A minaret teraszára a mekkai irányba néző félköríves ajtón keresztül léphetünk ki, ahonnan a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A legenda szerint Eger visszafoglalása után a helyiek 400 ökör bevonásával le akarták dönteni a minaretet, viszont a tizennégyszög alaprajzú épület stabilitása miatt nem sikerült. A városban összesen 10 minaret épült a török hódoltság ideje alatt, amelyekből csak ez az egy torony maradt épen. Belépőjegy Jegyár: 500 Ft Nyitvatartás Január 1. - Február 28. Hétfő-Vasárnap: 10:00-13:45 Március 1-31. Hétfő-Vasárnap: 10:00-14:45 Április 1-30. Hétfő-Vasárnap: 10:00-16:45 Május 1. - Június 15. Hétfő-Vasárnap: 10:00-17:45 Június 16. - Augusztus 31. Hétfő-Vasárnap: 9:00-19:45 Szeptember 1-30. Hétfő-Vasárnap: 10:00-17:45 Október 1-31. Hétfő-Vasárnap: 10:00-16:45 November 1. - December 31. Hétfő-Vasárnap: 10:00-13:45 A minaret nyitvatartása az időjárástól függően módosulhat. Látogass el te is Egerbe, és mászd meg az egykori Oszmán Birodalom legészakibb európai emlékét, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra!
Eger volt az egyik legkedveltebb turisztikai célpont a húsvéti ünnepek ideje alatt. Ez nem csoda, hiszen a hevesi megyeszékhelyen és környékén számtalan program várta a kirándulni vágyókat.. < Vissza
00-ig, ára 600 Ft. ) Forrás: a szervező közösségi oldala
Fel lehet-e mondani a bérleti szerződéseket? Felmondási idő 2010 qui me suit Ha a munkavállaló mond fel Magyarul Felmondás idő 2020 Bár ezek a szereplők – tipikusan – bérlőként jelennek meg a bérleti jogviszonyokban, a Korm. rendelet nem határozza meg, hogy az érintett szereplőknek milyen pozícióban (bérbeadó vagy bérlő) kell szerepelniük a bérleti szerződésben. Ebből következően úgy gondoljuk, hogy mind bérlőként, mind bérbeadóként szerepelhetnek, és mindkét esetben érvényesül a bérleti szerződések felmondási tilalma. Tehát ha egy turisztikai ágazati szereplő bérbe ad egy területet kiskereskedelmi tevékenység folytatására, akkor sem a turisztikai ágazati szereplő mint bérbeadó, sem a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó nem mondhatja fel a bérleti szerződést. Milyen helyiségek vonatkozásában érvényesül a felmondási tilalom? A Kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre irányadó a tilalom. A "nem lakás céljára szolgáló helyiség" egy, a lakástörvényben széleskörűen meghatározott jogi fogalom, ami lényegében valamennyi, kizárólag gazdasági célra szolgáló ingatlant magában foglalja.
– kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt. "71 éves munkavállalónak mondott fel a cégünk, tehát, teljes jogú nyugdíjasnak minősül a munka törvénykönyve (Mt. ) szerint. Van-e felmondási idő, vagy egyik napról a másikra fel lehet mondani a határozatlan idejű munkaszerződést? Ha van felmondási idő, akkor mennyi az? Illetve van-e felmentési idő? A munkavállaló 13 éve dolgozik a cégnél. Ha van felmondási idő, akkor köteles-e a munkáltató a törvényben meghatározott felmondási időt (30 nap) még 25 nappal meghosszabbítani? " – kérdezte olvasónk. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalók esetén az általános szabályokat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni (Mt. záró rendelkezési között meghatározza a nyugdíjas munkavállalók fogalmát. Nyugdíjasnak minősül az a személy, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, még akkor is, ha a nyugdíjellátást ténylegesen nem veszi igénybe.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg. 66. § (9) bekezdés), továbbá a munkavállalót nem illeti meg végkielégítés (Mt. 77. § (5) bekezdés a) pont). Ennek megfelelően tehát a munkáltató felmondása esetén a munkavállaló felmondás ideje 30+25 nap=55 nap lesz (tehát nem úgy kell eljárni, mint azonnali hatályú felmondás esetén). A munkáltató ezen idő felének tartamára, azaz 28 napra (a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni) köteles felmenteni a munkavégzés alól a dolgozót (ez lesz a felmentési idő, ami tulajdonképpen a felmondási idő fele), a másik fele időtartamra, 27 napra kötelezheti munkavégzésre. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően (legfeljebb két részletben) kell felmenteni.
Abban az esetben azonban, ha a bérleti szerződés 2020. napja előtt is felmondható, akkor a felmondási idő hosszától függően akár 2020. napján is megszűnhet a bérleti jogviszony. Meglátásunk szerint a "felmondással megszüntetni" fordulattal a jogalkotó azt akarta szabályozni, hogy ezek a bérleti szerződések 2020. napjáig ne legyenek megszüntethetők a felek közös megegyezése nélkül, vagyis úgy gondoljuk, hogy a helyes értelmezés az, hogy 2020. napja előtt – mind rendes, mind rendkívüli felmondással – felmondható a bérleti szerződés, de leghamarabb 2020. napjára. Mindemellett szeretnénk jelezni, hogy a jogalkotó a fenti határidőt bármikor meghosszabbíthatja, ahogy utalt is erre a Korm. rendelet 3. §-ában. 4. Határozott idejű bérleti szerződés lejárta Ha a határozott idejű bérleti szerződés időtartama 2020. napját megelőzően jár le, álláspontunk szerint a szolgáltatás teljesült, és így a bérleti szerződés a törvény erejénél fogva megszűnik. A fent hivatkozott korlátozás tehát nem vonatkozik a határozott idejű bérleti szerződés megszűnésére.
A Kormány elrendelte, hogy a legsúlyosabban érintett ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. Vajon szerződésszegés esetén is alkalmazandó ez a tilalom? Illetve, mi történik, ha a felmondási tilalom időszaka alatt jár le a bérleti szerződés határozott időtartama? 1. Felmondási tilalom Magyarország Kormánya a COVID-19 járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a 2020. március 18. napján kihirdetett legelső rendelkezései között rendelte el, hogy a legsúlyosabban érintett ágazatok (turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok) "(…) tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. " Bérbeadókra vagy bérlőkre irányadó a felmondási tilalom? A felmondási tilalom tehát a Kormányrendeletben felsorolt és a Kormány által a járvány hatásai által legsúlyosabban érintettnek vélt ágazatok szereplőire és az általuk kötött bérleti szerződésekre alkalmazandó.
A felmondási tilalomról szóló jogszabályt először 2020 novemberében vezette be a kormány a koronavírus-járvány miatt, és néhány hónapos szünetet leszámítva, azóta is tart. De most május 31-gyel megszűnik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradó megkeresésére. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete szerint a felmondási tilalom fenntartása már jó ideje indokolatlan volt. A jogszabály kivezetésével arra számítanak, hogy felmondási hullám indulhat meg, főleg a szakdolgozók, például az ápolók körében – nyilatkozta a csatornának a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke arra is felhívva a figyelmet, hogy vannak, akik már elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, mégsem tudtak elmenni nyugdíjba. Soós Adrianna azt is hozzátette, olyanok is akadnak, akik már annyira kimerültek, túlhajszoltak, hogy semmiképp sem szeretnének az egészségügyben tovább dolgozni. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint az új kormánynak az elsők között a szakdolgozók fizetését kellene rendeznie, amivel szerintük elkerülhetők lennének az újabb felmondások – fogalmazott a csatornának Balogh Zoltán kamaraelnök.
Következésképp a felmondási tilalom irodaházak, bevásárlóközpontok, logisztikai parkok, gyárak és más gazdasági célra szolgáló ingatlanok vonatkozásában kötött bérleti szerződésekre alkalmazandó. A fentiektől eltérően, lakás megjelölésű ingatlan esetében – függetlenül attól, hogy irodaként vagy más gazdasági célra veszi a bérlő igénybe az ingatlant – meglátásunk szerint a felmondási tilalom nem alkalmazandó. 2. Rendes és rendkívüli felmondás Ahogy a fenti idézetből is látható, a Korm. rendelet a felmondásról általánosságban beszél. Felmerül ezért a kérdés, hogy a gazdasági életben és a jogirodalomban egyaránt megkülönböztetett "rendes" és "rendkívüli" felmondások esetén alkalmazandó-e a fenti felmondási tilalom? Rendes felmondás Határozatlan idejű bérleti szerződések esetén a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a felek a bérleti jogviszonyt indokolás nélkül (bármikor) megszüntessék. A legsúlyosabban érintett ágazatokat pedig feltehetőleg ez alól a kiszolgáltatott helyzet alól próbálta védeni a jogalkotó azzal, hogy 2020. június 30. napjáig kizárta a megszüntetés lehetőségét, biztosítva ezzel a jelenleg is használt gazdasági célú ingatlanuk használatát a járvány okozta veszélyhelyzet idején is.