Tálalhatunk karakteres sajtokat friss vagy aszalt gyümölccsel, dióval. Zsírszegényen készült sültjeink mellé készíthetünk aszalt gyümölcsökkel gazdagított fűszeres mártásokat. Kipróbálhatunk új, aszalt gyümölcsökkel édesített, hozzáadott cukormentes gyümölcskenyér, diós keksz vagy máktorta recepteket. 6 DIÓFÉLE ÉS OLAJOS MAG, AMIBŐL MINDEN NAP ENNED KELLENE! Gyümölcs Aszalása Házilag - Gyümölcs Poker Játék Ingyen. >>> ÍGY KÉSZÍTHETSZ OTTHON ASZALT CSEMEGÉKET - TARTÓSÍTÓSZER NÉLKÜL! >>>
A gyümölcs felületét borító viaszréteget lúgos vízben történő átmosással el lehet távolítani. Ez a módszer a Kárpát-medencében ritka volt. Az aszalás végén a felmelegítéssel szinte visszafolyatták a viaszt a repedésekbe. Ez a fényezés, a felületi cukorcseppek megolvadva tetszetős küllemet adnak a gyümölcsnek. Ma a napelemes gyümölcsszárító a legmodernebb és legenergiatakarékosabb. A rajz alapján házilag is könnyen elkészíthető. Aszalt Gyümölcsök Tárolása Otthon - A legújabb praktika. Az alma és körte hajlamos a szakaszos termésre, s a túltermelés gyakran értékesítési gondokat okoz. Hogy ne vesszen kárba a termés, a feleslegből pálinkát főztek, megaszalták, vagy lekvárt főztek belőle. A nyersanyag sok előkészítést kíván. A kisebb gyümölcsöket négyfelé, a nagyobbakat nyolcfelé hasítják, a magházrészeket eltávolítják. A vajalmák, a nyári piros alma, a nyári Kálmán körte, egyes szegfűkörték, igen alkalmasak aszalvány készítésére. A körte inkább, az alma kevésbé barnulnak. Szitaszövettel érdemes takarni a terményt, mert mérsékli a barnulást, és véd a rovarok ellen.
Gyümölcsöket aszalással is tartósíthatunk, költségek nélkül hozzá 1-2 nagy kosár, de jó a ritkán használt gáztepsi is. A lapos szélű. Fortélyok A gyümölcsöket a kosárban vagy a rácson egy rétegben helyezd el, és ügyelj arra, hogy ne érjenek egymáshoz. Nagyjából azonos méretű gyümölcsöket aszalj egy időben, különben mire a nagyobbak is elkészülnek, a kisebbek túl szárazak, rágósak lesznek. A szikkasztást addig folytasd, amíg az aszalmány még rugalmas, de összenyomva már nem serken belőle nedvesség. A túlszárított gyümölcs azt a képességét is elveszíti, hogy a felhasználás előtti áztatáskor folyadékot vegyen fel. Átforgatáskor ügyelj arra, hogy a gyümölcsök héja ne sérüljön, különben a nyíláson cukros lé távozhat, s emiatt az aszalmány nem lesz elég édes a végén. Érdemes letakarni a kosarat, vagy tepsit rossz vékony függönnyel, vagy szúnyoghálóval, hogy megvédjük őket a bogaraktól. Szilva aszalása: Kb. egyforma nagyságú szilvákat magozd ki óvatosan, majd helyezd ki őket a tűző napra. Naponta forgasd kész, 1-2 hét kell neki, akkor 1 napig tedd be a lakásba száraz helyre, majd dobozold jól záródó edényben.
