Szeretettel köszöntelek a Manga-Anime Japán minden mennyiségben. közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 118 fő Képek - 185 db Videók - 30 db Blogbejegyzések - 22 db Fórumtémák - 1 db Linkek - 16 db Üdvözlettel, Manga-Anime Japán minden mennyiségben. vezetője Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Bejelentkezés A jelszavadat elküldtük a megadott email címre. A japán emberek gondolkodásmódjáról filmjeiken keresztül is sokat megtudhatunk! Anime filmek - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Az előadások ingyenesek, de érkezzetek időben jó helyeket foglalni! :)) Jó szórakozást! Elátkozott japán szerelmesek Kettős szerelmi öngyilkosság a japán filmben 2009. december 3-9. A kettős szerelmi öngyilkosság (shinju=sindzsú) a 18. század eleje óta a japán drámairodalom egyik alapmotívuma. A társadalmi konvenciókkal szemben tehetetlen, végül a halálban eggyé váló szerelmesek romantikus alakja először 1703-ban, a valós eseményeket feldolgozó "Kettős szerelmi öngyilkosság Sonezakiban" című bunraku-drámában jelent meg.
A kutatás még közel sincs befejezve és további támogatásra van szükség. Mivel az ötletet nevetségesnek tartják, ez nem történik meg. Higashi doktort felkeresi egy vállalat, h ők a hadsereggel karöltve finanszíroznák a kutatásait, de persze ennek a hátránya az, h a vállalat tulajdona lesz a munkájának gyümölcse. Higashi vonakodva belemegy mivel a felesége halálosan beteg és csak az ő felfedezése mentheti meg. Higashinak van egy fia Tetsuya aki eljegyzi Higashi legjobb barátjának a lányát Lunát (Lunáról annyit, h a legszebb ázsiai nő akit valaha láttam. Az a különlegessége, h olyan mint egy anime lány de mégis ember. Japán anime filmek 1. Azt hittem eddig, h ilyen csak az álmaimban létezik). Tetsuya hazafias lelkétől hajszolva bevonul katonának, h a barátaival karöltve harcoljon. 1 évvel később a kutatások még mindig nem sikeresek és Higashinak elképzelési nincs, h hogyan tovább. Viszont egy nap alatt fura események láncolatának következményében minden megváltozik... "A film ötlete közel két és fél éve született meg.
Az új... több» Kicc 2016. 02. 25. 19:49 akció | animáció | családi | fantasy | kaland Egy veszélyes démon egyre nagyobb hatalomra tesz szert a bolygón, számos áldozata és foglya van már. Csakis egy Shionban készített ereklyével állítható meg. Naruto útra kel Shion... Japán Anime Filmek – Japán Anime Filmer Les. több» animáció | családi | dráma | fantasy | kaland | sci-fi Az árva Pazu arra vállalkozik, hogy barátjával, az égből pottyan Sheetával együtt felkutatják a rejtélyes repülő várost, ám a gonoszság meg akarja akarja akadályozni őket terük... több» akció | animáció | dráma | krimi | misztikus | sci-fi | thriller Egy kiborg rendőrnő és partnere egy titokzatos és páratlan képességű hackerre vadásznak, akit Bábosnak hívnak. Mamoru Oshii, az anime rendezője hűségesen követte az eredeti... több» animáció | családi | fantasy | kaland | katasztrófafilm | vígjáték Miközben egy tengeri mágus a vízfelszín mélyén éppen legújabb varázslatát igyekszik bemutatni a polipoknak, különös halaknak és egyéb tengeri élőlényeknek, egy kis halacska... több» animáció | dráma | életrajzi | háborús | katasztrófafilm | romantikus | történelmi Hayao Miyazaki rendkívüli, többszörös díjnyertes animációs filmje egy valódi történetet dolgoz fel a II.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a poszméhkolóniák kevesebb új méhanyát produkáltak, a faliméhek pedig kevesebb petét raktak. Ez a negatív hatás nem közvetlenül a kezelésekkel, hanem a fészkekben talált szermaradványok mennyiségével hozható összefüggésbe. Ez azt is jelzi, hogy a környezetben korábban fölhalmozódott neonikotinoidok is bekerülhettek a méhek táplálékába – akár a területeken található egyéb növényekből is. [origo] Hírmondó. Faliméh (Osmia bicornis) - fotó: Wikimedia Commons A fent vázolt kutatás eredményei Sárospataki Miklós szerint az irányban befolyásolhatják az Európai Parlament közeljövőben várható döntését, hogy a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek végképp tiltólistára kerüljenek. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) első, beporzókkal foglalkozó, 2016-os jelentése szerint a rovar beporzók száma elsősorban a földhasználat változása, az invazív fajok, betegségek és kártevők megjelenése, a klímaváltozás, továbbá az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédő szerek alkalmazása miatt csökken.
A neonikotinoidok kis mennyiségben bejutnak a nektárba és a pollenbe, melyet azután a viráglátogatók elfogyasztanak. Ilyen alacsony koncentrációban ugyan nem pusztítják el a megporzó rovarokat, de úgynevezett "szubletális" hatásokat, például a termékenység csökkenését, tájékozódási zavarokat válthatnak ki. Évek óta zajlik a tudományos vita arról, hogy e káros hatások mennyire bizonyíthatóak, főként szabadföldi körülmények között. Az Európai Unióban négy évvel ezelőtt ideiglenesen felfüggesztették e szerek használatát, és jelenleg a teljes betiltás lehetőségét fontolgatják. A Science-ban nemrég bemutatott vizsgálat során brit, magyar és német kutatók házi méheket (Apis mellifera), valamint két vadon élő méhfajt, földi poszméheket (Bombus terrestris) és faliméheket (Osmia bicornis) telepítettek a kísérleti területekre. Neonikotinoid hatóanyagú szerek ferfiaknak. A repce virágzási időszakában regisztrálták a méhek pollengyűjtését és aktivitását. A repce elvirágzása után a méhfészkeket begyűjtötték, és az ott felhalmozott táplálékot, az utódgeneráció mennyiségét, illetve a fészkekben található szermaradványok mennyiségét is megmérték.
A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is. Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ez alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Neonikotinoid Hatóanyagú Szerek. Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket. A mezőgazdasági cégek azzal érveltek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok nem valószerűek. A terepen végzett vizsgálatok ugyanakkor nem mutattak ki a mézkészítő méhekre kifejtett hatást, néhány szer azonban károsított más fajokat, például a dongókat és a magányos kőműves méheket. Megviselte a növényvédő a magyar és brit méheket 2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta felkérte a brit ökológiai és hidrológiai központot (Centre for Ecology & Hydrology - CEH), hogy végezzen független terepvizsgálatokat két neonikotinoiddal.
2017. január 23., hétfő 13:57:00 / – Tóth Endre Egy közelmúltban elkészült tanulmány kimutatta, hogy a neonikotinoidok három hatóanyagának betiltása az európai repcetermesztőknek évente mintegy 900 millió euró veszteséget okozna. A neonikotinoid-hatóanyagú növényvédőszerek korlátozása – Agrárágazat. A HFFAA kutatási vállalkozás által összeállított tanulmányt egy előadás keretében a tartományi mezőgazdasági kirendeltségen, Berlinben is bemutatták – olvashatjuk a hírportálon. Mint ismeretes, a repce legveszélyesebb kártevője a repcebolha (Psylliodes chrysocephalus), amely ellen jelenleg – különösen a vetőmagvak kezelésére – kevés hatékony szer áll rendelkezésre, és a neonikotinoidok 2013 évi korlátozása óta a termelők nem tudják, hogy mivel lehet azokat helyettesíteni. Az említett veszteség három forrásból tevődik össze. Először is a hatékony védekezés hiányában egy 4 százalékos terméskiesés keletkezik, ami uniós szinten 912 ezer tonnával kisebb össztermést jelent (350 millió euró veszteség). Másodszor az össztermés 6, 3 százaléka minőségi romlást szenved (50 millió euró), harmadszor pedig – más szerekkel – pótlólagos levélpermetezést kell alkalmazni (120 millió euró), és a magasabb művelési költségek miatt 360 millió többletkiadás jelentkezik.