Örök kérdés, hogy a klasszikus munkavállalói létből menekülni vágyók, saját vállalkozás alapítását fontolgatók mibe is vágjanak. Persze nem mindegy, hogy mihez ért az ember, de az sem, hogy milyen területeken lehet kisvállalkozóként szép profitot elérni. 15-11.. A pénzügyi információs szolgáltatásokat kínáló Sageworks évente összehasonlítja az egyes ágazatokban jellemző nettó profitokat, így kiderül, hogy a kisvállalkozások közül melyik kecsegtet a legtöbb haszonnal. Libby Bierman, a cég elemzője a siker kulcsát a legtöbb esetben abban látja, hogy a piacra lépés korlátja a megfelelő szaktudás vagy a képesítést bizonyító... Kedves Olvasónk! Milyen Vállalkozásba Érdemes Belefogni / Milyen Vállalkozó Vagy?. Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Azonban nem mindig az évek számát kell nézni, ha az ember tanácsadót választ magának, hiszen sokak év alatt többet érnek el, mint mások egy évtized során. A cégek olyan tanácsadókra szeretnék bízni megbízható internetes bevételek kommunikációjukat, akik képesek konkrét eredményeket felmutatni korábbi munkáikból. Nem árt továbbá, ha a tanácsadó szakirányú végzettséggel is rendelkezik, ami tovább hitelesíti munkáját és növeli az ügyfelek megelőlegezett bizalmát is. Honnan tudod, hogy marketing-tanácsadóra van szükséged? De miért lehet egyáltalán szüksége egy cégnek szaktanácsadókra, vagy tanácsadóra? Miért ne tudná saját maga megoldani a marketinggel járó feladatokat? Vállalkozási ötletek Milyen jelek utalnak arra, hogy a te cégednek is elkéne némi külső segítség? Mi a jobb — egy külső tanácsadó, vagy ha bővíted marketingcsapatodat? Ezernyi a kérdés — nézzük, hogy hogy találsz választ rájuk! Az online marketing tanácsadó külső szemléletet biztosít Talán a legfontosabb indok az, hogy egy külső tanácsadó teljesen más szögből tekint cégedre.
A lelkesedés jó dolog, de fontos az is, hogy higgadtan átgondoljuk a részleteket, amelyek elengedhetetlenek egy sikeres vállalkozáshoz. A Forbes összeszedte a négy legfontosabb ilyen kérdést. Ha ezekre mind megvan a válasz, akkor érdemes belefogni. A négy kérdés az alábbi. 1. Miért is csinálom? Fontos hinni az ötletben és szeretni azt, amire a vállalkozást alapozza a kezdő vállalkozó. Vállalkozásával akár valódi változásokat is elérhet az emberek életében. Könnyítheti mások életét, örömet szerezhet vele. Ehhez szükséges átgondolni, hogy mitől lesz a termék egyedi, hol található a piaci rés. A legbiztosabb a megfelelő piackutatás és fókuszcsoportos felmérés, bár ez nem mindig valósítható meg. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor is célszerű minél pontosabb adatokra törekedni a vásárlók életkorával, nemével, pénzügyi helyzetével, érdeklődésével és motivációjával kapcsolatban. 2. Milyen a márkanevem? Ez egy fontos kérdés. A név tényleg képviselje, amit elad a vállalkozó, esetleges bővítés is beleférjen, legyen vonzó a célközönség számára, és ma már nem utolsó sorban az is fontos, hogy szabad-e a domain az interneten.
A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Az ügyben azóta sem történt előrelépés. Szlovénia márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben. Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul. Eldöntötte a horvát-szlovén határvitát a bíróság. Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A horvát-szlovén határvitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel módosított bővítési politikáján, és úgy döntött, ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem rendezi határvitáit a szomszédaival - írta az MTI.
A két ország 1991-es függetlenné válásakor elfogadta a Badinter-bizottság döntését, miszerint a jugoszláv köztársasági határok legyenek az utódállamok külső határvonalai. A jugoszláv törvények alapján azonban a tagköztársaságok között a tengeren nem volt határ, Jugoszlávia teljes tengeri területe "közös víznek" számított. A szlovén fél a jugoszláv idők gyakorlatára hivatkozva a teljes Pirani-öböl feletti fennhatóságot szerette volna, valamint kijutást a nemzetközi vizekre. A horvát értelmezés szerint a tengeri határ a Pirani-öböl közepén húzódik és Szlovénia csak a horvát vizeken keresztül juthat ki a nemzetközi tengerre. A kérdés Ivica Račan horvát miniszterelnök és szlovén kollégája, Janez Drnovšek 2001-ben aláírt megállapodásával megoldódni látszott. Horvát-szlovén határvitában a szlovénok javára döntöttek. A szlovének a Pirani-öböl 80%-áért és a horvát vizekből kialakított, a nemzetközi vizekkel összeköttetést biztosító, 3. 600 méter széles "tengeri folyosóért" cserébe csekély mértékű területi kompenzációt vállaltak Isztria területén és a Mura mentén.
Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. AC News | Feltámadt a szlovén-horvát határvita. Bezárás
A két tagköztársaság isztriai határszakaszának korrekciójára legközelebb 1956-ban került sor: Szlovéniához került 8 falu. Felsőbb utasításra minden egyezkedés a "testvériség" jegyében folyt, a jelentésekből azonban az derül ki, hogy a horvát partizánok és a helyi szlovén lakosság között sok helyütt voltak feszültségek. Nem egészen világos, hogy ki és mikor döntött a föderális egységek határairól, a döntések feltehetően a magas pártvezetés köreiben születtek. A köztársasági funkcionáriusok sokszor nem akartak vagy nem is tudtak fellépni a meghúzott határok ellen. Sok esetben a föderális állam belső határait csak adminisztratív formalitásnak tekintették, és a határvonalakon vitázni a nemzeti kérdés (főleg horvát-szerb viszonylatban jelentkező) érzékenysége miatt sem volt célravezető. A tengeri határok 1. A Horvátország által (a Račan-Drnov ek egyezmény előtt) javasolt tengeri határvonal. 2. A Račan-Drnov ek egyezmény szerinti tengeri határvonal. 3. A Račan-Drnov ek egyezmény szerint Szlovéniának átengedett "tengeri folyosó".
Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát. Az ítélet értelmében egy 2, 5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek. Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt. A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.