Kevesen aszalnak otthon gyümölcsöt, pedig aszalás a legősibb tartósítási eljárás, amelyhez nem kell semmi segédanyag, tartósítószer vagy csomagolóanyag. Ősszel sok otthonban felhalmozódik az alma, a körte vagy a szilva, ne hagyjuk, hogy megromoljon. Aszaljuk meg! Sárgabarack Fotó: Horváth Anikó Ananász - Fotó: Horváth Anikó Az aszalt gyümölcsök nemcsak finomak, hanem egészségesek is: az elkészítésükhöz nincs szükség cukorra, kicsi a súlyuk, jól tárolhatók, de szép és jó aszalványt csak egészséges, érett gyümölcsből lehet készíteni. Nem szabad összetéveszteni az aszalást a szárítással. A termény 70-80%-os víztartalmát oly módon kell 15-20%-osra csökkenteni, hogy fokozatosan, lassan aszalunk, mert így a termény nem veszíti el az értékes levét, a zamatát és a felszínén nem képződik kemény, rágós kéreg. Az aszalandó gyümölcsöt tisztítsuk meg, ha van, akkor szedjük ki a magját, daraboljuk fel. A barnuló gyümölcsöket se dobjuk ki, citromsavas vízben fürdessük meg és használhatjuk az okat is.
Az aszalás mai gyakorlata természetesen a mai körülményekhez alkalmazkodik. A panelházak lakóinak is lehetőségük van aszalvány készítésére. Néhány feltételt azonban figyelembe kell venni: – Jó minőségű aszalványt csak ismert tulajdonságú és aszalható fajtákból lehet készíteni. – Az almatermésűeket általában napon, a csonthéjasokat inkább fűthető alkalmatosság segítségével aszalhatjuk. – Aszalási szempontból kivételes és különleges fajták is vannak: Aratómeggy, Aszaló szilva, Besztercei szilva, Parasztbarack, egyes szőlők. – A víz az aszalványkészítés, az aszalványok ellensége: az aszalás előtt nem szabad megmosni a gyümölcsöt, csak törölgetni. Kivételesen a lúgos áztatás helyettesítheti a nyári szilvák előmelegítését. Gombabetegségektől, kártevőktől fertőzött gyümölcsöt nem szabad aszalni ( ez újabb fertőzések veszélyét rejti magában). A nagyon erős tűző nap és magas hőfokú meleg rontja a beltartalmi mutatókat. Az apró gyümölcsöket általában egyben, a nagyobbakat szeletekre vágva aszalják.
A kommunikációban a minőség is fontos, mert az egyén – a szervezet alkalmazkodásának érdekében – hasznosítja ezeket az információkat is. A kommunikáció csatornái a teljesség igénye nélkül az alábbiak: írás, beszéd, testbeszéd, mimika, gesztusok, térszabályozás, hanghordozás. A szavak által való közlést nevezzük verbális kommunikációnak. A nem szavakkal történő kommunikációt nevezzük non-verbális kommunikációnak, míg a nem szándékolt, nem tudatos megnyilvánulásokat pedig metakommunikációnak. Tehát a szavakon túli, nem szándékolt közléseinkkel is közölhetünk üzeneteket másokkal. Az üzenetek átadásában a szavak a kommunikáció kb. 7%-át, míg a hanghordozás és hangsúly kb. 38%-át, a gesztusok, mimikák, azaz a testbeszéd a fennmaradt kb. 55%-át teszik ki. Személyek közötti kommunikáció során a felek egymás személyes jelenlétében (tér- és időkorlátok nélkül) cserélnek információkat. A közvetlen emberi kommunikáció fogalma azt a gondolatot fejezi ki, hogy mindenféle kommunikációnak elemi jelensége, megtestesülése két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden érzékszerv részt vesz, de legfőképp a látás és a hallás.
