az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja – csak bizonyos alapjogok sérelme esetén lehet vizsgálni (gondolat, a lelkiismeret- és a vallásszabadság joga, személyes adatok védelme, magyar állampolgársághoz fűződő jogok). Mindez pedig nehezített pályát jelent annak, aki a törvény alkotmányosságát vitatni szeretné, bár ehhez először arra lesz szükség, hogy valaki konkrét beadvánnyal is forduljon az Alkotmánybírósághoz.
chevron_right A rokkantsági ellátás "átalakítása" öregségi nyugdíjjá hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2013. 07. 30., 11:58 Frissítve: 2013. 29., 15:00 Olvasónk levélben kérte tanácsunkat, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott öregségi nyugdíj-korhatárának betöltésére vonatkozó tájékoztatóban ismertetett lehetősége közül melyikkel éljen. Összefoglaljuk a tudnivalókat. Rokkantság és öröklés az új nyugdíjrendszerben - HR Portál. Az 1951. szeptember 14-én született olvasónk – öregségi nyugdíjra jogosító korhatára 2013. szeptember 14. – 2011. december 31-éig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, amelyet 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátássá alakítva tovább folyósítottak. Kérdése arra vonatkozik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárának elérésekor kínálkozó két esetkörnél – a rokkantsági ellátás változatlan összegű továbbfolyósítása, illetve öregségi nyugdíj új igényként történő megállapítása – miket kell mérlegelnie.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. Rokkantsági Ellátásban Részesülők Munkavállalása - Rokkantsági És A Rehabilitációs Ellátás Átalakítása Öregségi Nyugdíjjá - Adózóna.Hu. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Azaz munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül annak ellenére, hogy a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíj.
Idén már több, mint 130 ezer hölgy részesül ebben a nyugdíjban, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak immár közel 7%-át emésztve föl. Miután idén is változatlan feltételekkel igényelhető a nők kedvezményes nyugdíja, továbbra is érdemes minden hölgynek tisztában lenni a kedvezményes nyugdíj feltételeivel. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a munkával szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel (vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően) szerzett szolgálati idő. A munkával szerzett szolgálati időnek főszabályként legalább 32 évnek kell lennie, kivéve azt a hölgyet, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg – az ő esetében elegendő 30 év szolgálati időt szerezni keresőtevékenység révén.
A törvényjavaslat alapján ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíj összege a jövő évtől is az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől függ. Ugyancsak megmarad az a szabály, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél, ha a figyelembe vehető szolgálati idő eléri a húsz évet. Változik azonban a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjszámítási képlete, amivel a tárcavezető szerint egyértelművé válik, hogy a tagok a 2011. november 30-át követő időre teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak, mivel ők is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. A nyugdíj összegének kiszámításakor 2013-tól alkalmazandó szolgálati idő szerinti mértékskála megegyezik a jelenleg hatályossal. A módosítás része még, hogy a nyugdíjminimumnál nem lehet alacsonyabb a hozzátartozói ellátás alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg. A javaslat alapján ezt a szabályt 2012. január 1-jére visszamenőleg kellene alkalmazni.