A kommunikációtan a kommunikáció jelentésével, formáival, folyamataival, elméleteivel és meghatározó körülményeivel foglalkozik. A kommunikáció fogalmának meghatározására több kísérletet tettek. A kommunikáció kommunikátort és befogadót feltételez, akik üzenetet, jelentést közvetítenek egymásnak szimbólumokon, vagyis mesterséges jeleken keresztül. A kommunikáció tudatos célja, hogy hatást akarunk gyakorolni a vevőre. A kommunikáció segíthet elhárítani egy problémát, az ilyen kommunikáció direkt jellegű. A tudatos célok közé tartozhat még a külsőnk, a rólunk alkotott képpel valamit közölni kívánunk a partnernek, ilyenek például a kulturális szignálok. A tudattalan cél sokkal gyakoribb, ekkor a feladó egy képet ad magáról, de ezt nem tudatosítja magában. A kommunikációs modellekről [ szerkesztés] A kommunikációs modelleket jellegükből adódóan három csoportba tudjuk besorolni: lehet telekommunikációs, tömegkommunikációs és társadalmi kommunikációs. Telekommunikációs modell [ szerkesztés] A Shannon & Weaver (1949) elméletet nevezzük a kommunikáció általános modelljének is.
Vagyis a médiában szereplő elemek státuszt kapnak azáltal, hogy említve vannak a médiában. Társadalmi kommunikációs modell [ szerkesztés] Newcomb 1953-as modellje a kommunikációnak a társadalmi kapcsolatokban gyakorolt hatását vizsgálta. A kommunikátor és a befogadó nem feltétlen személy, lehet intézmény, szervezet, vagy emberek csoportja. Dance 1967-es társadalmi kommunikációs spirálmodellje jól ábrázolja a folyamat komplexitását. Azt, hogy a kommunikáció számos szinten zajlik és önmagát táplálja. Négy típusát különböztetjük meg. Az interperszonális kommunikáció túlnyomóan verbális. A közös kód valamilyen természetes nyelv, vagy azon alapuló jelrendszer. Nagyfokú az érzékenysége a kontextusra, vagyis a nyelvtől független elemek – mint például a gesztusok és a testtartás – nagy szerepet játszanak. A második a csoportkommunikáció, ekkor csökken a kommunikáció személyes jellege. A tagok közötti interakcióval és kommunikációval jön létre a csoport szerkezete. Az ilyen típusú kommunikációt kutatók legtöbbször a csoport összetételét tartják a legfontosabbnak.
A médiakommunikáció egy olyan szerkezetet jelöl, ahol a közlési folyamat közvetítetté válik. Ebben az értelemben túlléphetünk az idő és a tér korlátain, azaz a távolságot és az időt legyőzve tér- és időutazást végezhetünk. Médiakommun ikáció A médiakommunikáció során a közlési folyamat közvetítetté válik. A kommunikációnak az a fajtája, ahol a befogadó nem közvetlenül, hanem tér és/vagy időbeli eltolással van kapcsolatban a kibocsátóval. Az interperszonális kommunikáció illusztrációja A médiakommunikáció illusztrációja
Kommunikációs eszközök A modern világban a kommunikációs eszközökhöz különböző kommunikációs normák, szabályrendszerek tartoznak. Ezek nem csak az eszközöktől, de a résztvevőktől is függenek. Például, egy telefonbeszélgetésnek is megvannak a maga szabályai (pl. hogy kezdd bemutatkozással), de ha egy régi jó barátot hívsz fel, ettől eltérhetsz. A kommunikációs eszközök általában a csatornának felelnek meg. Ide tartoznak: Rádió, Okostelefon, GPS, Bluetooth, E-mail SMS, Intranet. Kommunikáció- és médiatudomány alap- és mesterszak a METU-n A Kommunikáció- és médiatudomány akkor való Neked, ha kommunikatív, nyitott, érdeklődő és tájékozott vagy, ha mersz kérdezni és vállalod a véleményed. Formáld az emberek szemléletét, informálj, szórakoztass a kreatív kommunikáció eszközeivel! A METU-n több gyakorlati hellyel (újságírás, riporter, vagy rádió fókusszal) várjuk az új hallgatókat.
Gyakorlati példa: SMS adó: az sms-t küldõ személy kódoló: többszörös kódolás, elõször a szeméy gondolatot szöveggé a billentyûzeten, aztán a telefon a memóriában tárolt szöveget elektromágneses hullámokká csatorna: levegõ, átjátszótornyok zaj: idegen elektromágneses hullámok dekódoló: fogadó telefon vevõ: címzett személy A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában.